- kérdezték a parlamentben A Magyar Kármentő Alapból eddig valamivel több 33 millió forintot fizettek ki, de meddig tartják meg az összegyűjtött forrást, mi a cél vele 2011-ben? - kérdezte Simon Gábor, szocialista képviselő a parlamentben. 2010. 25. 12:10 Hírszerző/FH Magyar Kármentő Alap: több mint 700 millió folyt be A kolontári iszapkatasztrófa áldozatainak és károsultjainak megsegítésére létrehozott Magyar Kármentő Alapba hétfő délelőttig már több mint 700 millió forintnyi adomány érkezett - közölte hétfői sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. 2010. 12. 16:46 Kármentő alap: a kormány adójóváírási lehetőségen gondolkodik Meghaladta a százmillió forintot kedd délelőtt 11 órakor a Magyar Kármentő Alapba befizetett adományok összege - jelentette be Szijjártó Péter keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Tisztelt Magyar Kármentő Alap! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv. ) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő. Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a Magyar Kármentő Alapnak az adatkérés beérkezéséig keletkezett bevételeinek és kiadásainak összegét, valamint e bevételeknek a forrásuk, és a kiadásoknak a jogcímük szerinti összesítését. Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni. Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a weboldalon töltse fel. Az Infotv. 29. § (3) bekezdése szerint adatigénylésem során a szkennelés költségén kívüli költségek megtéríttetésére nincs mód. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatok szkenneléséért költségtérítés megállapítására kerül sor.
Mit tett a kormány: A belügyminiszter a katasztrófa napján a helyszínre utazott, majd ezt követően október 6-án a kormány Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A miniszterelnök kétszer személyesen szerzett tapasztalatot a kár nagyságáról, majd október 13-án a Megyeházán kormányülésre került sor. A kormány szándéka szerint a felelősök és a károkozó megnevezése megtörténik, mivel nem természeti katasztrófa történt, hanem emberi mulasztások következménye a bekövetkezett baleset. Az újjáépítés eddig nem látott nemzeti összefogással valósulhat meg a kormány irányítása és támogatása mellett. Létrejött a Magyar Kármentő Alap elsősorban a lakhatás elemi feltételeinek a biztosítására. A kormány november 4-én határozatot hozott a veszélyhelyzet során keletkezett károk enyhítéséről, a helyreállítás és újjáépítés finanszírozásáról, és a nem lakóépületekben keletkezett további károk enyhítéséről. Az építkezés céljára kijelölt területet beruházási célterületté nyilvánította azzal a szándékkal, hogy 2011. június 30-ra a megsemmisült lakások helyett a tulajdonosok igénye szerint új házak épüljenek.
Azaz egyelőre nem is cél az pénzek gyors szétosztása. Majd perel az állam Lasztovicza elmondása szerint a kormány úgy képzeli a kártalanítás folyamatát, hogy a felmért károk arányában mindent megtérít a károsultaknak, majd maga pereli be a Mal Zrt. -t az ellenértékek behajtására. Bár a károsultak maguk is csoportos keresetet indítottak a Mal ellen, Lasztoviczának kétségei vannak afelől, hogy valamennyi kárukat be tudják hajtani a cégen. Szerinte a teljes kárértékre nincs is fedezete a Malnak. Ha valaki netán mégis a kárértékén felüli kártérítésben részesülne, a kármentő alapról szóló kormányrendelet szerint a kárértéket meghaladó összeget vissza kell térítenie. Amennyiben az alapban 2012. december 31-én még lesz pénz, azt karitatív szervezetek között osztják fel, azzal a kikötéssel, hogy az így kapott összegeket katasztrófahelyzetek kezelésére kell elkülöníteni. "A katasztrófa során bebizonyosodott, hogy a karitatív szervezetek hatékonyan működnek mind a segélyek elosztásában, mind a felajánlások gyűjtésében" – állította Lasztovicza.
(3) Az Alap javára befizetett összegről az adományozó kérésére a számlavezető hitelintézet igazolást állít ki. (4) Az adományokra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) közérdekű célra történő kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 6. § Az adományok felhasználásáról, a támogatás formájáról, mértékéről a Bizottság dönt. 7. § (1) A Bizottság döntéseit, az Alap gazdálkodását, a támogatások felhasználását háromtagú felügyelő bizottság ellenőrzi. (2) A felügyelő bizottság tagjait a Veszprém megyei védelmi bizottság választja meg. (3) A felügyelő bizottság az Alap működésével kapcsolatos jogszabálysértő eljárás esetén e tényre haladéktalanul felhívja a Bizottság figyelmét, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egyidejű értesítése mellett. (4) A felügyelő bizottság tagjai tevékenységüket díjazás és költségtérítés nélkül végzik. 8. § Az Alappal kapcsolatos döntések előkészítését, az Alap által nyújtott támogatások forrásaira vonatkozó felhasználási terv készítését és az Alappal kapcsolatos további adminisztratív tevékenységet a Veszprém megyei védelmi bizottság titkársága végzi.
Az Alap székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. E-mail címe: mokelnok(kukac) Legfőbb szerve: Kármentő Bizottság Kármentő Bizottság összetétele: Elnök: Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság elnöke Elnökhelyettes: Dr. Zsédenyi Imre, a Veszprém Megyei Önkormányzat Főjegyzője Tagjai: Dr. Tollár Tibor, az OKF gazdasági főigazgató-helyettese Ékes József, Veszprém megyei 01. sz. OEVK országgyűlési képviselője Tili Károly, Kolontár község polgármestere Marton László, Somlóvásárhely község polgármestere Toldi Tamás, Devecser város polgármestere Felügyelő Bizottság összetétele: Horváth Mária Dr. Nagylaki Csilla Wallerné Fuit Anikó Az Alap számlaszámai: Belföldön indított utalás esetén: 11794022-22222222 Külföldön indított utalás esetén: HU28 11794022-22222222-00000000 SWIFT kód: OTPVHUHB Az Alapra befolyt adományok összege: 1. 544. 324. 627, - Ft. (frissítés dátuma:) Kármentő Bizottság döntései: Egyéb – nem támogatás felhasználásról szóló – döntések: 1/2010. (X. 26. ) számú határozat 3/2010. )
Lakossági fórumokon tájékoztatást adtunk a védekezés állásáról, a munkák várható ütemezéséről. A védekezésben szinte valamennyi dekoncentrált szervnek volt feladata. Részükre értekezlet összehívására került sor, ahol a veszélyhelyzetre való tekintettel a határidők azonnali végrehajtására kért fel minden szervezetet a védelmi bizottság elnöke. Legfontosabb követelmény az emberi élet és vagyontárgyak védelme, illetve ennek biztosítása volt. Így további gátszakadás megakadályozása érdekében több döntés született. A másik legfontosabb feladat annak biztosítását jelentette, hogy az erős lúgos kémhatású folyadék a Marcalon keresztül ne szennyezze a Dunát. A kormány által kijelölt koordinációs bizottsággal együttműködve mindkét feladatot sikeresnek ítélhetjük meg. Nem lehetett elkerülni Kolontár lakosainak kitelepítését és Devecser vonatkozásában a kitelepítési készenlét elrendelését. Mindhárom településen a közlekedés biztonsága, illetve vagyontárgyak védelme miatt korlátozást kellett bevezetni, amely jelenleg is fennáll.
Items in DEA are protected by copyright, with all rights reserved, unless otherwise indicated. Felhívjuk felhasználóink figyelmét arra, hogy a DEA "Egyetemi IP" és "Könyvtári számítógépek" elérési szintű dokumentumai kizárólag oktatási, kutatási, valamint saját tanulási célokra használhatóak fel, azt nem oszthatják meg az interneten és nem terjeszthetik. A dokumentum és a pdf megjelenítő védelmének megkerülése (másolás, nyomtatás, letöltés korlátozása) tilos.
Ezek képviselői a közszolgálati tisztviselő kérésére teljesítményértékelésre írásban észrevételt tehetnek, melyet a teljesítményértékelésen szintén fel kell tüntetni [Vhr. 11. § (7) bekezdés, 17. § (2) bekezdés]. A teljesítményértékelés és a minősítés jogkövetkezményei A közszolgálati tisztviselőket minősíteni és értékelni is kell. A minősítés "elcsökevényesedett" formában maradt meg: nincs külön minősítési lap és szempontrendszer, hanem a törvény azt mondja ki, hogy két teljesítményértékelés együttesen adja a minősítés eredményét. A rendelet ezt úgy konkretizálja, hogy a minősítést, mint a közszolgálati tisztviselő tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelései eredményének százalékban meghatározott számtani átlagát határozza meg [Kttv. 130. § (3) bekezdés, Vhr. 4. Hogyan minősíthető a munkavállaló? - Adó Online. § g) pont]. A minősítés tehát valójában már csak jogkövetkezményeit tekintve tekinthető külön jogintézménynek. A minősítés alapján helyezhető szakértői, illetve vezetői utánpótlás adatbázisba a kormánytisztviselő [ Kttv. § (5) bekezdés].
190. §). Forrás:
az érintett zaklatására. Erre valójában csak megfelelő indokkal érdemes sort keríteni, pl. ha az érintett vezetői utánpótlás tekintetében való figyelembevételét szolgálja, ha teljesítménye átlag alatti, vagy munkaköri feladatai a közelmúltban jelentősen megváltoztak s ezért nagyobb vezetői odafigyelést, fokozottabb visszajelzést igényel. Előrehozott értékelés történik akkor, ha az értékelt személy jogviszonya év közben megszűnik, vagy tartós távollétre távozik. A féléves értékelő időszakok megnyújtására kerülhet sor abban az esetben, ha olyan feladat teljesítéséről van szó, amely fél év alatt nem záródik le (ekkor rész-értékelésre kerülhet sor), vagy ha a hivatali dolgozók munkáját befolyásoló, kormányátalakítás vagy átszervezés miatt ez szükségesnek mutatkozik, a parlamenti képviselőválasztás évében [Vhr. 12-12/A. és 15. §, 22. § (2) bekezdés]. Az ügykezelőket minimum csak öt évenként kell értékelni ( Kttv. 211. §). A teljesítményértékelés "lelke" az értékelő megbeszélés, ideális esetben ez teszi azt puszta formalitásból, kötelező adminisztrációból a munkahelyi emberi kapcsolatokat, hangulatot jobbító, kultúrát fejlesztő, valóban hasznos tényezővé.