II. Lajos Ludwig II., der Deutsche Német király Uralkodási ideje 843. augusztus 11. – 876. augusztus 28. Elődje I. Lajos frank császár Utódja Karlmann keleti frank király, III. Lajos keleti frank király, Életrajzi adatok Uralkodóház Karoling-ház Született 804 / 806 nem ismert Elhunyt 876. (72 évesen) Frankfurt am Main Édesapja I. Lajos frank császár Édesanyja Ermengarde Házastársa ld. II. Lajos bajor király arcképével díszített városképes üvegpohár, matricás, jelzés nélkül, kis kopásnyomokkal, d: 7,5 cm, m: 17,5 cm | 273. Gyorsárverés | Darabanth | 2016. 05. 05. csütörtök 19:00 | axioart.com. alul Gyermekei ld. alul A Wikimédia Commons tartalmaz II. Lajos témájú médiaállományokat. II. Lajos vagy Német Lajos ( németül: Ludwig II. der Deutsche), ( 804 k. [1] – 876. [1]) keleti frank király, I. (Jámbor) Lajos császárnak és első feleségének, Hesbaye-i Ermengardenak a harmadik fia volt. Apja 817 -es császárrá koronázásától bajor király, a 843 -as verduni szerződés értelmében pedig a Keleti Frank Királyság, azaz a mai Németország királya lett. Életrajza [ szerkesztés] Jámbor Lajos császársága [ szerkesztés] Korai évei valószínűleg nagyapja, Nagy Károly udvarában teltek, akitől különleges figyelmet kapott.
Szintén jelentős az általa újjépített Hohenschwangau kastély, amely egyban ő és családja lakhelyéül is szolgált. Családja Miksa 1842. október 12-én vette feleségül a Hohenzollern-házból való Mária Friderika porosz királyi hercegnőt, Vilmos porosz királyi herceg leányát, III. Frigyes Vilmos porosz király unokahúgát. A házasságból két fiú született, mindkettejük a bajorok királya lett, de mindkettejükön úrrá lett az elmebaj: Lajos (1845–1886, II. Lajos néven uralkodott 1864–1886 között) Ottó (1848–1916, uralkodott 1886–1913 között. Nevében nagybátyja, Luitpold régens kormányzott). Források Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4, 482. Ii lajos bajor király movie. oldal Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Maximilian_II_of_Bavaria című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hildegárd Lujza bajor királyi hercegnő (1825–1864), aki 1844-ben Albert Frigyes osztrák főherceg (1817–1895) felesége lett. Alexandra Amália királyi hercegnő (1826–1875), a müncheni és würzburgi királyi Szent Anna apácakolostorok főnökasszonya és apátnője, írónő. Adalbert Vilmos királyi herceg (1828–1875), aki 1856-ban Amália Filippa del Pilar spanyol infánsnőt (1834–1905) vette feleségül Göttingenben és Berlinben tanult. Bejárta Németországot, Olaszországot és járt Görögországban is. Ha apja nem mond le a trónról, valószínű sohasem lett volna belőle király; apja négy évvel élte túl fiát. Uralkodása 1848-ban került a trónra, amikor egész Németország forradalmi lázban égett. Azt javasolta, hogy hozzák létre a két nagy konzervatív állam ellensúlyozására a kisebb területek ligáját, ezt azonban nem csak Ausztria és Poroszország ellenezte, hanem a frankfurti parlament is, amely egyetlen és egységes német állam megteremtésére törekedett. Ii lajos bajor király es. Bár Poroszország segítette Bajorországot a pfalzi felkelés leverésében, 1849 -ben, Miksa nem volt hajlandó szövetségre lépni az északi állammal, sőt azzal, hogy 1849-ben Ludwig Karl Heinrich von der Pfordtent nevezte ki főminiszterévé, lényegében kinyilvánította, hogy Ausztria oldalán áll.
A gazdaság legmeghatározóbb része a mezőgazdaság és az erre épült élelmiszeripar volt, amelynek súlya ma is komoly. Az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés területi rendelkezései rendkívül hátrányos helyzetbe hozták Békés megyét, közvetlen felvevőpiacaitól fosztották meg, és elvágták a gazdasági együttműködés számtalan lehetőségétől. Békés megye mai területe az 1950-ben végrehajtott átszervezéssel alakult ki, amikor kijelölték új székhelyét, a térség vasúti csomópontjául, ipari és kereskedelmi központjául szolgáló Békéscsabát. Békés megye - A megye térképe. A rendszerváltozást követően és Magyarország európai uniós csatlakozása után Békés megye legfontosabb gazdasági feladata jelenleg is az, hogy felzárkózzon az ország és az Európai Unió fejlettebb térségeihez és kapcsolatot építsen ki a szomszédos romániai megyékkel. Ehhez elengedhetetlen a jó közlekedési megközelítés biztosítása. Ennek érdekében brüsszeli forrásból folyik a Békés megyét is átszelő Budapest-Bukarest európai vasúti fővonal (korridor) korszerűsítése, fontos cél az M44-es gyorsforgalmi út kiépítése.
1950-ben Békéscsaba lett a megyeszékhely, a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett. Békéscsaba napjainkban Békés megye egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Látnivalók: – Jókai Színház, az Alföld első kőszínháza – Élővíz-csatorna, partján szoborsétány – Széchenyi-liget, benne ökoturisztikai látogatóközpont – Fiume Hotel – Városháza (homlokzatát Ybl Miklós tervezte) – Evangélikus Nagytemplom és Kistemplom – Szlovák Tájház – Gabonamúzeum – Árpád Fürdő – Csaba Park (tematikus park a csabai kolbász jegyében) – Repülőtér (sportrepülés, sétarepülés, ejtőernyő) – Munkácsy Mihály Múzeum és Emlékház (a híres magyar festő árvasága gyermekéveit Békéscsabán töltötte) (Forrás:)
Az alkáli hidrogén-karbonátos vizünk elsősorban reumatológiai és mozgásszervi rehabilitációs panaszokra nyújt enyhülést, de nőgyógyászati, urológiai, neurológiai és bőrgyógyászati problémák esetén is élvezhetjük... Petőfi Művelődési Központ Orosháza Orosháza szívében található a Petőfi Kulturális Központ, amely a város és térségének kulturális és közéleti központja. Tevékenységét a város kulturális hagyományaira, az itt élő polgárok kulturális értékeire, igényére alapozza. A művelődési házban jelenleg több mint 20 alkotó közösség működik, ezek közül... Erzsébet-ligeti Lombkorona Sétány és Kilátó A több mint 1000 méter hosszú tanösvény, lombkorona sétány és 15 méter magas kilátó egyedi betekintést enged a lombkorona világ életébe. Különlegessége, hogy földön, vízen és levegőben túrázhatnak a látogatók. Egyedi, új technológiák és interaktív szemléltető eszköz révén mutatja be a természet... Kállai Ferenc Művelődési Központ A Kállai Ferenc Művelődési Központ a város legnagyobb közművelődési színtere.