A legtöbb kínai figyelmen kívül hagyja a vallásos eredetét, és a családi meghittség se olyan szinten van jelen, mint a keresztény gyökerű országokban. A fiataloknak a karácsonyeste inkább arról szól, hogy összegyűlnek a barátokkal és elmennek egy karaokebárba vagy szórakozóhelyre. A nyugati éttermek és gyorséttermek felülnek a karácsonyi hangulatra, és ilyenkor ünnepi kínálattal készülnek. Ugye milyen fura lenne, egy McDonald's-ban tölteni a karácsonyt? Egyik jellegzetesség a kínai karácsonyi alma, amin egy jókívánság olvasható. Kínában ünnepekkor jellemző, hogy valamilyen kedves, jókívánsággal ellátott gyümölcsöt adnak egymásnak a családok, ez karácsonykor sincs másként. Kínai Karácsonyi Szokások. A legtöbben tehát nem a keresztény karácsonyt ünneplik, hanem egy jó alkalmat találnak arra, hogy együtt töltsék az időt szeretteikkel, barátaikkal, megragadják az alkalmat arra, hogy egy vidám estét töltsenek a hozzájuk közel állókkal. Pontosan az említett dolgok miatt kimondottan karácsonyi ételek sincsenek a helyi lakosok asztalain, sültpulyka és hasonló nyugati ünnepi fogások jellemzően a szállodák és külföldi éttermekben érhetőek tetten.
Tény: Kínában nincs karácsony. Boldog Karácsonyt! 圣诞节快乐! Valóság: Kínában valóban nincs olyan értelemben karácsony, mint mondjuk Európában, vagy Magyarországon. Ettől függetlenül, mint mindenhol, az európai hagyományok és kulturális nyomás itt is meglátszik. A karácsony marketing-élménye teljesen belengi a kínai fővárost is. Minden utcasarkon karácsonyfa áll, a boltokban az eladók télapó sipkában rohangálnak, a kirakatok tele vannak fújva műhóval és "Merry Christmas" feliratokkal. Minden boltban karácsonyi zene szól, látszólag minden a karácsonyról szól, akárcsak otthon. A színfalak mögött azonban semmi nincs. Karácsonyi szokások a világ különböző tájairól - Receptneked.hu - Kipróbált receptek képekkel. A családok nem állítanak karácsonyfát, nincs ajándékozás sem, és természetesen a december 24. - 25. pont ugyanolyan hétfő és kedd, mint mindegyik más. Múlt héten Gömbi szülinapján. A csocsó asztal mellett befigyel a karácsonyfa. Ezt is érdemes azért tovább finomítani, vannak ugyanis hagyományok, amik a karácsonyhoz kötődnek. Azt, hogy ilyenkor a példamutató nyugatiak egy hatalmasat szoktak vacsorázni az idáig is elhallatszott, így a nagy evések ilyenkor gyakoriak.
Karácsony vigíliáján vagy az előtte levő adventi időszakban házról házra járva énekeltek a kántálók. Az ünnep gondolatkörét felidéző énekekhez gyakran kapcsolódnak köszöntők, jókívánságok, rigmusok, prózai szövegek is. Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni. A karácsonyi asztalról összesöpört morzsa a néphit szerint megóvja a baromfikat a betegségtől. Szerelmi jóslatok szerint, szerint ha az éjféli misére harangozáskor a leány a szobában befelé söpör, az asztalt megteríti, rá tányért, s evőeszközt tesz, majd utána egy ingben, mezítláb megkerüli háromszor a házat, a szoba ablakán benézve meglátja a leendő urát. Kínai karácsonyi szokások a világban. Karácsonykor nem szabad ruhát mosni és szárítani, mert arra a rúdra, amelyen a ruhát szárítják a marha bőre jut fel, vagyis a gazda marhái közül egy biztosan elpusztul. Az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul.
Sokszor nem a nálunk megszokott, meleg ruhákba öltözött Télapót látni viszont, hanem egy lazább öltöztet viselő Mikulást, akinek társai gyakran kenguruk a rénszarvasok helyett és akinek a süti mellé jó hideg sör dukál! Észtország Az észt gyerekek advent első vasárnapján az ablakba lógatják a zoknijukat és egy kis manó december 24-ig mindennap hagy nekik benne egy kis édességet. Kínai karácsonyi szokások kérdőív. Görögország Szenteste a görög gyerekek – elsősorban a fiúk – ellepik az utcákat, dobokkal és triangulumokkal felszerelkezve karácsonyi énekeket dalolnak. Gyakran látni a kezükben aranyra festett, diófélékkel megtöltött csónakot is, ez a szokás szintén nagyon ősi Görögországban. Indonézia Bár a lakosság többsége muszlim és mindössze 10% vallja magát kereszténynek, a karácsony mégis hatalmas ünnep az egész ország számára. Indonéziában is állítanak fenyőt, bár ez többnyire műfenyő, de sokszor tyúktollakból készítik el. Az indonézeknél is él a Mikulás hagyománya, ők Sinterklassnak hívják – elnevezése még a holland gyarmati időszak emlékét őrzi.
Majd jövőre… Egyiptomban, Etiópiában, Örményországban, Oroszországban és Szerbiában január 6-án van karácsony este. Az azt megelőző hetekben az emberek böjtölnek, de az ünnepi menü már minden finomságot tartalmaz. Kínai karácsonyi szokások hagyományok. Az oroszok esetében van azonban egy olyan szokás, hogy karácsony este sem esznek semmit addig, amíg az első csillag meg nem jelenik az égen. Ehhez hasonlóan a spanyol gyerekek csak néhány ajándékukat kapják meg karácsonykor. Nagy részüket Vízkeresztkor bontják, ki mivel abban hisznek, hogy az ajándékot a három királyok hozzák nekik. (bumm, Sánta Kamilla)
A külföldiek kifogásolják a tudatlanok által szórakozássá leminősített, kommercializált "ünneplést", míg a kínaiak egy része azzal védekezik, hogy ártatlan, és a mások iránti figyelmességet hangsúlyozó együttlét lehetőségét látja az ünnepben. A karácsony a kínaiak számára megnyerő külsőségei idén felvetettek olyan gondolatokat is, hogy a hagyományos kínai ünnepek rögzült szokásait is lehetne kicsit módosítani: az evésre fókuszált ünneplés helyett sokan elegánsabb ajándékozást, meghittebb hangulatot szeretnének. A kelet-pekingi "nők utcájánál" idén már nemcsak a fővárosban élő külföldiek vásároltak, hanem sokkal inkább a kínaiak alkudtak a hamisítatlan kínai árukra. Voltak talán, akik úgy gondolták, ha már a világ nagy részét sikerült elárasztaniuk ezernyi karácsonyi kellékkel, akkor ők maguk miért ne élvezhetnék azokat? A toronyházak ablakaiban már egy héttel karácsony előtt is lehetett látni a színesen villódzó fenyők árnyékát. Kínában is megismerték a karácsonyt. Dél-Kína városaiból ugyancsak "karácsonyi hangulatról" érkeztek hírek.
Csillagerőd A Csillag erőd - melynek elődje a törökkori Szent Péter palánk - az Öregvár keleti bástyájával szemben fekszik. Pállfy Miklós főkapitánysága alatt, 1568-ban kezdték építeni. 1586 nyarára készültek el a 100-100 lovas befogadására képes hídfők. A hídfőerődök feladata az volt, hogy óvják a meglepetésszerű támadásoktól a központi erődöt, blokkolják a folyami hajóforgalmat, védjék a meglévő, vagy szükség esetén épülő hajóhidat és támaszpontul szolgáljanak a támadók elleni lovasportyáknak. A török harcok elmúltával az erődrendszer elvesztette fő funkcióját, ezért elhanyagolták. Komáromi erődrendszer - Falusi turizmus. Igmándi Erőd Az Igmándi erődöt, a komáromi erődrendszer legfiatalabb és legdélibb tagját 1871-ben kezdték el építeni. A tervezők az erőd alaprajzát úgy alakították ki, hogy széles arcvonallal rendelkezzen, így biztosítva azt, hogy a lehető legtöbb löveg nézzen az ellenség irányába. A zárt erődudvar északi oldalát egy laktanya zárta le. Az udvarból alagutakon keresztül lehetett a koffereket és a vállkoffereket megközelíteni.
Kocsi Múzeum, Kocs A főúthoz közel, a Kocsi Múzeumban végigkövetheted a hagyományos kocsikészítés folyamatát, és meg is nézhetsz egy 15. századi rekonstruált példányt.
Puch kerékpár története Komáromi albérlet RÉVKOMÁROMI ERÕD, Komárno (Komárom) - Nemzeti emlékművek - Komaromi red története A 2006. évi IV. törvény 365. §-a elrendelte a közhasznú társaságok nonprofit gazdasági társasággá történő átalakulását. E törvényi kötelezettségnek eleget téve, a Monostori Erőd Kht. tulajdonosai a társaságot átalakítva létrehozták a Monostori Erőd Nonprofit Kft-t. A Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemlék-helyreállító, Ingatlanfenntartó és hasznosító Nonprofit Közhasznú Korlátolt felelősségű társaság a 2008. Kardjaikat is megtarthatták a bevehetetlen komáromi erőd védői » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 12. 11-én kelt alapító okiratában megfogalmazott célok megvalósítására, a közhasznú társaság jogutódjaként jött létre. A társaságot a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint Cégbíróság 2009. január 9-én vette nyilvántartásba. A Monostori Erőd Nonprofit Kft. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. többségi tulajdonú társasági körébe tartozik, 93, 6909%-os részesedése a Magyar Állam tulajdonában van. Felette a 2007. évi CVI. törvény – Vagyontörvény – értelmében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja a tulajdonosi jogokat, mely nem korlátozza társaságunk önállóságát, azonban biztosítja a gazdálkodás folyamatos ellenőrzését, ezáltal a nemzeti vagyon társaságunkban megtestesülő részének épségét, gyarapodását.
Az építés folyamatát osztrák részről az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg. A vár magyar kézre kerülésével, annak első parancsnoka Majtényi István alezredes azonnal hozzálátott a vár megerősítéséhez és a város védelmének megszervezéséhez. Majtényit Török Ignác mérnökkari alezredes váltotta, aki a 12 000-es védősereggel hősiesen ellenállt a várat ostromló osztrák túlerőnek. A több mint egy hónapig tartó ostromnak -1849 márciusában-áprilisában- a magyar honvédsereg sikeres áprilisi hadjárata vetett véget. A Guyon Richárd tábornok vezette felmentő csapat Győr irányába űzte el az osztrák főerőket. A vár új parancsnoka Klapka György tábornok lett, aki május 28-án adta parancsba egy kazamatákkal ellátott erőd építését az osztrákok által már korábban kiszemelt helyen, a Homokhegyen. Az építkezés során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődítménynek csupán az Ács település fele néző tornya készült el. Ha a tervek megvalósításához elegendő idő lett volna, úgy a sáncban elhelyezett lövegek tüzükkel lezárhatták volna a Bécs felől vezető utat, tűz alatt tarthatták volna a Nádor-vonal előterét és megközelíthetetlenné tették volna a Dunát.