1-4 a(z) 4 eladó ingatlan találatból X x Értesülj a legújabb ingatlan hirdetésekről emailben Kapjon új listákat e-mailen keresztül. ház szentes Rendezés Szobák száma 0+ 1+ 2+ 3+ 4+ Fürdőszobák száma 0+ 1+ 2+ 3+ 4+ Ingatlan típus Bungalló Családi ház 3 Falusi ház Ház Ikerház Kislakás Lakás 1 Nyugdíjas ingatlan Penthouse Stúdió Társasház Tetőtéri Jellemzők Parking 1 Újépítésű 0 Fényképpel 2 Árcsökkenés 0 Feltöltés dátuma Ma 0 Múlt héten 0 X Értesítést kérek, ha új hirdetés kerül fel az oldalra ebben a kategóriában: ház szentes x Értesülj a legújabb ingatlan hirdetésekről emailben Új hirdetés értesítő
Ha szeretnéd a saját hirdetésed itt látni a listában, akkor add fel mielőbb, hogy vevőre találhass. Tetszik az oldal? Oszd meg ismerőseiddel, hogy Ők is rátalálhassanak következő otthonukra, vagy el tudják adni az ingatlanukat.
Balassi Bálint verse: Kiben az kesergő Celiárul ír Kiben az kesergő céliárul ir a la web Kiben az kesergő céliárul ir a ficha Balassi Bálint: HETEDIK - KIBEN AZ KESERGŐ CÉLIÁRÓL ÍR HETEDIK KIBEN AZ KESERGŐ CÉLIÁRÓL ÍR - Balassi Bálint A versek nem a viszonzatlan szerelemrõl, hanem a mély érzelmeken alapuló viszonzott szerelmen alapulnak. A Célia-versek másik "színesebbek", kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményei; a stílus szemléletesebb, elevenebb; a rímalkotás is tökéletesebb, virtuózabb: a kezdetlegesebb ragrímek egyre ritkábbak. Kiben az kesergõ Céliárul ír: Az egyik legszebb Célia- vers egy háromstrófás kis mûremek: kiben az kesergõ Céliárul ír. Az "öccsét" (esetleg lányrokonát) "szépen sirató" Célia megjelenítõ ábrázolását Balassi már az önállósult képek kifejezõerejére és szépségére bízza. A hasonlatok mennyiségileg is a versszöveg nagyobb részét teszik ki: egy- egy strófa kétharmadát foglalják el és a költõ nem kommentálja õket, nem fûz hozzájuk megjegyzést. A letisztult, leegyszerûsített verskompozícióban a szimmetria reneszánsz törvényszerûsége érvényesül: az elsõ és a harmadik versszak részletesen kibontott hasonlatai (a fiát elvesztõ fülemile, a félben metszett liliom) fõként Célia keserû fájdalmát érzékeltetik, a közbezárt második szakasz hasonlata (a rózsát tisztára mosó, pirosát kiterjesztõ harmat) viszont elsõsorban a bánatában, könnyei záporában még vonzóbbá váló asszony harmatos szépségében való költõi gyönyörködést fejezi ki.
Legalábbis a szakirodalom úgy tartja, hogy Szárkándy Anna lehetett a Célia-versek ihletője, de ez nem teljesen biztos. Bárkit is rejtsen azonban a Célia név, az egészen biztos, hogy valós élmény áll a versek hátterében. A Célia-verseket Balassi 1590 és 1591 között írta, majd önálló ciklusba rendezte őket. A Balassa-kódex szerves részét képezik. A Kiben az kesergő Celiárul ír… a ciklus 9. költeménye. Újdonság a Júlia-versekhez képest, hogy csökken a vers terjedelme és hiányzik a szenvedély. A Célia-versekben sokkal nagyobb hangsúlyt kap a virtuóz rímalkotás (kevesebb a ragrím) és a nagy műgond, mint az érzelmek. A Júlia-versek formailag, rímtechnikailag kezdetlegesebbek voltak, a Célia-versek sokkal kimunkáltabbak, művészibbek, stílusuk szemléletesebb, elevenebb. A képek is bonyolultabbak, de az érzelmek már csak csordogálnak. Úgy tűnik, Céliáért nem lángolt annyira a költő, mint Júliáért. Legalábbis a versekben nincsenek nagy indulatok, nagy érzelmi háborgások, ami arra utal, hogy a Célia-szerelem nem volt olyan gyötrelmes, nem járt annyi küzdelemmel, vágyakozással és reménykedéssel, mint a Júlia-szerelem, amely viszonzatlan és keserédes volt.
A forma egyenetlen, de a képi, hangulati, kompozíciós, szerkezeti elemek kiforrottak, esztétikai igényességűek. A költő a maga által teremtett formához tudatosan kapcsolja a képi eszközöket, a szcenírozás nyelvi eszközeit vagy épp a képi párhuzamokra, ellentétekre épülő, ciklikus szerkesztésmódot (Kiben az kesergő Celiárul ír). A versek képiségére a finomság és az expresszivitás egyaránt jellemző: a szerelmes férfi aggodalma, fájdalma eggyé olvad szerelmese fájdalmával, vagy két szerelmének összehasonlítása saját sorsának, végzetének jelképévé válik. Rövidebb szerelmi kalandok emlékét őrzik Balassi egyéb szerelmes versei. Ezekben a népi és a vágánsköltészet hatása is érződik, jellemző vonásuk a testiség, az erotikum (pl. Bécsi Zsuzsannáról és Anna-Máriáról szerzette; Kit egy citerás lengyel lányról szerzett; Az cortigianáról... ). szentencia: 1. bölcs mondás (lat. ); általános igazságot, erkölcsi tanítást kifejező tömör mondat, költemény; 2. ítélet; 3. verstechnikai megoldás, amelyben a költő az elősorolt képek (pictura) után összegző résszel zárja a verset vagy versegységet.
Oldalak: 1 2 3 4