Megszokhattuk, hogy bizonyos érdekcsoportok és körök folyamatosan kritizálják a közösség számára készülő Fertó Part beruházást. Újabban a fejlesztés részeként megépülő Fürdőházat is támadják. Lássuk, hogy miről is van szó! Ehhez azonban vissza kell nyúlni az időben, egészen az 1900-as évekig. Az első strand 1839-ban nyílt meg Fertőbozon, Széchenyi István kezdeményezésére. Az 1900-as évek elejéről pedig egy korabeli képeslapon és Sopron Vármegye térképén is említik, illetve megjelenítik a Fertő tavi fürdőházat. A Fertő tó már az előző évszázadokban is igen kedvelt fürdőhely volt. Az első strand 1839-ban nyílt Fertőbozon Széchenyi István kezdeményezésére. Ez azonban sajnos nem sokáig üzemelt. Meghökkentő parasportok a vakok futballjától a kerekesszékesek rögbijéig - VIP. Széchenyi fertői fürdőjének a megye álláspontja és a földesúri tulajdonjog kibékíthetetlen ellentéte vetett véget. Sopron vármegye ugyanis nem nézte jó szemmel a fertőbozi létesítmény működését, olyannyira, hogy többször is igyekezett lefaragni jövedelméből. Az uradalom vezető tisztviselői végül úgy határoztak, hogy inkább a fürdőt szüntetik meg, mintsem, hogy a tulajdonosi jussokon rést lehessen ütni.
– A kivitelezést Mészáros-cég nyerte 30 milliárdért, a tulajdonos az állam. Vagyis a mi pénzünket privatizálják ismét, a haszonélvezője pedig feltehetően a NER felső rétege lesz. A legkevésbé sem törődtek azzal, hogy milyen károk érik a tó növény- és állatvilágát, de az emberekkel sem különösebben törődtek, miután szemrebbenés nélkül ledózerolták a tó világszerte ikonikus cölöpházait is. Hírklikk - Fertő-tavi mészárlás: Mészáros-projekt környezetpusztítással. Mit tapasztalt a helyszínen, ahova a sajtó képviselőit nem engedték be? – Zöld pártként kiemelt figyelemmel kísérjük a kiemelt állami beruházásokat, azokat pedig fokozottan, amelyek természetvédelmi területen vagy azok közelében valósulnak meg. A Fertő-tavi beruházás pedig egy Natura 2000-es területen, egy nemzeti parkban épül. Ez az a beruházás, amit árgus szemekkel figyeltünk, jómagam képviselőként közvetlenül is foglalkozom a tavak, a Balaton, a Velencei tó sorsával. – Mikor járt a helyszínen legutóbb, milyen képet mutatott akkor még az eredeti természetes környezeti állapot? – Legutóbb két éve jártam ott, amikor éppen lezárták a strandot.
A helyszíni bejárás iránti kérelmemet a zrt. vezetője élből elutasította. Utána küldtem egy hivatalos levelet az illetékes miniszterelnökségi minisztériumnak, válaszra sem méltattak. Így hát egy nyilvános parlamenti felszólalásomban megismételtem a kérés-kérdést. Itt már kénytelenek voltak válaszolni. A kétperces válasz háromnegyedét sorosozás stb. tette ki, s az utolsó húsz másodpercben közölték, ha újra arra járnék, akkor természetesen bemehetek. – Ha megengedi, idéznek egy azóta a Fertő Part fb-oldalán megjelent bejegyzést. "Sajnálatosan azonban vannak olyan érdekkörök, akik a szakmaiságot figyelmen kívül hagyva, igyekeznek álhíreket terjeszteni a beruházásról. Az egyik ilyen, hogy titkolózás zajlik a beruházás területén. Ennek ellenére, nemrégiben a Párbeszéd Magyarországért tagjai jártak a helyszínen. Több, mint két órát töltöttek a munkaterületen, ezalatt minden kérdésükre részletes, szakmai választ kaptak. Sajnálatosan néhány perccel a bejárást követően, mégis azt mondták, hogy egyetlen kérdésükre sem kaptak megfelelő választ.
Életének 85. évében meghalt Angyalföldi Szabó Zoltán Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a XIII. kerület díszpolgára – közölte a kerület önkormányzata hétfőn. Szabó Zoltán 1929-ben született Budapesten, Angyalföld Tripolisznak nevezett részében, a kerülethez való szoros kötődése miatt kezdte el hivatalosan is használni az Angyalföldi előnevet. Nagyon szegény családban nőtt föl, kisfiúként pásztorkodott és közben rajzolással töltötte az időt. 1951-ben vették fel és 1958-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Gráber Margit és Raykai György voltak a tanárai. Festői stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális szemlélet jellemzi. Körmendi Galéria - Angyalföldi Szabó Zoltán festőművész kiállításai. Folyamatosan visszatérő témája az anyaság és a Golgota-motívum. Egy interjúban az mondta, festészetének mércéje, az "örök szerelem" Michelangelo, a reneszánsz nagy mestere. 1958 óta alkotásai több egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek Magyarországon és külföldön egyaránt. 1960-ban Derkovits ösztöndíjat kapott.
Angyalföldi Szabó Zoltán - Szabó zoltán festő mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban önálló kiállítása volt Tallinban. 1978-ban az Ernst Múzeumban. A Kilencek alapító tagja, és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1960-1963-ban a Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művészi címet kapott. - Művészetében központi helyet foglal el az ember. Végtelen humanizmus, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. A Nyolcak formai örökségének legrangosabb mai folytatója. - Irod. : Művész életrajzok. Bp. Z. Szabó Zoltán festőművész kiállítása (meghívó) - Étkezőasztalok - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. 1985. ; Acsay Judit: Legszívesebben az eget festeném be. Beszélgetés Szabó Zoltánnal. Művészet, 1985. 2. Művészeti lexikon I-IV. 1951-58 között a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványa volt. 1958-tól állítja ki erőteljes formákkal komponált figurális kompozícióit (Almahámozók, Kesztyűs női portré stb.
A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Bizonyos lényeginek érzett témákhoz rendszeresen visszatér, finomítja őket, egyre magasabb szinten láttatva vagy éppen aktualizálva tartalmiságukat. Ilyen folyamatosan visszatérő téma festészetében a forradalom, az öntudatra ébredés ( Forradalom, 1975), ilyen az ember küzdelmeit és kudarcait összefoglaló igénnyel megjelenítő Golgota-motívum ( Vietnami Golgota, 1969), ilyen az anyaság és a béke teremtette rend ( Anya gyermekkel, Anyám, 1966), s ilyen az ipari civilizáció fejlődésével együtt alakuló munkás lelki és fizikai képmása ( Kaszások, Magvető, 1976; Kubikusok, 1986). Előszeretettel önti mondanivalóit pszichológiai érzékenységű arcmásokba ( Önarckép, Proletár Madonna, 1967; Apám, 1970). Szabó Zoltán Festőművész. Újabban lírai témák foglalkoztatják, nyomatékosabban fordul az élet érzéki örömei felé, amit csendéletek, tájképek ( Velence, Köveskáli táj, 1982) és szénnel rajzolt aktok pompás sorozata ( Fekvő akt, 1977; Festő és múzsa, 1982) bizonyít. A látványélményekhez való hangsúlyos visszatérés felszabadította festői energiáit, a korábbi rajzos modort változatos és tüzes színvilág, a koloritban rejlő érzelmi hatások kiaknázása váltotta fel.
Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Feltöltő Azonosító 332971 Feltöltve 2018. 25. 23:51 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Így add tovább! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Összesen 3 szignókép és 2 fotó az alkotóról.
(rendező): A "Szabci", TV-portréfilm, 1987. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1970 • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt.