A billentyű újabb cseréje, azaz újabb műtét az esetek csupán 1-5%-ában szükséges. Élethossziglan tartó véralvadásgátló kezelést igényel Syncumarral vagy Warfarinnal. Az úgynevezett INR értéket 3, 0-3, 5 között kell tartani. A nemzetközi ajánlások alapján 65 éves kor alatt mechanikus műbillentyű beültetés indokolt lehet. A beteg joga azonban, hogy megfelelő tájékoztatás mellett szabadon döntsön, hogy milyen billentyűt kapjon. Syncumarral vagy Warfarinnal történő állandó véralvadásgátló kezelés nem indokolt, hosszú távon aspirin monoterápia elegendő, ezzel jelentősen csökken a vérzéses szövődmények száma. Biológiai anyagból készült (sertés vagy marha billentyű), ezért billentyű típustól függően idővel degenerálódik, tönkremegy, újra elmeszesedik. A gyártók által megadott adatok és a nemzetközi irodalom alapján a biológiai billentyűk nagy általánosságban 5-10 évig tökéletesen működnek, tartósságuk azonban elmarad az aorta pozícióba ültetett biológiai műbillentyűkétől. Jelenleg Magyarországon nem bevett eljárás a katéteres úton történő mitrális műbillentyű beültetés, ezért bármilyen mitrális műbillentyű tönkremenetel esetén újabb műtét szükséges.
A billentyű nem zár megfelelően, ezért a jobb kamrában lévő vér visszaáramlik a jobb pitvarba, ezzel csökkent terhelhetőséget, ritmuszavart (pitvarfibrillatiot), vénás pangást okozva. Tricuspidalis plasztika utáni átmeneti véralvadásgátló kezelés szükséges, 4 hétig súlyra korrigált LMWH terápia javasolt (2x50 NE/kg LMWH sc. ), majd Aspirin monoterápia elegendő. Amennyiben a billentyű nem alkalmas plasztikára, úgy eltávolítjuk, a helyére a szakma szabályai szerint vagy mechanikus vagy biológiai műbillentyűt ültetünk be. Műbillentyűvel élő személyek esetén invazív vagy eszközös beavatkozás (például fogászati beavatkozás, colonoscopia, egynapos műtétek) során antibiotikus endocarditis prophylaxis szükséges.
Ébredéskor, amikor a beteg "félálomban" van, kellemetlenséget okoz a légcsőbe helyezett cső (tubus). Amíg a tubus a légcsőben van, addig a beteg nem tud beszélni, ill. folyadékot fogyasztani. A legtöbb beteget ébredéskor kínzó szomjúság gyötri. A tubus eltávolítása akkor lehetséges, ha a beteg ismételt próbálkozások során bebizonyítja, hogy nem felejt el lélegezni, és a vér oxigéntartalma önálló lélegzés esetén is kielégítő. A tubus legtöbbször a műtét befejezését követő 10-12 órával kerül eltávolításra. A lélegeztető tubus eltávolítása után is számos cső marad a beteg testében, amelyek a következők: 1. Gyomorszonda: az orron keresztül a gyomorba vezetett cső, amely megakadályozza a gyomortartalom okozta feszülést és hányást. 2. Hólyagkatéter, amely a műtét alatt, ill. az intenzív megfigyelés első óráiban alkalmas a vizeletmennyiség pontos mérésére. Ébredés után a hólyagban lévő katéter vizelési ingert okoz. Eltávolítása általában 24-48 órával a műtétet követően lehetséges. 3. Mellkasi szívócső (drain): a mellkasban a leggondosabb műtéti technika mellett is kis mennyiségű véres folyadék képződik, amelynek kivezetésére mellkasi szívócsövet használunk.
Hozzátette: a többszörös rezisztens kórokozók idővel valóban előkerültek, de a beteg állapotát a szív- és érrendszeri alapbetegség miatti fokozatos állapotromlás jellemezte. Lélegeztetésre szorult, ami a légutakat jobban kiszolgáltatja a kórokozóknak. Azonban a második műtét után sem mutattak ki olyan kórokozót, aminek gyanúsnak kellett volna lennie. A legyengült általános állapotra utal, hogy menet közben gomba is tenyészett a szervezetben amúgy is jelenlévő baktériumok mellett. Hogy M. esetében mégis felelős-e a kórház a fertőzésért, közvetve a férfi haláláért, ezt valószínűleg már sosem fogja a család megtudni – igaz, talán nem is gyanakodnának, ha az intézmény nem ködösített volna még akkor is, amikor már egyértelmű volt, hogy M-et az egyik legveszélyesebb kórházi szuperbaktérium fertőzte meg. Becker András Ha tetszett a cikk Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ezt persze rögtön jelezték, de azzal nyugtatták meg őket, hogy minden rendben van – ennek jegyében M-et egy hat ágyas kórterembe helyezték. Az egyik beteg a szobából azt mesélte magáról, hogy a füredi szanatóriumból hozták vissza, mert elkapott valamilyen fertőzést, és újra fogják műteni. Hogy milyen fertőzéssel kellett újraműteni a férfit, ez akkor nem derült ki, de furcsállották, hogy fertőző beteg létére nem elkülönítve kezelik. Két nappal később M-ék megérkeztek a balatonfüredi MÁV-szanatóriumba. A férfi állapota, ha nem is olyan gyorsan, mint közvetlenül a műtét után, de javult. Nagyjából tíz napig, ekkor viszont megállt a javulás, sőt, nemsokára M. egyre kevésbé érezte jól magát. Harmadik hete voltak Füreden, mikor a férfi állapota hirtelen romlani kezdett: panaszai nyomán megvizsgálták, de megnyugtatták, hogy a szívultrahang szerint lett ugyan egy kisebb lyuk a szívbillentyűn, de nincs ok az aggodalomra. Hétvége jött, szombat estére a beteg kifejezetten rosszul lett: felesége szerint erősen szorongott az állapota miatt, halálfélelme volt.
A hozzátartozók persze nem unják meg ezredszer is végiggondolni, hol volt az a pont a 68 éves M. Ákos történetében, ahol másképp kellett volna dönteni. Egy biztos: a férfi állapota egy jól sikerült szívműtét után három héttel hirtelen romlani kezdett, a szanatóriumból vissza kellett szállítani a kórházba; nem sokkal később újra az intenzív osztályra került, majd elkülönítették, és egy napon a szobája ajtaján a felesége egy A/4-es lapra írva számára ismeretlen négy betűs szót olvasott: MRSA. Utólag elemezve az esélyeket a hozzátartozók szerint M. Ákos eleve komoly hátránnyal indult: a kora miatt a kevésbé esélyes betegek közé tartozott – az idősek tüneteit az orvosok egy része hajlamos bagatellizálni, mondván, a korral jár -, másrészt két évvel ezelőtt viszonylag súlyos stroke-on esett át. Igaz, ennek csak egyetlen maradványtünete volt, a beszéd nehezítettsége. Az már a stroke előtt is egyértelmű volt, hogy a férfinak szívproblémái vannak, de a tényleges kivizsgálást a kezelőorvosai egyre halogatták.
Amennyiben a jogszabály bizonyos munkakörök betöltéséhez büntetlen előélet meglétét írja elő, akkor a munkaadó – meghatározott előírások szerint – kezelhet bűnügyi személyes adatokat és elvárhatja az erkölcsi bizonyítvány bemutatását. Az ilyen pozíciók köre azonban igen szűkre szabott: pénzkezeléssel foglalkozó személytől például korábban lehetett erkölcsi bizonyítvány bemutatását kérni, ezt azonban ma már nem írja elő jogszabály. Pedagógus vagy óvodában foglalkoztatott gondnok esetében viszont jogszerűen kérhető a büntetlen előélet igazolása. "A munkáltatók számos olyan esetben is erkölcsi bizonyítványt kérnek, amikor arra nincs jogalapjuk. A GDPR értelmében pusztán a munkáltató jogos érdeke alapján nem követelhető meg egy munkavállalótól a büntetlen előélet igazolása. A munkavállaló kifejezett hozzájárulásával sem kérhető be ilyen igazolás, mivel ez súlyosan sérti az érintett jogait. Azoknak a hazai cégeknek, amelyek jelenleg is erkölcsi bizonyítványt kérnek a hozzájuk jelentkezőktől, érdemes felülvizsgálni eddigi gyakorlatukat, mivel a bűnügyi személyes adatok jogszerűtlen kezelése milliós nagyságrendű adatvédelmi bírsággal is járhat.
Ha valaki például gyanúsítottja egy bűncselekménynek, akkor bűnügyi nyilvántartásba ugyan bekerül büntetőeljárás alatt álló személy, de az erkölcsi bizonyítvány szempontjából lényeges bűntettesek nyilvántartásába csak akkor, ha jogerősen elítélik. A bűnügyi nyilvántartás még olyan személyek adatait is tartalmazhatja akiknek bűncselekmény elkövetéséhez soha semmi közük nem volt, ugyanis ebben kell rögzíteni a bűncselekmények helyszínén talált minden ujjlenyomatot is. Az erkölcsi bizonyítvány jó esetben azt az igazolást tartalmazza a kérelmező számára, hogy a " bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel ". Ilyet igazolást az kaphat aki büntetlen előéletű, vagy büntetett előélet esetén már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Mentesülés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól Ha valakit jogerősen elítélnek, az nem jelenti azt, hogy erkölcsi bizonyítványt már többé nem kaphat. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól egy idő után mentesül. A mentesülésnek több módja van.
A munkáltatónak belső szabályzatban/irányelvben/utasításban kell előzetesen rendelkeznie e kizáró és korlátozó feltételekről, amelyek ellenőrzéséhez a munkavállalótól erkölcsi bizonyítvány bemutatása kérhető. A munkáltató ilyen korlátozó vagy kizáró feltételeket akkor alkalmazhat, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, lőfegyver, lőszer, robbanóanyag továbbá mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok, nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő érdek sérelmének veszélyével járna. A munkáltatónak a belső szabályzatban/irányelvben/utasításban konkrétan meg kell határoznia, hogy milyen esetekben zárja ki vagy korlátozza a munkakör betöltését. Készíthető másolat az erkölcsi bizonyítványról? Nem. A másolat készítése nincs összhangban az adattakarékosság elvével, elegendő az erkölcsi bizonyítvány bemutatásának tényéről és szükség esetén az erkölcsi bizonyítvány tartalmáról feljegyzést készíteni és azt megőrizni.