A hideg időben sokan kénytelenek átélni a megfázás kellemetlen tüneteit. Vészharangokat azonban nem szükséges kongatni még akkor sem, ha már jelentkeznek a nátha jellegzetes szimptómái. Megfázás, meghűlés, nátha? Három különböző kifejezés, de egyetlen jelentés. A megfázás egy gyűjtőfogalom, amelyet a felső légutakban vírusok által okozott megbetegedések esetén használunk. Vízszerű orrfolyás okaz.com. Számos olyan vírust ismerünk, amelyek a bajt okozhatják. Bár a kórokozók különbözőek, a tünetek szinte mindig ugyanazok – írja a Há Mind a megfázás, mind a meghűlés szó csalóka lehet, ugyanis a betegséget nem önmagában a hideg okozza, bár közvetetten ennek is fontos lehet a szerepe. Valójában a vírusok az immunrendszer legyengülését kihasználva tudják a legkönnyebben megbetegíteni az érintetteket. Ezt az állapotot márpedig egy komolyabb áthűlés is előidézheti, de például stressz, vitaminhiány vagy éppen fáradtság szintén állhat a háttérben. A megfázás nem is kizárólagosan a téli időszak sajátossága, dacára annak, hogy ilyenkor a legjellemzőbb az előfordulása.
Éppen ezért ezt a módszert allergiaszezonban, amikor az érintettek szervezetében magas az ellenanyag-szint, nem alkalmazzák, mert a túlstimulálástól megnő egy esetleges anafilaxiás sokk - életveszélyes állapot kialakulásához vezető túlérzékenység - kockázata. A Prick-teszt során egyébként nemcsak különféle allergéneket visznek fel a bőrre, úgynevezett pozitív és negatív kontrollt is végeznek. Galambok légzőszervi megbetegedései - GalambPatika. Utóbbi egy bőrreakciót nem okozó tiszta fiziológiás sóoldat, előbbi pedig egy bőrreakciót kiváltó, hisztamintartalmú folyadék bőrre történő felvitele. Ezt a vizsgálati módszert - a vérvétellel szemben - nem mindenkinél alkalmazzák: kizáró ok például a várandósság, a szoptatás, vagy bizonyos hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerek szedése. A kellemetlen tüneteket okozó allergének kimutatására szintén hatékony megoldás lehet a vérvételen alapuló multiplex allergiateszt, amellyel a Prick-teszttel ellentétben nemcsak néhány, hanem közel 300 allergént lehet egyszerre vizsgálni. Mivel ez a teszt nem csak pollenallergiát kiváltó allergéneket tartalmaz, választása leginkább azoknak javasolt, akiknél a szénanátha mellé vélhetően egyéb allergia is társul, mert például valamilyen ételre, kémiai anyagra, fémre, esetleg a poratkákra is érzékenyek.
Ha pedig valaki megfázott, igyekezzen kerülni a tömeget, hogy legalább ne adja tovább a vírusokat.
Önök küldték 2021. 12. 01. Kovács Attila National Geographic Magyarország Az 1833-ban üzembe helyezett hortobágyi Kilenclyukú híd Magyarország leghosszabb kőhídja, amely korunkban is aktív közlekedési kapcsolatot jelent a 167 km hosszú Hortobágy folyó két partja között közlekedők számára.
Erre több jól sikerült példa is van Magyarországon, például a zalaszentgróti vagy a héhalomi kőhíd, mindkettőt az 1970-es években óvták meg a bontástól azzal, hogy a forgalmat a melléjük épített vasbeton szerkezetekre terelték. Hortobágyi kilenclyukú hide. Ipolyhídvég esetében a hibát a tervezők követték el, amikor nem számoltak azzal, hogy a műemléki értékű maradványok előkerülhetnek a hídfőnél, most viszont az évekig tartó előkészítés után már nincs esélye az utólagos korrigálásnak. Nyitókép: Az ipolyhídvégi kőhíd feltöltés alól előkerült részlete (fotó: Zsuppán András / Válasz Online) Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
A kőhídhoz a Drégelypalánk felőli oldalon töltésút és kisebb fahidak csatlakoztak, mivel az Ipoly ártere ezen a részen süppedékes lápot alkot. Hídvég falu viszont közvetlenül a folyó és az ősi hídfő mellett, szárazabb magaslaton alakult ki. hirdetés A trianoni békeszerződés után az Ipoly határfolyó lett, ezért a hídvégi hídfő mellett a csehszlovák állam modern stílusú határőrlaktanyát épített (ez tönkretett homlokzattal ma is áll, 1939 után lengyel tisztek internálótábora volt). Az akkori viszonyokról érzékletes leírást ad egy osztálykirándulási beszámoló, amely a Miasszonyunk Iskolanővérek kalocsai érseki polgári leányiskolájának értesítőjében jelent meg 1935-ben: "Drégelypalánkra érve, első utunk az Ipolyhoz vezetett. Hortobágyi kilenclyukú hidden. Összeszorult szívvel álltunk a kis hídon, melynek egyik felén magyar, a másik felén cseh zászlót lengetett a szél. Majd, mintha összebeszéltek volna, kisleányaink letéptek egy-egy szálat a hídon nyíló vadvirágokból, bemártották az Ipoly vizébe és elhozták emlékül. Közben átjött a hídon két asszony.
A megmaradt íven látszik, hogy vaskapcsokkal erősítették meg. Az ipolyhídvégi hídfő és az ártéri első nyílás most felfedezett maradványa (fotó: Zsuppán András / Válasz Online) Hídvég és Drégelypalánk ma a világvége, elfelejtett peremvidék két ország határán, de valaha fontos országút vezetett itt át a folyón, amely összekötötte az északi, felföldi területeket Váccal és Pesttel. Szemétdomb alól került elő a hortobágyi Kilenclyukú híd kistestvére – Válasz Online. Ez az út Drégelypalánk mellett találkozott a mai 2-es út elődjével, amely az ország közepe felé teremtett kapcsolatot, északra pedig továbbment Ipolyság felé. Főként ezért építettek az oszmánok Drégely középkori váracskájának elfoglalása után a romos, elavult hegyi erődítmény helyett egy nagy palánkvárat a lapályon, a két országút kereszteződésében. Az Ipolyon mindig állt itt híd: erre utal a település ősi neve (1252-ben említik először), és egy Drégely várát ábrázoló 1617-es metszeten is látszik a két települést, Palánkot és Hídvéget a lápos ártéren át összekötő hosszú fahíd. Az áradások az ilyen hidakat pár évente elsodorták, ezért nagy előrelépést jelentett, amikor valamikor a 19. század első felében felépült a klasszicista kőhíd, amely egy 1852-es kataszteri térképen már látható, és egészen 1944-ig szolgálta a közlekedést.
Meglepő felfedezést tettek a Magyarország és Szlovákia között épülő új határhíd földmunkái során: Ipolyhídvég községnél a folyóparti vastag szemétfeltöltés alól szinte teljes épségben került elő egy régi kőhíd első nyílása. A hídrom nemcsak ritka és értékes közlekedéstörténeti emlék, hanem történelmi idők tanúja is: hajtottak rajta csordát, volt trianoni határhíd, látta a második világháború csatáit. Igazán kár, hogy nem maradhat meg. A szlovákiai Ipolyhídvég és a magyarországi Drégelypalánk lakói több mint 70 éve várnak a második világháború végén felrobbantott Ipoly-híd újjáépítésére, hogy a két szemközti falu lakóinak ne kelljen húsz kilométeres kerülőt tenni Ipolyság felé, ha át akarnak menni egymáshoz. Miért pont kilenclyukú? – A Hortobágyi Kilenclyukú híd legendája második oldal. Ez a régi álom nemsokára teljesül, mert egy 2019-es államközi megállapodás nyomán megindult a híd építése, de a munkálatok hoztak egy egészen váratlan felfedezést: az ipolyhídvégi oldalon a folyópartot borító szemétfeltöltés és bozót alól előkerült az egykori kőhíd szélső íve. Mégpedig szinte teljes épségben, még az eredeti, szabálytalan kőből rakott útburkolat is megmaradt a tetején.