Operatőr Szecsanov Martin, látványtervező Pallós Nelli. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Sanzonfilm Studio gyártásában valósult meg. Frici & Aranka – országos tévépremier április 11-én 21:35-től a Dunán. (MTVA/Felvidé)
Április 11-én este, a magyar költészet napján mutatja be a Duna a Frici & Aranka című, Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelmi életéről szóló tévéfilmet. Az alkotás árnyalt képet ad a századforduló irodalmi életének szereplőiről, középpontban a korszak ünnepelt írózsenijével és lehengerlő, különc feleségével. A Nyugat első nemzedékének különös és izgalmas világába, a legendás kávéházi irodalmi életbe enged betekintést Tóth Tamás rendezése, ami Fráter Zoltán irodalomtörténész szakértői munkájával, Vajda Anikó forgatókönyve alapján készült. Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos, szenvedélyes szerelme - B COOL Magazin. A film Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Harmos Ilona, Judik Etel és Böhm Aranka életét követi nyomon 1917 és 1938 között, Karinthy és Böhm Aranka 1920-ban köttetett szenvedélyes házasságát állítva a középpontba. A rendkívül sokoldalú író és a formabontó, később orvosi diplomát szerző, de a társadalmi konvenciókat semmibe vevő asszony házasságkötése után száz évvel, 2020-ban született meg a produkció terve Juhász Anna irodalmár, kreatív producer ötlete alapján.
Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját. 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával. 1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott. 1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Két választás Magyarországon leírása Az író azt mutatja meg, hogyan torzul el torz viszonyok közepette minden emberi érzés. Katánghy Menyus alakját először egy karcolatban hívta életre, s képviselővé válásáig írta meg hősének pályáját. Két évvel később A körtvélyesi csíny címmel újabb választási "cselfogását" örökítette meg. A két elbeszélést csak később fogta egy kötetbe azonos címmel: Két választás Magyarországon. A hangsúly a jellemrajzon van: maga a cselekmény elhasznált, jellegtelen, hírlapokból szedett, esetleg Dickenstől kölcsöntött motívumokból épült.
Az ipari forradalom a technikai-tudományos ismeretek bővülését és az európai kontinens arculatának megújítását eredményezte, átalakította a társadalmat, a környezetet és a mindennapi életet. A folyamat még ma is tart, ám történelmi szempontból az első és a második ipari forradalmat szoktuk megkülönböztetni. Az első ipari forradalom Nagy-Britanniá ban kezdődött az 1770-es évek től, majd a napóleoni háborúk után Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is kibontakozott. A 19. század közepén zárult le, egy-két évtizeddel később követte a második. Fő színtere Anglia volt, ahol a 18. század elejétől mezőgazdasági fejlesztések indultak. A földeket bekerítették, így azok polgári tulajdonba kerültek, emellett a birtokosok korszerű termelési módszereket alkalmaztak. Mezőgazdasági módszerek: a nyomásos gazdálkodás helyett megjelent a vetésforgó: az ugar területére takarmánynövényeket ültettek (zab, lucerna), ami téli élelmet jelentett az állatok számára istállózó állattartás (egész évben van élelem) új kapásnövények (burgonya, kukorica) talajjavító módszerek (vetésforgó, trágyázás): bővítik a gabonatermelést, nincs több éhínség Angliában Ezek a módszerek biztosították a növekvő népesség és az iparosodó városok ellátását, fenntartották a gazdasági növekedést.
Érettségi 2017 - Történelem: Az ipari forradalom - YouTube
Több, mint egyharmada egy mérföld hosszúságú, majd fölé magasodó a fenséges fák a parkban, ez a szerkezet nem lehetett épült húsz évvel korábban, így kiemelve a gyors fejlődés a Brit technológiai képességek, valamint presaging a megjelenése a felhőkarcoló később, a század után, acél vált, gazdaságos elég széles körben használt épület építése., A legtöbb több mint 6 millió látogató, közel 30 százaléka a brit lakosság, a "kiállítás az ipar minden nemzet" érkezett vonattal, egy másik brit technológiai csoda. A kiállítás után a Kristálypalotát Sydenhamben lebontották és újjáépítették, ahol építészeti múzeumként szolgált, amíg 1936-ban tűz nem pusztította el. változás. 1851-re a brit gyártási dominancia vége már látható volt., A Crystal Palace számos brit látogatóját megdöbbentette a kontinensről és az Egyesült Államokból származó gyártott áruk és luxuscikkek magas minősége és elfogadható ára. Felismerve a fejlett tudományos ismeretek és a technológiai képességek gazdasági fejlődésre gyakorolt fő hatását, más országok iparosodni kezdtek, némelyik a brit modellt követve.