Természetesen csoportokat is fogadnak, ez azonban előzetes bejelentkezést igényel, ebben az esetben az árak is eltérnek. Tárlatvezetést is biztosítanak a látogatók számára, az egyéni vendégek részére is, de audio guide készülék is igényelhető. Mivel a kastély gyakran időszaki kiállításoknak, és rendezvényeknek ad otthont, ezeket is érdemes számba venni, mielőtt meglátogatnánk. Grassalkovich-kastély - Gödöllő - KASTELYOK.COM. Tömegközlekedéssel könnyen elérhető, HÉV megálló, és a buszpályaudvar is alig pár lépésre található. Fizetős parkoló is rendelkezésünkre áll a kastély előtt és mellett is, de mindenképpen számoljunk azzal, hogy a helyek bizony igencsak korlátozottak, ráadásul a nagy turistabuszok nyakran elfoglalják azt. A cikk folytatásáért lapott a következő oldalra!
A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Teréziabizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építtette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U-alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Gödöllő grassalkovich kastély cím. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokkszínháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsházmegépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása.
szélesség (lat): N 47° 35, 783' hosszúság (lon): E 19° 20, 876' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Lakóépület eredeti főtípus: kastély helyrajzi szám: 5856/2, 5852, 5848, 5856/1, 5855, 5854, 5853/3, 5853/4 település KSH kódja: 32559 földhivatal: Gödöllő Körzeti Földhivatal rövid leírás: Volt Grassalkovich-kastély épületegyüttese. Tervezője feltehetőleg Mayerhoffer András. A kastély barokk, 1744-1750. Belsejében falképek és stukkók, 18. sz. Kastélykápolna barokk, 1750. Kerti pavilon, barokk, 1750 körül. Gödöllő grassalkovich kastély. Parkja védett. : A főépület szabadon álló, egyemeletes épület. Megtört U alakú szárnyaival kettős udvart fog közre. A díszudvar a főépület mögött a kertre nyílik. Az utcai főhomlokzatot rizalit tagolja. A két szélső enyhe kiülésű, a középső kiemelkedik. A főpárkány fölé magasodó három axisos középrizalitot törtvonalú, íves oromzat koronázza. A középrizalit emeletén helyezkedik el a díszterem, amelyhez az udvar felőli traktusban a boltozott kapualj két oldaláról induló kettős kétkarú lépcső vezet.
A Horthy-korszakban a kormányzó vadász és pihenő rezidenciájaként funkcionált, átalakításokat ekkor nem végeztek, viszont az előkert déli oldalán hetven négyzetméteres bunkert építettek. A visszavonuló németek kifosztották a kastélyt, majd a szovjet hadsereg állomásozott itt. Az épületegyüttest műemlékké nyilvánították és az 1994-ben megkezdődött a restaurálása. A kettős U alakú egyszintes épület a kerttel szerves egységet alkot. A kastélyban fürdőt, söröspincét, színházat, zenetermet, kastélytemplomot, lovardát, narancskertet, muzsikus gangot is kialakítottak – ez utóbbi részben a házi muzsikusok éltek. A két előkertet csak 1867 után alakították ki, a kupolákat és a kastélykertet pedig átalakították. A kastély kertje eredetileg franciakert volt, de még az 1831-as években angolkertté alakították át, számos mitológiai témájú szoborral, ilyen például a Herkulest ábrázoló szökőkút. Ismerjétek meg Magyarország legnagyobb és legszebb kastélyát! Ide érdemes ellátogatni!. A kertben itthon ritkaságnak számító növények voltak. A parkot 1817-ben angolkertté alakították, ekkor kapott helyet a kastélykertben a két "hattyús-tó", amelyeket 1867-ben feltöltöttek.
Máriabesnyői kegyhely Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarország i Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott. Most pedig ismerkedjünk meg a kastéllyal, a következő oldalon folytatom! Fotó forrása A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U-alak nyolc szárnyának építése több szakaszban történt.
A második világháború alatt szovjet katonák raktárként használták, a berendezés nagy részét magukkal vitték, másik részét a kastély falain belül zúzták rommá A kastély híres lovardája Erzsébet királyné egyik legkedveltebb helye volt, 1743 környékén épült. Ma is varázslatos park fekszik a festői szépségű épület körül, amit a helyiek is rendszeresen felkeresnek. A Gödöllői Királyi Kastély napjainkban A kastély nyitvatartásáról érdemes tájékozódni, mielőtt felkeresnénk azt, mert a téli és nyári nyitvatartás mellett a karbantartási munkálatok miatt bizonyos termeket és kiállításokat olykor lezárnak, így ha teljes pompájában szeretnénk felfedezni, jó előre tervezzük be azt. A Gödöllői Királyi Kastély elegáns rendezvényhelyszínként is szolgál, nem csak esküvőknek, de egyéb eseményeknek, konferenciáknak, üzleti rendezvéyneknek is otthont ad. Tekintettel a kastély külső és belső állapotára, és a kiállítások színességére, a jegyárak is elfogadhatónak mondhatók, a felnőttek 2600 Ft, a diákok 1500 Ft ellenében gyönyörködhetnek Sissi hercegnő egykori kedvenc termeiben.
Bár voltak ilyen felvetések is, ám ami biztos: egyes források szerint köszvénye volt, ráadásul sokat lakott tábori körülmények között, és többször meg is sebesült. Ezek mind hozzájárultak az egészsége romlásához. A halálának körülményei mégis a mai napig rejtélyesek. Egy hosszú virágvasárnapi szertartáson lovaggá ütött egy velencei követet. Ezalatt felesége, Beatrix végig akarta járni Bécs templomait, így az étkezést későbbre halasztották. A király azonban ez idő alatt nagyon megéhezett, és fügét kért. De amikor felszolgálták neki a csemegét, éktelen haragra gerjedt, mert szerinte romlott volt a gyümölcs - még a királyné sem tudta lecsillapítani... Forrás: Wikipedia Majd egyszer csak szédülni kezdett, és elsötétült előtte a világ. Ezek után hamarosan - április 6-án reggel - távozott az élők sorából. Mindenki kapaszkodjon: Mátyás király nem is volt igazságos!. Egyes beszámolók szerint a fügés eset után félrebeszélt, ráadásul azt már korábban is leírták, hogy az arca mindig vöröses színben játszott. Ezeket figyelembe véve valószínűbb, hogy szélütés végzett vele, mint az, hogy megmérgezték.
Kiszabadításához azonban diplomáciai manőverekre volt szükség, s végül az az egyezség született, hogy Mátyás Podjebrád György cseh király lányát, Katalint veszi feleségül. Idehaza az új király anyja és nagybátyja, Szilágyi Mihály megígérték, hogy nem állnak bosszút László meggyilkolásáért. A Garaiak megtarthatták javaikat, Szilágyi Mihályt a király kiskorúsága miatt öt évre kormányzóvá választották. A hazatért Mátyást csak intronizálni tudták, azaz ünnepélyesen trónra ültették, mert a Szent Korona Habsburg III. Frigyes német-római császár birtokában volt. A koronázásra csak 1464-ben került sor, miután Frigyes tetemes összeg fejében visszaadta a koronát, s azt is feltételül szabta, hogy ha Mátyás fiú örökös nélkül halna meg, a magyar trón a Habsburgokat illesse meg. Az igazságos mátyás király útja. Az áhított császári címet nem sikerült megszereznie Mátyás uralkodásának első szakasza a hatalmának megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt. A bárók megfékezése után a fontosabb tisztségekbe saját híveit ültette, köztük akár polgárokat és köznemeseket is, ha azok elég tehetségesnek mutatkoztak.
Forrás: Wikipedia Miért született mégis ennyi legenda róla? Mátyás céljául tűzte ki, hogy modernizálja a Magyar Királyságot. Ehhez minden háttere meg is volt, hiszen hatalmas jövedelemmel rendelkezett: birtokolta a hazai aranybányák bevételeit, és a jelentős adóknak köszönhetően (is) tele volt a kincstára. Emellett ki ne emlékezne a legendás fekete seregére, mely a kontinens egyik legfélelmetesebb katonasága volt akkoriban? Mellette szólt tehát, hogy mindent kézben tartott. Az igazsagos mátyás király . Uralkodását pedig utólag több tény is megszépítette: Az övé volt az utolsó korszak, amikor a Magyar Királyság még erős európai nagyhatalomként szerepelhetett a világtérképen. Stabil királysággá változtatta az országot, rendet tartott. Egyszer - és csak egy jogcímen - hajtotta be az adókat, utána nem háborgatta az adófizetőket. Uralkodása alatt kiszámítható volt az élet, ez pedig nagyon hiányzott az utána következő káoszban... Mindezeket összevetve máris jobban érthető a mondás: "Meghalt Mátyás, oda az igazság. " Hiszen utólag mindig mindent szebbnek látunk... A halál oka: mérgezés?
Azonnal összebarátkoznak, és a macskáról kiderül, hogy tud beszélni, sőt varázsolni i... 1 868 Ft Kincs a roncson Kiss Judit Ágnes Pandara és Felderen, a két kalózgyerek titokzatos hajóroncsra bukkan a tenger fenekén.
Székesfehérvárott temették el, de sírját fél évszázaddal később a várost elfoglaló törökök feldúlták, a bazilika helyén van a mai romkert. Mátyást műve nem élte túl, halálát trónviszály, majd az erélytelen II. Ulászló uralkodása követte. Hódításai elvesztek, az 1526-os mohácsi csata után török hódítás, az ország három részre szakadása következett. Bár Mátyás saját korában erőskezű uralkodása miatt kevéssé volt népszerű, emléke gyorsan megszépült. Már a 16. IGAZSÁGOS MÁTYÁS KIRÁLY - DR. GERGELY PÁL, 1940 !!! (meghosszabbítva: 3175433645) - Vatera.hu. században lábra kapott a szólás: " meghalt Mátyás király, oda az igazság ". Alakja köré legendák szövődtek, népmesék hőse lett, amelyekben a király álruhát öltve vegyül el a nép között, hogy saját szemével lássa, mi történik országában, és ha kell, igazságot tegyen. Arcképe látható az ezerforintos bankjegyen, nevét közterek, intézmények viselik. Kolozsvár főterét Fadrusz János által készített emlékműve uralja, talán legtávolabbi és a királyt leghitelesebben ábrázoló szobra a németországi Bautzenben látható. Borítókép: érdeklődők Mátyás király portréja mellett a (H)ősök csarnoka – Honfoglaló magyar vezérek portrésorozata 1700-ból című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2019. április 30-án Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!