Hírek A KKETTK Alapítvány új kiadványai és programjai a 93. Ünnepi Könyvhéten Három új kötettel jelentkezik az idei Ünnepi Könyvhéten a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. Az érdeklődők megvásárolhatják Schmidt Mária: Korszakhatáron, illetve Molnár Tamás: Európa zárójelben (szerk. : Békés Márton) című esszéköteteit, valamint Herzl Tivadar magyar fordításban most először megjelent naplóját (HERZL TIVADAR: NAPLÓ 1895–1904, szerk. : Baczoni Dorottya). Az Alapítvány számos egyéb kiadványával is várja az olvasókat a Vigadó tér Duna-korzó felőli standjánál, ahol naponta dedikálnak majd a szerzők. Június 11-én 11 órától pedig pódiumbeszélgetést tartunk a Vigadó téri színpadnál Schmidt Mária Korszakhatáron című kötetéről. A Széchenyi-díjas történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója kérdezi majd. 2022. június 2. Hősöket láthatunk a Dósa nádor tér installációin "Együtt, szabadon" – Magyar Cigány Hősök címmel nyílt időszaki kiállítás pénteken a Dósa nádor téren; a hivatalos megnyitó szombaton délután volt a Déri Múzeum dísztermében, ahol Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi koncertje kísérte a rendezvényt.
Népszerű úticélok még Magyarországon: BUDAPEST, Balatonfüred, Debrecen, Eger, Győr, Hajdúszoboszló, Hévíz, Miskolc, Pécs, Siófok, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém, Zalakaros Terror Háza Múzeum Nyitva tartás szezonban: I. 01. -XII. 31. :K:-P: 10-18h, Szo:-V: 10-19. 30h Egyéb információ: A "Terror Háza" ma múzeum, de a 20. századi magyar történelem két szégyenteljes és tragikus korszakában valóban a terror háza volt. 1944-ben a nyilas rémuralom idején a magyar nácik, 1945 és 1956 között pedig a hírhedt kommunista terrorszervezet, az ÁVO és utódja, az ÁVH rendezkedett be ugyanitt. A múzeum a diktatúrák áldozatainak állít emléket. A multimédiás tárlat kronologikus sorrendben mutatja be a ház történetéhez kapcsolódóan a két magyarországi terrorrendszer időszakát. Ajándék- és könyvesboltunkba nyitvatartási időben BELÉPŐJEGY NÉLKÜL is szeretettel várjuk vásárlóinkat.
Itt tartották fogva, vallatták és kínozták meg a rendszer ellenségeinek bélyegzett embereket, akik között gyakran olyanok is feltűntek, akik korábban az új rendszer hívei, sőt gyakran vezető tisztségviselői voltak. A szörnyű körülmények és a brutális bántalmazások következtében sokan életüket vesztették, mások soha fel nem dolgozható traumákat éltek át. A kegyetlenkedések legnagyobb felelőse az államvédelmet teljhatalommal irányító Péter Gábor volt, alakját Bacsó Péter legendás A tanú című filmjének Virág elvtársában (Őze Lajos felejthetetlen alakítása) örökítette meg. Péter Gábor egy újabb politikai fordulat következtében azonban néhány vezetőtársával együtt maga is megtapasztalhatta az államvédelem vendégszeretetét. 1953 eleji letartóztatását követően életfogytiglanra ítélték, de 1959-ben szabadult. Az államvédelmet 1953-ban beolvasztották a BM-be, majd 1956-ot követően teljesen újjászervezték. Az ötvenes évek politikai terrorjának emblematikus épülete 1956 után különböző vállalatok székházaként funkcionált, az Andrássy út 60-ban ma a 2002-ben megnyílt Terror Háza Múzeum működik.
A nyilas rémuralom idején az Andrássy út 60. a nyilasházak egyike, begyűjtőhely és börtön lett, ahol ellenállókat és ellenségnek bélyegzett embereket tartottak fogva és kínoztak meg. Többek között a Hűség Házából indultak gyilkos portyáikra a nyilas fegyveresek 1944. november végétől. Az embervadászatok mellett ekkor történtek a tömeges Duna-parti kivégzések is, ezek során több ezer embert öltek meg. Tömpe András a szovjet csapatok által ellenőrzött Debrecenben szervezte meg 1945 januárjában a Magyar Kommunista Párt (MKP) utasítására a politikai rendőrséget, amely partizánokból és antifasiszta ellenállókból, politikailag megbízhatónak tartott szökött katonákból és munkaszolgálatosokból állt. A csoport Budapestre érkezve szembesült azzal, hogy a fővárosban már működik politikai rendőrség, amelyet Péter Gábor vezet. Az MKP vezetése úgy döntött, hogy mindkét csoport az Andrássy út 60. -ban rendezze be főhadiszállását, de a két szervezet megőrizhette különállását. A politikai vezetés által tető alá hozott egyezség szerint Péter Gábor Budapestért (Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya néven), Tömpe pedig az ország többi részéért (Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya) felelt.
A helyszínválasztás persze nem véletlen, hiszen korábban ebben az épületben volt a magyar nemzetiszocialista párt főhadiszállása és börtöne. A kommunizmus idején az ÁVÓ és ÁVH továbbfejlesztette, mert a koncepciós perek miatt egyre több és több fogvatartott lett, és már nem tudták hova elhelyezni őket. A szomszéd épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön-labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. Ebben az időszakban vált igazán rettegetté ez a ház, hiszen bár titok volt mindenki tudta, hogy a kommunista rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük legtöbbször hamis vallomásaikat. Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezeknek a szörnyűségeknek méltó emléket állítva nyílt meg itt a múzeum, hogy örökre emlékeztessen minket az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű, intézményesített gonoszságra. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, céljuk egy olyan múzeum létrehozása volt, amely a magyar történelem e két véres és szégyenteljes korszakát mutatja be.
Nincs, aki ne ismerné a városligeti Vajdahunyad várát, ám hiába sétálnak, randiznak, nézelődnek oly sokan a magas fák övezte vár körül, a legtöbben nem tudják, hol is járnak valójában. A Városliget Széchenyi-szigetén magasló Vajdahunyad vára egy épületegyüttes részeként a szívünkhöz nőtt, és Budapest alapvető látnivalói közé tartozik, így hát érdemes megismerni történetét is. A városligeti Vajdahunyad várának története Ha alaposabban szétnézünk a vár közvetlen környezetében, a csendesen és titokzatosan üldögélő Anonymus szobra körül viszonylag kicsi, de jellegzetes, ismerős jegyeket hordozó épületek sorakoznak, melyek közül kimagaslik a Vajdahunyad vára. Noha várnak nevezzük, valójában sosem lakták uralkodók. A Vajdahunyad vára az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmából épült a többi, szomszédságában lévő épülettel együtt. Vajdahunyad vára :: Magyar Földön. A 19. századra jelentős nemzeti szimbólummá váló várnak, a Hunyadi család vajdahunyadi várkastélyának másolataként húzták fel. Először ideiglenes, nem túl időtálló anyagokból építették fel az épületet, mely a Történelmi Épületcsoportot képezi, Alpár Ignác tervei alapján.
Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége, 1932. [2007. november 27-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. Radu Lupescu: Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában Uő. : Vajdahunyad, a vár kutatástörténete (19–20. század). Korunk 2004 június A vár a oldalon (magyarul) Bágyuj Lajos: Vajdahunyad várának restaurálása (1965–1968). Vajdahunyadi vár, Erdély legimpozánsabb vára » Közel és távol utazás. Korunk 1973 október Szász András: Vajdahunyad Fotók a várról – Kárpá A vár makettje Képgaléria Vajdahunyadról a honlapon
A fa alapanyagra nemcsak azért esett a választás, mert mindössze egy kiállításra készültek az épületek, hanem azért is, mert idő szűkében voltak. Az épületcsoport célja az volt, hogy bemutassa a magyar építészet ezeréves történetét, a román kori, a gótikus és a barokk stílusban épült, neves magyar építmények másolatai segítségével. Az épületegyüttes azonban olyan nagy sikert aratott, hogy a kiállítás után néhány évvel, 1904-08 között tartós anyagokból újjáépítették az épületeket. Vajdahunyad vára | Alfahír. Így jött létre a mai Történelmi Épületegyüttes. A cikk az ajánló után folytatódik Az egyes stílusok építményei A román kori építmények A Jáki-kápolna két templom tulajdonságait hordozza magán. Alaprajzát a lébényi, jellegzetes ajtaját a jáki templom bejáratáról mintázták. Itt valóban tartanak is római katolikus miséket vasárnaponként. A román építmények közé tartozik még a Kínzótorony - 37 méter magas, és a felvidéki várak mintájára készült -, a Tompa-torony, az Oroszlános kőhíd, a lenyithatónak tűnő, de valójában nem nyitható Hidas- vagy Nyilaskapu, a Segesvári bástyatorony, a Palotarész, a Kerengő - Árpád-kori pillérek, gyámkövek, oszlopfők - és az Auditórium.
Szállás ajánlatok, speciális ajánlatok, csomag ajánlatok és kezelés csomagok a következő turisztikai zonákból: Prahova Völgye, Apuseni hegység, Hargita hegység, Szeben környéke, Transzfogaras Bulea Tó, Retezat hegység, Székelyföld, Békási szoros. Máramaros, Bánság, Radnai havasok, Duna-Delta, Tengerpart, Kárpát-medence: Bánság, Körösvidék, Erdély, Máramaros. Kárpátokon túl: Bukovina, Duna Delta, Dobrudzsa, Munténia, Moldova, Oltenia.