Magam is többször láttam őket, ahogy a lépcsőházban állva tárgyalják a ház ügyeit. Piros néni ezúttal is jól informált volt, mert Gál urat valóban a pénzügyminiszter miatt rúgták ki, aki a szóban forgó napon a Pénzügyminisztérium kantinjában ebédelt. Amikor Gál úr ezt az egyik felszolgálótól megtudta, kisétált a konyhából a miniszter asztalához, és ezt kiáltotta: "Maguk lopnak, csalnak, hazudnak! Ha ezek után esténként bele tudnak nézni a tükörbe, akkor basszák meg az egész pereputtyukat! " Körülbelül negyven pénzügyminisztériumi tisztségviselő hallotta ezt a két mondatot. Egyeseknek kiesett a kezéből az evőeszköz, legalábbis Gál úr ezt később így mesélte a házban, mert Piros nénin kívül aztán másoknak is előadta a történetet. Azonnali hatállyal rúgták ki, maga a pénzügyminiszter felügyelte a procedúrát. Az ideg-összeroppanásából felépült filozófiatörténész, aki gyerekkoráról írt regényével, az Ontogeneá val szépíróként is bemutatkozik a közönség előtt, beleszeret egy nála jóval fiatalabb antropológusnőbe.
Az e regény elején is szereplő "Ez a könyv a képzelet műve. " paratextus a legtöbb esetben az intenció inverzét kiváltó, provokatív és gyanúkeltő gesztusként válik értelmezhetővé, a vizsgált mű esetében ráadásul már az ajánlás, pontosabban annak címzettje, illetve az egyik szereplő (Lil) nevének egybeesése is kérdésessé teszi a korábbi figyelmeztető paratextus érvényességét, illetve alkalmazhatóságát – miként erre a kötetbemutatón Bazsányi Sándor is felhívta a figyelmet. Ebből a szempontból válik mintegy a regény ironikus mise en abyme -jaként is olvashatóvá Sepi és Lil azon párbeszéde, amely előbbi kórházi kezelése után zajlik közöttük: "Tetszett a történeted. Tényleg ez történt a villamoson, vagy csak kitaláltad? ", kérdeztem. "Nem mindegy? " "Nem. " "Szerinted egy ilyen sztorit ki lehet találni? " "Nem. " "Hát akkor? " (43. ) A Sepi által saját könyveiként említett Ontogenea, valamint H:M rövid összefoglalásaik alapján nagy hasonlóságot mutatnak A kilencedik kel, illetve a Másik halál lal, az Életünk végéig csattanószerű zárlata szerint pedig e regény szerzőjét is azonosnak kellene tekintenünk az elbeszélővel.
Ilyenkor az előkelőek megajándékozták alárendeltjeiket, például a magyar királyok is az udvar népét. Az újkorban ajándék volt a feldíszített faág és a karácsonyfa is. A 17. századi protestantizmus tette családi ünneppé a karácsonyt, és ettől kezdve főleg a szülők ajándékozták meg a gyermekeiket. A 16. században német területen jelent meg először az ajándékadó Szent Miklós, – napjaink Mikulásának elődje-, és ugyancsak a német karácsonyi ünnepi hagyományban bukkant fel először a gyermekeket megajándékozó Jézuska személye is. Elzászban állíthatták fel az első karácsonyfát Az ókorban gyökerező karácsonyfa állítás szokása Európában főleg német területen terjedt el az újkor kezdetétől. A Karácsony története. Akkoriban még nem annyira kötött időponthoz kapcsolódott a karácsonyfa állítása. Egyrészt az ünnepekre feldíszítették az épületek belsejét zöld ágakkal, másrészt különböző alkalmakra is készítettek ajándékot hordozó fákat. A karácsonyfa állítás szokását először Elzászban jegyezték fel a 17. század elején. Ettől kezdve családi szokásként terjedt el, főleg német területen, majd a 18. századtól általános keresztény szimbólummá vált a karácsonyfa, és a 19. században világszerte elterjedt.
Sötétedett már és hűlni kezdett a levegő is. A Férfi és a Nő mind lassabban emelte fel a lábát már, fáradtak voltak mindketten. A férfi szeretettel és aggódva nézett az asszonyra. Fiatal volt, meleg barna szemmel, szakállal, és a zsidó hagyományok szerint megnövesztett pajesszal, ahogy akkoriban ez viseletes volt. Párja, alacsony, törékeny alkatú szépség, fáradtan simította el arcából a ráhulló dús, sötét hajtincset. Áldott állapotban volt, és a vége felé járt terhességének. Már napok óta útban voltak Názáretből Betlehembe. Végre nagy nehezen megérkeztek, ám szállást nem találtak sehol. Hiába kopogtatott József – mert így hívták a fiatal férfit – rengeteg szálláshely, ház ajtaján, mindenki elutasította. "Márpedig Máriának pihennie kell, különben nem fogja bírni. A Karácsony története - Karácsony Ünnepe. " – gondolta. Aggódva nézett körbe. Az út két oldala azonban már kihalt volt, így a központon kívül. Csak egy düledező, kis épület sziluettje látszódott távolabbról. Valamiféle állatok lehettek benne, a felőle érkező szagokból ítélve.
A téli napforduló ünnepe a mezőgazdasági alapú társadalmakban alakult ki, ekkor ugyanis már megvolt az éves betakarítás, és a tél beköszöntével nem volt más tennivaló a mezőkön. A földműveseknek ekkor akadt idejük a vallási élettel is foglalkozni, illetve vidám ünnepeket tartani. Az év legrövidebb napján nagy lakomákat rendeztek, kidekorálták a házaikat, hogy ne zuhanjanak depresszióba a sötét, hideg, és ínséges időkben. A téli napforduló környéke még ma is különleges időszaknak számít. Sokan vannak, akik a korán beálló sötétségtől és a tartósan hideg borongós időtől búskomor állapotba esnek. Hogyan vált Sol Invictus ünnepe Jézus születésnapjává? A kereszténység terjedése ellenére még hosszú évszázadokon a téli napforduló ünnepe fennmaradt, és nem vált karácsonnyá. Karácsony története (TELJES FILM) - Invidious. Az újszövetségi Szentírásban nincs konkrét utalás arra, hogy mikor született meg Jézus, ami a korai keresztények számára nem is jelentett problémát, mert ekkoriban a feltámadás, nem pedig Jézus megszületése számított a legfontosabb hitbéli eseménynek.