Látogasson el a vörös szőnyeg varázslatos világába az E! kínálatával!
Fashion Police Rendező George Kotsiopoulos Giuliana Rancic Joan Rivers Kelly Osbourne Műsorvezető Melissa Rivers NeNe Leakes Margaret Cho Brad Goreski Kathy Griffin Főszereplő Ország Amerikai Egyesült Államok Évadok 7 Epizódok 216 Sugárzás Eredeti adó E! Entertainment Eredeti sugárzás 2010. szeptember 10. – 2017. november 27. További információk weboldal IMDb A Fashion Police (tükörfordításban Divatrendőrség) amerikai televíziós sorozat, amelyet 2010. szeptember 10. -én mutatott be az E!. A műsor házigazdája eredetileg Joan Rivers volt, a további szereplők pedig George Kotsiopoulos, Giuliana Rancic és Kelly Osbourne voltak. Az epizódok során különféle hírességek öltözködését kommentálták, általában kritikus és humoros módon. Háttér [ szerkesztés] A sorozat 2010. -től minden héten jelentkezett. Eredetileg fél órás volt egy epizód, de 2012-től kezdve egy órára bővült az időtartam. Rivers 2014. szeptember 4. E entertainment műsor 2021. -én elhunyt. [1] Két héttel később bejelentették, hogy a műsor nélküle is folytatódik.
Tartalom A Collins család Amerikába ment 1752-ben új életet kezdeni. Meggazdagodtak a halászatból, és kisvárost építettek Maine államban, ami a nevüket viseli. Két évtizeddel később Barnabas vezeti a birtokot, gazdagságánál csak a nők iránti vágya nagyobb. E entertainment műsor film. Ám elkövet egy hibát, összetöri egy boszorkány szívét, aki bosszúból elátkozza és élve eltemeti. Két évszázaddal később Barnabast véletlenül kiszabadítják sírjából. A férfi visszatér a régi birtokra, és találkozik a zavaros utódaival. Elhatározza, hogy visszaállítja családja hírnevét.
A középkorban játszódó könyvek és filmek kedvelt témája az "Ius primae noctis", vagyis az első éjszaka jogának kegyetlen törvénye. Ennek értelmében az eladósorba került jobbágy lányoknak a földesúr vette el a szüzességét, alattvalói pedig nem tehettek ez ellen semmit. Történészek szerint ugyanakkor mindez csupán egy legenda, amelyet egyetlen középkorból származó irat sem rögzít, ilyesfajta jogot így valószínűleg nem hogy egy földesúr, de még a király sem gyakorolhatott. Akkor mégis honnan ered ez a kifejezés, és mitől vált ilyen közismertté? A Vatikán sem engedhette volna A középkor katolikus Európájában az egyházi szigor határozottan tiltotta a terhesség megelőzésének bármilyen módszerét, a magzatelhajtás pedig boszorkányságnak számított. Az alábbi cikkünkben a fogamzásgátlás történetét dolgozzuk fel. Ez a törvény az akkori kor szellemiségéhez nehezen illeszkedik, hiszen a komoly politikai súllyal bíró Vatikán sosem szentesített volna egy olyan rendelkezést, mely szerint egy nőnek ne az Úr színe előtt férjéül fogadott férfi vegye el az ártatlanságát.
Miért vált elterjedtté? Ha ennyire bizonytalan az első éjszaka jogának eredete, valóságtartalma, akkor miért vált mégis ennyire elterjedtté? A felvilágosodás írói a ludasak a történetben, többek között Voltaire, aki a sötét középkor jobbágyi kiszolgáltatottságát akarta ezzel a rémmesével szemléltetni. Később Mark Twain is átveszi, sőt megjelenik az opera világában: például a Figaró házasságában vagy a Don Giovanniban. Innen aztán egyenes út vezet a közgondolkodáshoz. Olvass tovább! További olvasnivalót a honlapomon vagy a facebook oldalamon találsz. Nézd meg, hogyan készülhetsz velem a 2017-es új történelem érettségire!
Az ius primae noctis, vagyis az első éjszaka jogának gyakorlása a feudális földesúr joga arra, hogy a birtokán élő jobbágyok szüzeitől maga vegye el a szüzességüket vagy az esküvő estéjén az újdonsült feleséget ő vigye először a nászágyba. A vérlázító szokás eredete állítólag egészen a négyezer éves Gilgames-eposzig nyúlik vissza és a középkorban élte virágkorát. Nem véletlen, hogy ábrázolása irodalmi művekben és filmekben is megjelent, például Voltaire-nél, Mark Twainnél vagy épp A rettenthetetlen történetében. Korántsem csak a középkorban alkalmazták Az ius primae noctis, illetve droit du seigneur a földesúr joga néven is ismert első éjszaka joga máig az egyik legvitatottabb és legfelháborítóbbnak tartott szokás, amit a nők ellen valaha elkövettek. A témát tanulmányozó történészek erősen vitatják, hogy valóban létezett: eddig nem találtak egyetlen, erre vonatkozó, jól dokumentált eseményt, de a név szerinti hivatalos források sem említenek ennek kapcsán női áldozatot. Számos utalás lehet azonban bizonyíték arra, hogy a gyomorforgató szokásnak egykor valós törvénye lehetett, amelyet korántsem csak a középkorban alkalmaztak.
Szerintük ugyanis miközben ezek a megbecstelenített lányok állítólag mind szüzek voltak az esküvőjük napján, az még nem jelentette egyértelműen azt, hogy tökéletesen egészségesek. Ugyanez a másik oldalról is igaz: ha a törvény valóban létezett, akkor a jogot gyakorló urak számtalan nővel háltak együtt, ami elősegítette volna mindenféle betegség terjedését. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy ha az ius primae noctis valóban létezett, akkor a középkori higiéniai és egészségügyi körülmények miatt egyenértékűnek mondható egy "halálos törvénnyel". Tény, hogy a középkorban a földesúr engedélyéhez volt kötve a házasság Forrás: Pinterest A tudományos körökben végül szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az első éjszaka joga talán csupán a feudális rangkülönbségek túlságosan is erőteljes és szimbolikus megjelenítése, illetve azoknak az adóknak és törvényeknek a későbbi túlmisztifikálása, amelyeket a házasságra lépőknek (leginkább a férfinak) kellett fizetniük a nászéjszakáért cserébe.