A körülöttünk lévő világ hatásai alól nem vonhatjuk ki magunkat. A fogyasztói társadalom korát éljük, számos felületről sugallják, hogy csak a tökéletes az elég, csak a legújabb a jó – cseréld le, szerezz másikat, vásárolj, fogyassz! Ezek az üzenetek a lelki állapotunkra is hatással vannak, ráadásul hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy a sok új tárgy hozza majd el számunkra a boldogságot. Hogy valóban így van-e? Erről beszélgettünk Dr. Belső Nóra pszichiáterrel, egészségügyi menedzser specialistával, számos könyv szerzőjével. Dr belső nora berra. Olyan időszakban élünk, amikor rengeteg inger és hatás ér bennünket. Tudjuk-e, kell-e ezektől függetleníteni magunkat? Minden, ami a természet része, törvényszerűen reagál a körülötte lévő hatásokra, arra a közegre, amiben él. Korábban szorosabb volt a kapcsolatunk a természettel, a mai ember természetes közege azonban a civilizált társadalom, így mindaz hatással lesz ránk, ami ebben a közegben jelen van. Ami körülvesz, az szükségszerűen valamilyen lenyomatot képez bennünk – ezek a hatások így mindenkinél működnek, igaz, nem teljesen azonos mértékben.
Úgy hiszem, hogy vár még ránk sok nehézség, de fontos, hogy elfogadjuk, mindenképpen a természet részei vagyunk, és talán az nem volt normális, ahogyan a mai ember már élt. Kiaknázva minden természeti kincset, elpusztítva a környezetét, azt remélve, hogy ő maga sérthetetlen. Tényleg boldoggá tesz, ha mindenünk megvan? – A fogyasztói társadalom hatásairól beszélgettünk Dr. Belső Nórával. Jó lenne, ha ez az időszak ráébresztene bennünket arra, hogy mindez tévút, és jóval nagyobb alázattal, odafigyeléssel lennénk a természet, más emberek és önmagunk iránt! Nyitókép forrása: Facebook.
"A szuperhősök maszkot viselnek", hirdeti a tévé, és ahogy reggelente leakasztom az előszobaszekrényről a magamét, úgy érzem, hogy ebben az extrém kiszolgáltatottságban mindannyian hősök vagyunk. Széles érzelmi skálán éljük meg a világjárvány okozta bizonytalanságot, és hogy miként tudnánk megerősíteni a mentális és lelki állóképességünket ebben az időszakban, arról Dr. Belső Nóra pszichiátert kérdezem. – A tavaszi első hullámot a zavarodottság, a félelem és a tagadás hatotta át, majd jött a nyár, amikor szinte minden visszatért a normális mederbe, a balatoni strandon én is úgy álltam sorba palacsintáért, hogy eszembe sem jutott a távolságtartás. Miért éljük meg ennyiféleképpen ezt az időszakot? Belső Nóra Utak Egymáshoz Pdf Letöltés: Lelki Fröccs - Dr. Belső Nóra: Utak Egymáshoz - | Jegy.Hu. – Valójában arról van szó, hogy nem is tudjuk igazán, miképpen kellene megélnünk. Társadalmunknak nincsenek meg azok a bevett, rutinszerű védekezési manőverei, amelyeket egy ilyen helyzetben alkalmazni tudunk. Láttunk már ázsiai tévéfelvételeket, amelyeken a korábbi járványok alatt és után, illetve a légszennyeződés miatt az emberek maszkban jártak-keltek az utcán, de legyintettünk erre, hiszen olyan messze van és annyira "más kultúra".
via => eredeti post link Hogyan találjuk meg a kiutat? Nem ismerek olyan embert, aki ne szorongana valamiért. Van akinél rövid ideig tart és sikerül saját magában, magával feldolgoznia a szorongásának okát és van, akinél tartós ez az állapot. Dr belső noaa.gov. Rövid ideig tartó szorongásai mindenkinek vannak. Egy munkahelyen, egy közösségben, egészségügyi probléma esetében, párkapcsolatban és társas kapcsolatokban, tragédiák esetén és még rengeteg okból szoronghatunk. Nem foghatjuk ezt csak szigorúan a mai világra, bár mai helyzetünkben konkrétan tényleg rengeteg okunk van szorongani, gondoljunk csak a covidra és a háborúra.
2020. 25. 09:00 HVG Valódi olvasztótégely Európa kulturális fővárosa és nincs is messze Húsznál is több nemzet hagyományai keverednek a legnagyobb horvát kikötővárosban, Rijekában, ahol idén is több tízezer látogatót várnak a februári álarcos karneválra. 2019. november. 29. 18:55 Itthon Navracsics nem marad feladat nélkül Kormánybiztossá nevezik ki a Brüsszelből távozó Navracsics Tibort. A politikus a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program megvalósulásáért fog felelni. 2019. 12. 15:11 MTI Kult Egy osztrák város is Európa kulturális fővárosa lehet 2024-ben Graz és Linz után Bad Ischl révén kerülhet Ausztria újra a figyelem központjába. 2019. 15:44 Veszprém után egy észt város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2024-ben Tartu lesz az egyik kulturális főváros. 2019. 10. 19:25 Egy őszinte, és nyertes pályázat: "Magyarország az európai nyáj legfeketébb báránya" A mai belpolitikai környezetben provokatívan Európa-párti pályázattal nyerte el a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címet a kormánypárti vezetésű Veszprém.
Január elejétől egy éven keresztül a luxembourgi Esch-sur-Alzette, a litvániai Kaunas, valamint a vajdasági Újvidék viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet - közölte az Európai Bizottság hétfőn. Az uniós bizottsági tájékoztatás szerint Újvidék Szerbia első európai kulturális fővárosa. Kulturális programjának célja a város és a régió lakóinak jobb összekapcsolása az Európai Unióval, illetve a nyugat-balkáni térség többi részével. A város programja több mint 1500 kulturális eseményt foglal magában, amelyek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a migráció, a béke, a multikulturalizmus, valamint a nők szerepe a művészetben. Kaunas a főváros, Vilnius után a második város Litvániában, amely az Európa Kulturális Fővárosa címet viselheti. Programja több mint 600 művészeti kezdeményezést és mintegy ezer kulturális eseményt foglal magában, amelyeken legkevesebb négyezer alkotó és több mint 250 előadóművész vesz részt. Luxemburg második legnagyobb városa, Esch-sur-Alzette azt követően lett Európa Kulturális Fővárosa, hogy az ország fővárosa 1995-ben és 2007-ben is viselte a címet.
A város programjában azt javasolja, hogy lakóival és látogatóival közösen vitassák meg a jelen fontosabb társadalmi kérdéseit, mint az identitást a digitális korban, a fenntartható fejlődést vagy Európa perspektíváit. Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat kulturális programpályázat alapján választják ki. Az elmúlt években 2019-ben az olaszországi Matera és a bulgáriai Plovdiv, 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben pedig a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina voltak Európa kulturális fővárosai. Magyar város – Pécs – eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. Magyarország legközelebb 2023-ban Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosait. A címet 2023-ban Veszprém viselheti majd.
1985 óta évente megválasztják Európa kulturális fővárosát. A kiválasztott város vagy városok lehetőséget kapnak a kulturális életük és fejlődésük bemutatására. Az Európa kulturális fővárosai cím büszke tulajdonosai 2022-ben a litvániai Kaunas, a luxemburgi Esch és a szerbiai Újvidék. 2023-ban újra egy magyar városra szegeződik majd a figyelem. Európa kulturális fővárosai 2022-ben Az Európa kulturális városa programot Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára 1985-ben indította útjára az Európai Unió Tanácsa. Már az induláskor igen sikeres és népszerű volt. 1999-ben átnevezték a programot Európa kulturális fővárosa névre. 2000-től nemcsak egy várost választanak, hanem többen osztozhatnak a címen. 2000-ben rögtön kilenc fővárost választottak. A 2000-es évek közepétől lehetőséget biztosítanak arra is, hogy ne csak uniós tagállam nyerje el a címet. Az unió tanácsa egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják. 2020-2021 években Fiume (Rijeka) Horvátországból és Galway Írországból viselte a címet.
2022. január 25. kedd, 08:33 Európa Kulturális Fővárosa 2023 Kevesebb mint egy év múlva, 2023. január 21-én elkezdődik az Európa Kulturális Fővárosa évad Veszprémben és a Bakony–Balaton-régióban. A megyeszékhely és az ország legnépszerűbb nyaralóövezete egy év múlva, január 21-én és 22-én, a Himnusz születésének 200. évfordulójához, a magyar kultúra napjához csatlakozva ünnepli kulturális évadjának indulását tájékoztatott a VEB2023 EKF. Az EKFévadok a program több évtizedes hagyományai szerint nyitóünnepséggel és a hozzá kapcsolódó eseménysorozattal indulnak. A megnyitók sajátossága, hogy több programelemből épülnek fel. Az ünnepélyes nyitóceremónia – amelyre Európa minden szegletéből érkeznek diplomaták és kulturális szakemberek – látványos show-műsorból, valamint sok, egymástól független szórakoztató eseményből áll össze. – A nyitóesemény mindig ékköve az Európa Kulturális Fővárosa programoknak, ezeket az eseményeket nagy nemzetközi médiafigyelem kíséri. Éppen ezért mi a magyar kultúra napján szeretnénk elindítani évadunkat, hogy ne csak Veszprém és a Bakony–Balaton-régió, hanem velünk együtt az egész ország megmutathassa magát ezen a jeles napon – mondta Markovits Alíz, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt.