A Media1 informátorai szerint ma, csütörtökön délelőtt összesen 5 fővel közölte a Zalai Hírlap stábjából a KESMA ( Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) alá tartozó Mediaworks Hungary Zrt. egyik Zalaegerszegre látogató vezetője, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkájukra a vállalat. Az elbocsátás fotós munkatársat és újságírókat egyaránt érint. Vagyis az történt, amiről a Media1 már az elbocsátások hivatalos közlése előtt is írt. A Zalai Hírlap stábja az 5 fő elbocsátásával jelentősen megfogyatkozik, hiszen mostanáig nagyjából 8 főből állt a megyei lap, amelyet Mészáros Lőrinc 2018-ban ajándékozott oda több száz másik médiatermékkel együtt az egyébként szintén Mészáros Lőrinc-közeli KESMA-nak, amit Orbán Viktor miniszterelnök egy kormányrendelettel nemzetstratégiai jelentőségű ügyletnek minősített. Zalai hírlap online cz. A Mediaworks azután fogott bele létszámleépítésbe, hogy a Fidesz ismét kétharmadot szerzett a választásokon. A Media1 a Mediaworks működésére belső rálátással bíró forrásai szerint arról van szó, hogy a médiavállalatnál csökkenő állami reklámköltésre számítanak, ezért költségtakarékossági intézkedésbe kezd a cég.
A koncert napján a Kéktó Szabadidőpark megtelik jó hangulattal, és napjaink kedvelt zenekarainak műsora önfeledt kikapcsolódást kínál minden korosztály számára – mondta Szabó József polgármester az eseményről. Tófürdő és csúszdák. Havonta több millióan választják az, találd meg Te is itt új otthonod!
MTR - 2017 | 1118 Budapest Sümegvár köz 5. | Telefon/fax: 201-8861 | E-mail:
Volt valaha egy Idegen, akitől néhányan halálos csókot kaptak egy űrhajóban, sokmilliónyian pedig hideglelést a mozikban. Pár évvel később már az Idegenek voltak milliónyian, s a matematika és a horrorfilmek törvényszerűségei szerint nem túl sokan maradtak életben az ellenük küzdők közül. ALIEN3 – Zalai Hírlap 1992. (A végső megoldás: Halál) – ALIENSONLINE.HU. A sok- fogsorú, ám szemtelen nyálkatömeg ezúttal bevégzi sok(fény)éves űrbéli pályafutását… Különben most már ideje is volt kettészelni a filmtörténet talán legtaszítóbbra sikeredett űr- szörnyének kannibál — karrierjét. Több mint tíz évvel ezelőtt ismerkedett meg a Nostromo űrhajó legénysége és a Föld nevű bolygó mozibajáró néprétege a savas vérű, nyálkás-fémes szörnyeteggel, aki anélkül, hogy igazán láthatóvá vált volna, úgy volt képes a nézők idegein zongorázni, hogy attól Libero nem maradt szárazon. Egy nő, Ripley tudott csak sikeresen szembeszállni vele, s rá esztendőre ismét ennek a bátor amazonnak kellett tüzelnie az elszaporodott rovarmonstrumokra. Még ebben a részben is volt némi puskapor, amelyet el tudtak sütni a film-és nézőkikészítők.
A szerint a szintén a Mediaworks portfóliójába tartozó Délmagyarország (Dé) szerkesztőségében is elbocsátások zajlanak. Még több hír érhető el a Media1-en. Kérheti híreinket Telegramra is. Ott vagyunk a Facebookon is. Borító: A Mediaworks termékportfóliójának egy része. Fotó: Szalay Dániel /
Wagner hősnője azonban kissé nagy falat számára, hangja nem mindig jön át a zenekaron, s az I. felvonás végre el is fárad. A helyi művészek közül Dshamilja Kaiser gyöngyű hangú és dikciójú Brangäne, Markus Buttler kiváló, maszkulin Kurwenal. Guido Jentjens, inkább basszbariton, mint basszus, Marke királya hangban és alakításban is súlytalan. A Trisztán és Izolda felújítása bizonyítja, hogy Graz még mindig olyan műhely, amire érdemes odafigyeni. Fotó: © Werner Kmetitsch
Amikor Izolda megérkezik mellé, Trisztán meghal, miközben kimondja a nevét. Izolda összeesik mellette, amikor bejelentik egy másik hajó megjelenését. Kurwenal látja, hogy Melot, Marke és Brangaene megérkezik, és dühösen megtámadja Melotot, mert megölte Trisztánt. A harcban Melot és Kurwenal is meghal. Marke és Brangaene végül eléri Trisztánt és Izoldát. Marke szörnyen szomorú. Elmagyarázza, hogy Brangaene-től hallott a szerelmi varázsitalról, és azért jött, mert elhatározta, hogy Trisztánnak és Izoldának egyesülnie kell. Izolda látszólag magához tér, de egy utolsó áriában, amelyben leírja látomását a feltámadt Trisztánról (a "Liebestod"), belehal a bánatba. Trisztán és Izolda Ferdinand Leeke tollából A Trisztán akkord A darab legelső akkordja nagyon híres. Trisztán-akkordként vált ismertté. Bár már korábban is használták, az a mód, ahogy Wagner itt használta, egészen új volt. Nagyon homályossá teszi a harmóniát, és a hallgató sok ütemig nem tudja, hogy milyen hangnemben szól a zene. Ez nagy feszültséget teremt.
Trisztán és Izolda története kelta eredetű, keletkezési idejét nem ismerjük. Az első szövegvariánsok a XII. századi ófrancia, provanszál és középfelnémet változatok. Az irodalomtörténet egy másik álláspontja szerint a Trisztán-történet keleti eredetű, perzsa história, amely vándormotívumként jutott el és terjedt el Európában. A történet népszerűségét bizonyítja, hogy a XVI. században Hans Sachs színpadi változatot készített belőle. Később a romantika fedezte fel, és tette újra népszerűvé, Wagner 1865-ben operát írt belőle. Jean Cocteau (ejtsd: koktó) Örök visszatérés című filmje is erre a témára épül. Képes Júlia: Trisztán és Izolda, Akkord Kiadó, Bp., 2001. Bédier, Joseph: Trisztán és Izolda regéje, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1990. Wagner, Richard: Trisztán és Izolda, Zeneműkiadó Vállalat, Bp., 1960.