Közös megegyezés A közös tulajdon megszüntetésének elsődleges és leginkább kívánatos módja a tulajdonostársak megállapodásával való megszüntetés. Ennek előnye, hogy elkerülhető a hosszas pereskedés és az ezzel járó költségek, és a legtöbb esetben így érhető el az érintettek számára legoptimálisabb megoldás. A gyakorlatban ez leggyakrabban azt jelenti, hogy az egyik tulajdonostárs megvásárolja a másik tulajdonostárs hányadrészét, vagy pedig az érintettek a dolgot közösen értékesítik, és a vételárat felosztják egymás között. Az is előfordul, hogy ingatlanok esetén a felek a közös tulajdonú ingatlant (pl. telket) fizikailag felosztják, így a közös tulajdon helyett több, önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan jön létre. Bírósági út Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, mert például az egyikük a tulajdonközösség megszüntetését egyáltalán nem kívánja, akkor a közös tulajdont megszüntetni kívánó tulajdonostárs a bíróságtól kérheti a megszüntetést. Ez esetben a bíróság fogja megszüntetni a közös tulajdont, és meghatározni a megszüntetés módját is.
Ha nincs lehetőség a természetbeni megosztásra, akkor a tulajdonostársak megpróbálhatják egymás tulajdoni hányadát magukhoz váltani. Ha az egyik tulajdonostárs benne lakik az ingatlanban, akkor a bíróság kötelezheti őt az ingatlan magához váltására, feltéve, hogy ez nem sérti a méltányos érdekeit. A bíróság végső soron a közös tulajdon megszüntetését árverés útján történő értékesítéssel rendeli el. Ebben az esetben a vételárat kell a tulajdonostársak között felosztani. Ezért közös tulajdon esetén sokkal inkább célravezető a birtoklás és használat kérdését megállapodással rendezni, hiszen ezáltal mindenki csak annyiban használja majd az ingatlant, amilyen arányban tulajdonos, és a költségeket is csak ilyen arányban kell viselnie. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Ennek hiányában szakértőt felkérni annak megállapítására. Utóbbi költségesebb és nem feltétlenül minősül a perben szakértői véleménynek, kivéve, ha ezt a szakértőt rendeli ki a bíróság a perben is, ennek hiányában egyszerű írásbeli bizonyíték. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perekben az ingatlan vagy az ingatlanrész értékét minden esetben szakértőnek kell megállapítania (költsége 120. 000 – 150. 000, -Ft-tól). Ez a bizonyítási eszköz feltétlenül szükséges a perben. A közös tulajdon a jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével – a bíróság megkeresése iktatásának (széljegyzésének) időpontjára visszaható hatállyal – szűnik meg. Ügyvédi segítség közös tulajdon megszüntetéséhez Jelen tájékoztatás nem tejes körű és nem minősül jogi tanácsadásnak vagy ajánlattételnek. Amennyiben ingatlanokra vonatkozóan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos jogi kérdése, problémája merült fel, forduljon bizalommal hozzánk elérhetőségeinken.
Spira Veronika: Dada és szürrealizmus Magyar Nemzeti Galéria, 2014. július 9 – október 5. (Miniesszék VI. ) Dada és szürrealizmus. Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí Válogatás a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből Kurátorok: Dr. Adina Kamien-Kazhdan (Izrael Múzeum, Jeruzsálem), Kumin Mónika (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) Átrendezett valóság Alkotói stratégiák a magyar művészetben a dada és a szürrealizmus vonzásában Kurátor: Kumin Mónika (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) Életre kelt (film)kísérletek. Az avantgárd első mozija Kurátor: Orosz Márton (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) Három egymással összefüggő tárlat nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. 2 in 1: Dada, szürrealizmus és a magyar vonatkozások / Dada és szürrealizmus + Átrendezett valóság / PRAE.HU - a művészeti portál. Az egyik a jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából rendezett Dada és szürrealizmus, amely főként Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí néhány művein keresztül mutatja be a két irányzat főbb törekvéseit. A másik az Átrendezett valóság, amely a két irányzat hatását járja körül a magyar képzőművészetben, a harmadik pedig a szürrealiumus és a dada ihlette filmművészetből válogat az Életre kelt (film)kísérletek címmel.
És hasonlóan új szellemi-esztétikai minőséget hoznak létre. Akárcsak beljebb, a Pompidou Centrum menedzselte erős kollekcióban a szép kertésznő vállán egy óriásgalamb Max Ernst kollázsán, a derengő Lenin-képek Dalí zongoráján, a vártoronynál nagyobb borospohár Pierre Roy vidéki tájképén. 2014. július 18. 2014. július 11. Dada és szürrealizmus Magyarországon soha nem látott teljességű anyaggal nyújt átfogó képet a 20. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatáról a Magyar Nemzeti Galéria… 2014. július 03. Kiállítás nyílik a Zichy-gyűjteményből A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Zichy-gyűjteményéből ötven festményt, négy domborművet és egy márványszobrot mutatnak be a soproni Liszt… 2014. április 11. Magyar nemzeti galéria szurrealizmus . Titokzatos művész a Nemzeti Galériában A modern magyar művészet és az avantgárd egyik legjelentősebb alakjának, Bálint Endrének – századunk egyik legtitokzatosabb művészének – az életmű-kiállítása… Április 22. és július 31. között tekinthető meg a Picasso – Alakváltozások, 1895-1972 című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, ami önmagában is páratlan, ám egy olyan filmklub is kapcsolható hozzá, amit vétek lenne kihagyni.
A kiállításon bemutatott több mint száz festmény, objekt, fotómontázs, kollázs, asszamblázs és readymade a dadát és a szürrealizmust meghatározó fogalmak, témacsoportok mentén kínál betekintést az irányzatok történetébe. Noha kimondottan magyar dadáról és szürrealizmusról nem beszélhetünk, a Dada és szürrealizmus című kiállítás alkalmat teremt arra, hogy a két irányzattal kapcsolatba hozható sajátos magyarországi közelítésmódokat is bemutassuk. Már százezren látták a Nemzeti Galéria szürrealista kiállítását. A magyar köz- és magángyűjtemények műveiből összeállított, Átrendezett valóság című válogatás egy, a Jeruzsálemből érkező kiállítás anyagához hol szorosabban, hol lazábban kötődő fogalmi párbeszédnek ad teret. Az időrendben, illetve hívószavak mentén szerveződő tárlat olyan sajátos alkotói stratégiákat mutat be, amelyek a változó közép-európai, illetve magyar társadalmi és politikai valóság közepette felhasználták és (újra)értelmezték a dada és szürrealizmus tanulságait. Erre utal a magyar válogatás címéül választott "átrendezett valóság" kifejezés is, amely Erdély Miklós Bálint Endre fotómontázs-kiállításáról szóló írásából származik.
Szentjóby Új mértékegységén, Attalai Red-y-made-sorozatán, Altorjay Gábor, Kelényi Béla groteszkjein és Erdély ikonikus művein át vezet az út Pacsika Rudolf Duchamp-parafrázisainak zárófalához, ahol a Forrás kelet-európai változata, a külföldi művészeti újságokból ragasztott piszoár helyezkedik el. Pacsikai Rudolf: Forrás Altorjai Sándor: Fedőnév: Fedőnév Balról jobbra: Donáth Péter: Tükör (Prágai tükör), 1969; Hejettes Szomlyazók: Segesvár, 1985– 86; Bálint Endre: Ősi erény 1977, Gellér B. István: Hordozható háborús emlékmű, 1971/ 197880. A gyászoló öregasszonyt ábrázoló kép címe: Segesvár. Az öregasszony ölébe terített terepasztal a jelképes és valódi csatamezőket jelöli, ahol a szabadságért valóságosan vagy jelképesen meghaltak fiai, unokái. Őket gyászolja talpig feketében. (A művészcsoport 1984-ben alakult. Tagjai Beöthy Balázs, Danka Attila, Elek István (Kada), Fekete Balázs, Kardos Péter, Nagy Attila, Várnagy Tibor és Vidákovich István voltak. ) E szekció csattanója egy Galántai György mű.