Régi magyar propagandafilmekből készített klipet korábbi versmegzenésítésére Pátkai Rozina énekes-dalszerző-intermédiaművész – számolt be róla a Recorder. "Fekete országot álmodtam én, ahol minden fekete volt, minden fekete, de nem csak kívül: csontig, velőig fekete, fekete, fekete, fekete, fekete" – olvashatók Babits Mihály ismert sorai, amelyet Pátkai Rozina énekelt meg első Minka-lemezen. A számhoz most videoklip is készült, amely kapcsán az énekes elmondta: "Diktátorok kezében az életünk. Nem szabad elfogadnunk ezt az állapotot. A Fekete ország című vers egy sötét látomás. MAGYAR 4. tétel - Babits (KÖZÉPSZINT). Ami most történik a világban, az viszont maga a valóság. " Nemrégiben Pilinszky János Halak a hálóban című költeményéhez készített videoklipet Rozina, amely akkor a Fidelio oldalán debütált: Kapcsolódó "Szívünk megremeg" – Megjelent Pátkai Rozina új videóklipje Vers, zene és jelnyelv olvad egybe Pátkai Rozina legújabb videóklipjében, amelyhez Pilinszky János Halak a hálóban című költeményét vették alapul az alkotók.
S néhány sorral lentebb: "fekete kelme s fekete elme, / fekete arc és fekete gond, / fekete ér és fekete vér és / fekete velő és fekete csont. / Más szin a napfény vendég-máza, / a nap a színek piktora mind: / fekete bellül a földnek váza, / nem a fény festi a fekete szint / karcsu sugárecsetével / nem: / fekete az anyag rejtett lelke, / jaj, / fekete, fekete, fekete. " Babits prózai és lírai műveiben szimbolikus érdeklődéssel fordult az álommotívum felé, ez a vers is egy látomás ("Fekete országot álmodtam én"), amelyben később kiteljesedő metafizikus attitűdjét vetíti előre. Hogyhogy "nem a fény festi a fekete színt"? Mit akar a költő azzal mondani, hogy "fekete az anyag rejtett lelke"? Vajon nem kirekesztés, nem rasszizmus ez a lidérces látomás? Hiszen a lélek feketesége a hazugságban-gonoszságban megromlott erkölcsöt is jelöli. Egy budapesti iskola tanári kara állt ki a jogaiért! - Női váltó. Zavarba ejtő, sőt nyugtalanító a halmozódó feketék ritmusa! Így morfondírozhatnának a haladó (vagy inkább halódó) nyugaton, ráadásul a költő magyar, ezért eleve megbélyegzett.
életműve záró fejezete Halála augusztus 4-én hegyvidéki Siesta Szanatóriumban tiszteletére → a Nyugat utolsó száma Babits Emlékkönyv lett Segédanyagok
De ne feledjük, hogy az irónia soha nem igazi menekülési útvonal. Amit ironikusan mondanak, az általában az, amit a beszélő valóban gondol. Az irónia képessé teszi az embert arra, hogy végül is átadja a vitatott üzenetet, vagy hangosan elmondja azt, amiről helyénvalóbb hallgatni: "Valódi költészet lehel itt! / Báj minden fordulatban! / S a dalnak s nőnek homlokán / a tökélynek bélyege rajt van. " Heine a romantikus iróniát a művészet eszközeként használja saját ego védelmére. Hogy mi nők mit tanulhatunk ebből (a férfiak félénkségéből,? Mindenki vonja le a saját következtetését… HEINRICH HEINE: ÉNEKEK ÉNEKE Az asszony teste költemény, mit különös ihletésben írt be a természet csodás emlékkönyvébe az Isten. Igen! az ihlet szállta meg s ringatta teremtő lázba s a merev, lázadó anyagot művészileg leigázta. Valóban énekek-éneke az édes asszonyi forma, és mintha minden karcsu tag új csodás-szavu versszaka volna. Várady Endre: Gyász 2018-ban. Óh millyen isteni eszme ez, a fehér nyak – hattyu-ringás! hol a fürtös főgondolat, a büszke fejecske, hintáz.
A svájci pszichiáter, Hermann Rorschach az 1920-as évek elején tette közzé "tintafolt-tesztjét", ami korszerűsített formában a mai napig használatos. Igaz, hogy az eljárás Magyarországon csak 1940-ben vált közismertté, amikor megjelent Tarcsay Izabella pszichológus Pszichodiagnosztika – A Rorschach-vizsgálat és klinikai alkalmazása című kötete, ám ebben a szerző arról is beszámol, hogy az ideg- és elmeosztályokon korábban is alkalmazták a tesztet. De nem csak ott. 1937. február 20-án egy baráti összejövetelen Kozmutza Flóra pszichológus József Attilát tesztelte, ami a későbbiekben tragikus irodalomtörténeti szenzációvá vált. Ám ahogy akkoriban a pszichológiával és pszichiátriával kapcsolatos újdonságok java – ami nem volt gyógyszer és nem is fizikai eszköz – a művelt, ám laikus közönséget is lázba hozta. Különösen a 20. század elején elterjedt tesztek esetében, amelyekre hasonlóképpen tekintettek, mint a különféle szellemi tornákra vagy éppen spirituális eljárásokra – e divatos játékokkal akkoriban igencsak fel lehetett dobni a különféle társas összejöveteleket.
Tha Shudras: megjelent az új videó, a Süss fel nap Trap kapitányék friss klipje kapcsolódó dalok Szabó Balázs Bandája: Bájoló (Radnóti Miklós verse alapján) Rebbenő szemmel ülök a fényben, Rózsafa ugrik át a sövényen, Ugrik a fény is, gyűlik a felleg, Surran a villám, s már feleselget. S már feleselget fenn a magasban, Fenn a magasban tovább a dalszöveghez 67035 Szabó Balázs Bandája: Hétköznapi Fönn van az életem egy fa tetején, senkinek le nem hozom, csak maradok tisztelettel ott köpködve fűmagot, aztán reggelre kikel a rét és talpam alá feszül, az élettel együtt csak te 61881 Szabó Balázs Bandája: Zaj zajtalan mennyország, mennyország 48320 Szabó Balázs Bandája: Miért pont ezt? Ez a csönd, ami öl, ami jön, Ez a buta feledés, neve nincs ölelés, Ez a fura lebegés, ez a halk remegés, Hogy másra vágyom.
Szabó Balázs Bandája / Müpa 2014. 09. 26. Nem is olyan könnyű Radnóti Miklós verseit megzenésíteni, de azért nem a Bájoló az egyetlen, mely jól sikerült. Ez Szabó Balázs koncertjének tanulsága. A polihisztor hírében álló énekes-dalszerző a Müpa Fesztiváltermében lépett fel zenekarával. CSABAI MÁTÉ CIKKE. A koncert Radnóti költészetének jegyében zajlott, de az ő versei mellett két Pilinszky-alkotás és két saját szövegű dal is elhangzott. Szabó Balázs régóta jár költők után, vagy – ahogy Grecsó Krisztián megjegyezte – Sebő Ferenc nyomában. Első lemezén Faludy György verseit dolgozta fel, s régebbi együttese, a Suhancos dalai között bukkant fel a Bájoló, melyet az egész ország megszeretett. Talán még soha nem teljesedhetett ki annyira, mint jelenlegi zenekarával, mely a népzenéből, a popból, a funkból és a jazzből egyaránt merít. Legutóbbi albuma, az Élet elvitelre pedig már úgy jelenhetett meg, hogy az egész ország ismerte a nevét. "Oly korban éltem én e földön, / mikor a költő is csak hallgatott, / és várta, hogy talán megszólal ujra" – írta Radnóti 1944-ben, de ma más korban élünk.
Egyéb elismerései mellett a 2016-os Petőfi Zenei Díjátadón "Az év férfi előadója" kategóriában Szabó Balázs vehette át a díjat. A műsor hossza: 60 perc
Az ellenállhatatlan multiinstrumentalista énekes, Szabó Balázs és bandája állandó vendége a meghatározó fesztiváloknak és kluboknak, koncertjeik mindig igazán különleges élményt nyújtanak és rendre telt házasak. Balázs hosszú utat járt be a nagyszínpadokig: előadói pályáját egyszálgitárosként kezdte, a koncertezés mellett utcaszínházasként tevékenykedett és hosszú évekig bábszínészként is dolgozott. 2009-ben alapította meg a Szabó Balázs Bandáját, amely az elmúlt években az ország egyik legnépszerűbb zenekarává érett, ráadásul úgy, hogy a magyar népzenéből táplálkozó, sanzonos világból, popos, rockos, funkos elemekkel és kamarazenei ízesítéssel egy teljesen egyedi, határbontó és műfajépítő megszólalással érte el mindezt. Munkásságukban hangsúlyos a versmegzenésítések hagyománya, a saját szerzemények mellett szenteltek egy-egy nagylemezt Pilinszky János és Radnóti Miklós verseiből szőtt daloknak, de más költőket (Grecsó Krisztián, Szemlér Ferenc) is megzenésítettek már. Eddigi pályafutásuk alatt öt stúdiólemezt, egy koncertalbumot és egy koncertfilmet jelentettek meg, Élet elvitelre című 2014-es albumuk "Az év alternatív albuma" kategóriában Fonogram-díjat kapott.