Ebben a versben már csak nyugalomért, lelki békéért fohászkodik, ami egyfajta lemondást, beletörődést jelez. Adj már csendességet 1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútúl szívemet, kit sok kín fúr! 2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd, vesztségére! 3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg, Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg! 4 Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való, Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló. 5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-é? Engem, te szolgádot, mint régen sokakot, ébreszthet-é? 6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerént, Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerént, 7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját, Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát; 8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül, Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
": imádságok a tihanyi apátsági templomból; Tihanyi Bencés Apátság, 2004 "Adj már csendességet... ": igehirdetések, elmélkedések a tihanyi apátsági templomból; Tihany: Bencés Apátság, 2002 "Légy áldott... ": igehirdetések évnyitóra, évzáróra, ballagásra, találkozóra; Tihany: Bencés Apátság, 2002 Keresztút. Udvardi Erzsébet képei. Korzenszky Richárd gondolatai; Szemimpex, Bp., 2002 Magyar sorskérdések: előadások a magyar kultúra és népesedés keresztény szempontjairól (társszerző: Somorjai Ádám) Róma: 1989 "Uram, hogy lássak! "; Udvardi Erzsébet festményeivel. Budapest: Szemimpex, 2000 "Fúdd el, jó szél... ": ballagásra; Tihany: Bencés Apátság, 2000 Szünet nélkül: egyházról, iskoláról; Tihany: Bencés Apátság, 2000 "A te szavadra... "; Udvardi Erzsébet festményeivel; Budapest: Szemimpex, 1999 Maradj velünk; Udvardi Erzsébet festményeivel; Budapest: Szemimpex, 1998 Bleibe bei uns; mit Bildern von Erzsébet Udvardi; Budapest: Szemimpex, 1997 Páternoszter: feljegyzések a minisztériumból, 1992–1994; Budapest: Szemimpex, 1997 Kassai István énekgyűjteménye; Bencés, Pannonhalma, 1997 (Pannonhalmi füzetek) Evangéliumi nevelés lélekben és igazságban; szerk.
Balassi Bálint a magyar nyelvű irodalom első nagy klasszikusa. Ő az első mindenestül európai magyar költő: Ronsard kortársa, és semmivel sincs Ronsard mögött. Mintha a semmiből teremtette volna meg a színpompás magyar költészetet. S élt mindössze negyven évet: 1554-től 1594-ig. Balassi Bálint születésének 450. évfordulója alkalmából Hiller István kulturális miniszter koszorút helyez el és beszédet mond, majd Schiffer János főpolgármester-helyettes a Fővárosi Önkormányzat nevében koszorút helyez el a reneszánsz költő szobránál, ma délután fél hatkor. Balassi Bálint méltó kortársa volt Shakespeare-nek és Cervantes-nek, azonban helyzete - velük szemben - meglehetősen hátrányos, életében egyetlen versét sem láthatta nyomtatásban. A magyar szerelmi és istenes költészet atyja vívódó alkat volt, egyéniségében, csakúgy mint költészetében, a középkor és a reneszánsz embere élt együtt. Balassi humanista műveltségű költő: poeta doctus. "Szárnyalt, mint a sas a többi apró madarak előtt. " (Rimay János) Ma rá és míves költészetére emlékezünk.
László-Bencsik Sándor Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja Csigó László felvétele Született 1925. december 14. Békésszentandrás Elhunyt 1999. december 9. (73 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Foglalkozása író, szociográfus, koreográfus, egyetemi tanár Kitüntetései SZOT-díj (1974) IMDb László-Bencsik Sándor ( Békésszentandrás, 1925. – Budapest, 1999. ) magyar író, szociográfus, koreográfus, egyetemi tanár. Életpályája [ szerkesztés] 1942-1946 között Észak-Erdélyben végzett néprajzi és népnyelvi gyűjtést. 1944-1946 között a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem nyelv- és történelemtudomány, magyar szakát végezte el. 1946-ban kiutasították Romániából. 1946-1949 között a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1947-1953 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola, a Testnevelési Főiskola és az Állami Balettintézet néptánctanára volt. 1950-1954 között a Néphadsereg Művészegyüttesének művészeti vezetője, 1955-1960 között koreográfusa volt. 1961-1966 között a Néphadsereg Központi Klubjának munkatársaként dolgozott.
Keresés a leírásban is Főoldal László-Bencsik Sándor: Bosnyák téri színjátékok (7 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 1 Az eladó telefonon hívható 2 4 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: László-Bencsik Sándor: Bosnyák téri színjátékok (7 db)
Szokás mostanában a munkások művelődéséiről írni, életformájuk gondjairól elmélkedni, megoldásokról töprengeni. Felmérések készülnek, okos tanulmányok, fizetési mérlegeket elemeznek, jövedelemkulcsot sokat számolgatnak, munkáskönyvtárak szerveződnek, tévéinterjúk, csivitelő gyári riportok, a lapokban színes tárcák, táblázatok, évkönyvek bizonygatják, hogy a munkásosztály életében bizony van még javítanivaló. Jó szándékú odafigyelés ez, becsülni való segítőkészség, de gyakorta a kívülállók fölénye is benne munkál: a kezükből élőkkel szemben a fejükből élők fölénye. Nem a könyökvédős hivatalnok fölénye ez a gép mellett nyolc órát lehúzó munkással szemben. Nem a fizikai és szellemi munka ellentéte itt a mozgatórugó. Ügyesek és "ügyetlenek" állnak itt szemben. Mert okos ügyességgel manapság ötezret is könnyen megkereshet valaki egy hónapban, de a gyárban kemény munkában "ügyetlenkedő" izzadhat, tornázhat, hogy elérje a háromezret, s ötvenéves korára már fáradt, törődött, az iramot is alig bírja s kevesebb lesz a nyugdíj is, mert épp gyengülő éveiben, a mind kevesebb kereset idején dől el a kis pénz sorsa, amit nyugdíjasként majd kapni fog.