- a városunkban megrendezett országos táncverseny támogatása 50 ezer Ft-tal - egy esetben 90 ezer Ft adományozása egy fonyódi mozgássérültnek a kerekesszék akkumulátorának vásárlásához - vak és gyengén látó kerékpározók vendéglátása - a klub támogatásával 3 éven keresztül vehettek részt fonyódi diákok a Békeposzter országos rajzpályázaton, ezzel is öregbítve a város jó hírnevét. - egy súlyosan beteg fonyódi kislány támogatása 200 ezer Ft adománnyal - a fonyódi katolikus templom által szervezett adomány gyűjtés támogatása 50 ezer Ft-al - a fonyódi Szociális Központ gondozottjainak minden évben karácsonykor 15-20 ezer Ft-os adomány ajándékozása - 2017-ben ünnepelte a Lions mozgalom a 100 éves fennállását. VAOL - Év Sportolója 2018, vasi jelöltekkel. A világszövetség felkereste a helyi klubot, hogy a jubileum alkalmából lakóhelyében egy a települést gazdagító programot csináljanak. A fonyódi Lions szervezet, úgy döntött, hogy a vakok és gyengén látók tájékozódását segítő, Fonyód város jellegzetes épületeit ábrázoló köztéri bronz városmakettet készíttett, melyet 2018-ban fognak elhelyezni a város Dísz terén.
1962 Polyák Imre (2) birkózás (3) Egerváry Márta úszás 6. 1963 Veres Győző súlyemelés Rejtő Ildikó 7. 1964 Török Ferenc öttusa Rejtő Ildikó (2) 8. 1965 Zsivótzky Gyula atlétika Kontsek Jolán vívás (3) 9. 1966 Balczó András öttusa (2) Nagy Zsuzsa 10. 1967 Kozma István birkózás (4) Kovács Annamária atlétika (2) 11. 1968 Zsivótzky Gyula (2) Németh Angéla atlétika (3) 12. 1969 Balczó András (2) öttusa (3) Németh Angéla (2) atlétika (4) 13. 1970 Kelemen Péter öttusa (4) Gyarmati Andrea úszás (2) 14. Év Sportolója Gála: az olimpiai bajnok csapat 2018 legjobbja - NSO. 1971 Hegedűs Csaba birkózás (5) Gyarmati Andrea (2) úszás (3) 15. 1972 Balczó András (3) öttusa (5) Gyarmati Andrea (3) úszás (4) 16. 1973 Csapó Géza kajak Tordasi Ildikó vívás (4) 17. 1974 Magyar Zoltán torna Bruzsenyák Ilona atlétika (5) 18. 1975 Hargitay András Ambrus Mariann evezés (4) 19. 1976 Németh Miklós Tordasi Ildikó (2) vívás (5) 20. 1977 Gerevich Pál Ambrus Mariann (2) evezés (5) 21. 1978 Magyar Zoltán (2) torna (2) Magos Judit asztalitenisz 22. 1979 Wichmann Tamás kenu Mátay Andrea atlétika (6) 23.
Kilencvenhárom éves korában szerdán elhunyt Szabó Miklós egykori kiváló atléta, közép- és hosszútávfutó – tájékoztatta a család az MTI-t. Szabó Miklós 1928–2022 (Fotó: MTI) Életének 94. évében elhunyt Szabó Miklós hosszútávfutó, aki az 1956-os melbourne-i olimpián 5000 méteren negyedik helyezést ért el. “ÉV SPORTOLÓJA, ÉV EMBERE 2018.” DÍJÁTADÓ GÁLA – KSTV. S itt meg is kell állni egy pillanatra: mindenki Iharos Sándortól, Rózsavölgyi Istvántól várta az eredményeket, de a forradalom vihara után helyettük a távoli földrészen Kovács "Bütyök" József, Tábori László, Rozsnyói Sándor és nem utolsósorban Szabó Miklós vette fel a versenyt Vlagyimir Kuccal, Gordon Pirie-vel, Derek Ibbotsonnal. Könyvajánló: két hosszútávfutó életéről írt Török Ferenc A hivatásos katona apja miatt osztályidegennek bélyegzett Szabó Miklós már 22 éves volt, amikor atletizálni kezdett, addig azt a szót, hogy edzés, nem ismerte... Inkább futballozni szeretett, de nem tréningezett, ám amikor letévedt a BEAC-pályára, kiderült, roppant tehetséges – futónak. Nem Iglói Mihály vezette az edzéseit, mint Iharoséknak, hanem Simek Ferenc.
Hosszú Katinka a kilencszeres Grand Slam-torna győztes teniszezőtől, Szeles Mónikától vehette át az elismerést. "Nagy megtiszteltetés Szeles Mónika kezét megrázni" - emelte ki Hosszú, aki Szöllősi Györgytől, az MSÚSZ elnökétől az Európai Sportújságírók Szövetségének a kontinens legjobb női sportolónőjének járó díját is átvehette. - "A világbajnokság itthon életem legszebb pillanata, a pályafutásom csúcsa volt, soha nem fogom elfelejteni. " Az edzők és szövetségi kapitányok összevont kategóriájában Hosszú Katinka edzője, Shane Tusup győzött, aki magyarul elmondott beszédében elnézést kért azoktól, akik kiálltak mellette, mert - mint mondta - sokakat megbántott a viselkedésével. Leszögezte: elfáradt, kimerült és sokat hibázott. "A sok munka közben nem vettem észre, hogy példaképpé kellene válnom, hogy ami korábban belefért, ma már nem fér bele" - fogalmazott. Feleségének, Hosszú Katinkának megköszönte, hogy akkor is bízott benne, amikor senki más. "A világbajnokság nagyobb csoda volt, mint az olimpia, de eljutni is nehezebb volt addig" - hangsúlyozta.
olimpiai bajnok magyar ökölvívó Kovács István, ismert becenevén Kokó ( Budapest, 1970. augusztus 17. –) olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar ökölvívó. Kovács István Született 1970. augusztus 17. (51 éves) Budapest Beceneve Koko Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása ökölvívó Iskolái IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola Kitüntetései WBO World Featherweight Champion [1] Magasság 170 cm Ökölvívópályafutása Versenyszám Légsúly Harmatsúly Klub EVIG SE (1985–1988) Vasas SC (1988–1997) Universum Box-Promotion (1997–2002) Edző Wallenhofer Zoltán Bódis Gyula Szántó Imre Fritz Sdunek Amatőr mérlege 287 mérkőzés: 268 győzelem Profi mérlege 23 mérkőzés: 22 győzelem (11 KO), 1 vereség (KO). A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács István témájú médiaállományokat. Sportpályafutása Szerkesztés Amatőr pályafutása Szerkesztés Az EVIG SE színeiben kezdett bokszolni 1985-ben. Nevelőedzője Wallenhofer Zoltán volt. 1988-ban junior Európa-bajnok volt. Ezután a Vasas SC-be igazolt. Edzője Bódis Gyula lett.
[6] Az ilyen esetek többnyire csak ijedelmet okoznak a gép fedélzetén, mivel a repülőgépek többségének teste az elektromosan jól vezető alumíniumból vagy fémötvözetekből készül, ez pedig megvédi a gép berendezéseit, illetve a gép utasait a közvetlen villámcsapástól (Faraday-kalitka elve). A gép érzékeny elektromos berendezései túlfeszültség ellen védve vannak. Vigyázni kell azonban, ha a gépből való kiszálláskor villámlik, ekkor ugyanis a gép által biztosított védelmet már nem élvezzük. Élettani hatásai Villámcsapás esetén az áramütés csak 10-20%-ban halálos, ha van a közelben életmentésre alkalmas személy, aki azonnal beavatkozik. Csonttöréssel csak akkor kell számolni, ha az áldozat leesett valahonnan, azonban szinte mindenkinél hallás- és látászavarok lépnek fel, mert az erős fény- és hanghatás (tartósan is) károsíthatja az érzékszerveket. Az érzékcsalódások akár órákig is eltarthatnak. A villámcsapás ún. áramjegyet hagy maga után: az áram ki és belépési helyén világos színű, faág alakú bőrelhalás marad.
Noha előre soha nem lehet megmondani, hogy hova fog a villám becsapni, az exponált tereptípusokat, ahol a leggyakoribb e természeti jelenség, ki lehet emelni. Nagyon fontos, hogy villámláskor kerüljük az erdőt, a nyílt tisztásokat, a magaslati pontokat, valamint a vizeket. Ha például egy mezőn ér, a legjobb, ha leülünk és várunk, míg elvonul a zivatar, ugyanis a vízfolyások, földalatti erek is vonzhatják a villámot. Erdőben magas víztartalommal rendelkező fa, tehát tölgy, fenyő, nyár alá semmiképp nem álljunk, ha van rá lehetőség, akkor inkább bükköst, vadgesztenyést, vagy nagyon alacsony fát keressünk. Csak akkor bújjunk mélyedésbe, barlangba, ha az legalább 1, 5 méter mély. Továbbá a villámlás ideje alatt elektromos töltéssel bíró létesítmények, épületek, vasúti vágányok, magasfeszültségű távvezetékek, antennatornyok közelébe se merészkedjünk. Ne feledjük, hogy a legnagyobb biztonságot mindig egy villámhárítóval felszerelt kőépítésű ház jelenti. "A valódi szerelem elszakíthatatlan. A valódi szeretet elvághatatlan.
Mindenki emlékszik, milyen volt gyerekként eső után az égre nézni, és rácsodálkozni a magasan ívelő, megfoghatatlan, színes csíkos szalagra, a szivárványra. A jelenség még felnőtt fejjel is mosolyt csal az ember arcára: ebben a korban azonban már a keletkezését is sokkal izgalmasabb megismerni, mint amikor környezetismeret órán próbálták elmagyarázni. Hogyan keletkezik a szivárvány? A szivárvány különleges optikai jelenség, ami akár prizma segítségével is előidézhető, ha a napfény a megfigyelő mögül érkezik. A fényt a legtöbben fehérnek gondolnák, de valójában többféle színből tevődik össze. Ha az ember a kezébe vesz egy prizmát, és a napfénybe tartja, az azt alkotó színek különböző módon haladnak át rajta, és vöröstől az ibolyáig hét különböző árnyalatú sugárként lépnek ki belőle. Ha esik az eső, majd kisüt a nap, a sugarak az apró prizmákként viselkedő cseppekkel találkoznak, melyek ugyanilyen hatást érnek el: a megtörő fényt alkotó színek sorra kirajzolódnak az égbolton. Így keletkezik a szivárvány.
Erdőben magas víztartalommal rendelkező fa, tehát tölgy, fenyő, nyár alá semmiképp nem álljunk, ha van rá lehetőség, akkor inkább bükköst, vadgesztenyést, vagy nagyon alacsony fát keressünk. Csak akkor bújjunk mélyedésbe, barlangba, ha az legalább 1, 5 méter mély. Továbbá a villámlás ideje alatt elektromos töltéssel bíró létesítmények, épületek, vasúti vágányok, magasfeszültségű távvezetékek, antennatornyok közelébe se merészkedjünk. Ne feledjük, hogy a legnagyobb biztonságot mindig egy villámhárítóval felszerelt kőépítésű ház jelenti. Forrás: NGO
Ez a villámlás. A sebesen áramló elektronok fényjelenséget vonzanak, és akkora hot termelnek, hogy a levegot felmelegítve maga körül, dörejt hallunk. Ha megvizsgálunk egy átlagos terep felszínét, és a felhok kapcsolódását, azt találjuk, hogy ahol a fa kimagaslik a környezetébol (és a felho éppen ott púposodik), ott az elektromos mezo jobban koncentrálódik. Minél közelebb vannak a terep és a felho között húzott vonalak egymáshoz, annál erosebb lesz az elektromos feszültség. Minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb lesz a valószínusége annak, hogy az elektronok leáramlanak a földre. silence:: 11:49
A gömbvillám nagyon ritka jelenség, mert több feltétel egyidejű teljesülése kell a létrejöttéhez. A felhő apró jégkristályai egymással laza kapcsolatban vannak, és amikor töltésre tesznek szert az ionok között taszítás jön létre. A taszító erő akkor a legkisebb, ha a töltések egy gömbfelületen helyezkednek el, ezáltal jöhetnek létre a felhőben az elektromos töltéssel rendelkező gömbök. Ha azonban túl sok a töltött ion, akkor ez a gömb szétszakadhat, és emiatt nagyok kritikus körülmények kellenek a fennmaradáshoz. A másik fontos feltétel a gömbök sűrűsége, ha ez meghaladja a körülötte levő levegő sűrűségét, akkor ritka esetben ezek a gömbök lesüllyednek és leereszkedhetnek a föld felé. Ezeket a töltött gömböket nevezzük gömbvillámnak. Úgy tudom, hogy japán tudósoknak már sikerült gömbvillámokat laboratóriumi körülmények között is előállítani. A blog egyéb írásait összefoglalja a megfelelő linkekkel a " Paradigmaváltás a fizikában " című írás.