A bőralja a legalsó rétege a bőrnek, itt találhatóak a zsírsejtek, melyek feladata a test, a csontok védelme a külső hatásoktól. De a hormontermelésben és a hőszigetelésben is szerepe van. Az itt található zsírsejteket kollagénrostok kötik össze, és vérerek hálózzák be. A zsírszövetek csökkenésének hatására veszíthetünk bőrünk teltségéből. Hogyan kezeljük? A bőraljának bőrápolás tekintetében nincsen szerepe, mert a felszívódó krémek idáig nem jutnak el. Tehát szépségápolási szempontból a bőr legfelső és középső rétege az, melyekre érdemes és kell is hatnunk. Ezeknek a rétegeknek a megfelelő ápolásával meg tudod őrizni a bőr védelmi funkcióját, illetve megelőzheted az arcbőr idő előtti öregedését. Hiszen friss, üde bőrt teremthetsz ha tudod, hogy mit és hogyan használj az arcápolás során.
A bőrünk tehát kb. 3-4 hetenként kicserélődik, megújul. Ha ez a folyamat zavartalanul megy végbe, akkor bőrünk tökéletes védelmet nyújt a bennünket ért környezeti hatások kivédésében. A középső réteg az irha (latinul corium v. dermis). Ez kollagén és elasztikus rostokból áll. Itt találhatunk vér- és nyirokedényeket is. Ez a réteg szilárd kötőszövetből álló réteg, amelyben idegvégződések, tapintó és egyéb receptorok vannak. Ugyanitt találhatjuk a faggyúmirigyeket és a verejtékmirigyeket is, valamint a szőrszálak gyökereit. Ez a réteg a bőr rugalmasságáért, nyújthatóságáért felelős. Legalul található a bőralja (latinul subcutis). Ami a zsírsejtek rétege, és amelyet átszőnek a kötőszöveti rostok, az idegek, a vér- és nyirokedények. Ez a bőr alatti zsíros kötőszöveti réteg a különböző nyomásingerek tompítására szolgál, hőszigetelő rétegként funkcionál, valamint a kalóriák itt raktározódnak a szűkösebb időkre. Lélegzik a bőr A vér kb. 1/4-e a bőrben kering, és tápanyagokat szállít a sejtekhez, ami az új sejtek képződéséhez szükséges.
Kötőszövetből, kollagénből (vízben nem oldódó fehérje) és elasztikus rostokból áll, amelyek nedvességet raktároznak el magukban. E rostok állapotától és víztartalmától függ a bőr üde, feszes vagy petyhüdt, ráncos külleme. Ezen kívül idegvégződéseket, mirigyeket, szőrtüszőket, és ereket is tartalmaz. Az idegvégződések fájdalmat, tapintást, nyomást és hőt érzékelnek. A bőr egyes területein több idegvégződés helyezkedik el, mint máshol. Például az ujjbegyek és a lábujjak felszínén számos idegvégződés található, így ezek a területek rendkívül érzékenyek az érintésre. A verejtékmirigyek hő hatására verejtéket termelnek. A verejték vízből, sóból és más összetevőkből áll. A verejték a bőrfelszínről elpárologva hűti a szervezetet. A hónalj és a gát tájékán különleges verejtékmirigyek (apokrin mirigyek) helyezkednek el, melyek nyúlós, zsíros váladékot választanak ki, amely az itt élő baktériumok bontása következtében jellegzetes szagot áraszt. A faggyúmirigyek faggyút termelnek, mely a bőrt nedvesen és puhán tartja, valamint védőgátat képez az idegen anyagokkal szemben.
A mirigyek váladékai biztosítják a bőr nedvesség és lipid tartalmát, és fenntartják a bőr működésében fontos szerepet betöltő, enyhén savas (pH 5, 5-5, 9) vegyhatású hidrolipid filmréteg et. Az irhában találhatók a bőr idegei valamint a hámot és az irhát tápláló érrendszer. A bőralja zsírszövetből és az azokat elválasztó kötőszöveti sövényekből épül fel. A bőralja kötőszöveti rostokkal kapcsolódik a fölötte lévő irhához, alul pedig izomrostok határolják. A bőr a legnagyobb szervünk és mindegyik rétege fontos funkciókat lát el. A bőr funkcióinak jelentős része aktív, kisebb részben passzív. Bőrünk közvetítő szerepet tölt be a külső és a belső környezet között. Jelzi a belső szervek állapotát is: ha megnézzük egy ember bőrét, hajának és körmének minőségét, azonnal képet kapunk egészségi állapotáról. Bőrünket állandóan megmutatjuk a világnak. Életmódunk, táplálkozásunk, lelkiállapotunk mind befolyásolja állapotát. A bőr aktív és passzív funkciói 1. Védelem: hidegtől, melegtől, napfénytől 2.
A hám rétegei: A legalsó az alapréteg, más néven bazális réteg, amely egy sejtsor vastagságú, állandóan osztódó sejtréteg. Szorosan elhelyezkedő henger alakú sejtekből áll. A közöttük található pigment termelő sejtek termelődése a napozás hatására fokozódik. A következő a tüskés réteg, mely néhány sejtsornyi vastagságú, sokszögű, szorosan kötődő sejtekből áll. Az ezt követő szemcsés réteg ben a hámsejtek fokozatosan ellaposodnak, itt kezdődik meg az elszarusodási folyamat. A felette lévő fénylő réteg sejtjei laposak és szorosan egymás mellett helyezkednek el, ez a réteg csak a tenyéren és a talpon található. Ún. barrier (akadály, szűrő, gátszerű) réteget képez a szaruréteg legalsó tömörebb részével. A legfelső szaruréteg a hám, sejt magvakat nem tartalmazó rétege, fehérjeláncokból áll. Alsóbb sejtsorai szorosan préselődnek egymáshoz, a felszínhez érve egyre lazább a kapcsolódás. Sejtjeit szaru tölti ki, szabad szemmel nem láthatóan, folyamatosan lehámlanak, leválnak a rostos protein részletek, amit szarunak (keratinnak) hívunk.
Ha a pornóra vágyó, infantilis néző és a hármaspontok atyai aggodalmú felelőse még mindig és már megint ugyanabba a kétesen kanyargó utcába sétál be, vajon szigorúan a fejükre kell-e olvasni Bertolucci saját szavait: ez a film igenis "nagyon erkölcsös"? Másfelől viszont: tényleg olyan erkölcsös film ez? És csakugyan semmi köze Bertolucci művészi szándékainak a körülötte támadt sok botrányhoz? Vagy Az utolsó tangó ra is érvényes volna Szilágyi Ákosnak A Hold dal kapcsolatban tett megállapítása ( Filmkultúra, 1982/3. ), mely szerint a botrány éppenséggel a Bertolucci-film saját életéhez tartozik: a mű így, botrányosan (a tudattalanra építve) fogadtatja el magát a befogadóval? Nehéz mindezekre a kérdésekre válaszolni. Nehéz pedig főként azért, mert maga Bertolucci nem segít a válaszadásban. Bernardo Bertolucci: Ultimo tango a Parigi / Utolsó tangó Párizsban. Filmjei tanulságosak; de sokféle tanulságuk csak méginkább elbizonytalanítja azt, aki Bertolucci világára kíváncsi. Sok minden közös ezekben a filmekben. Közös a szándékolt sematizmusuk, egy-egy mondatban összefoglalható történetük.
De hagyjuk a nyilatkozatokat; a nézőt végül is vagy érdekli, mit nyilatkozik egy rendező, vagy nem. Fontosabbak a filmek. Tehát, még egyszer: mit mond Bertolucci? Bizonyára nem azt, amit a bábjai. Csakugyan a tudattalanra hat? A Huszadik század – e "múltról készült sci-fi" – szocreálosan balos-népszínműves látványosságával is? Vagy igen, vagy nem. Legalábbis nincs rá garancia, hogy siker koronázza az ilyen szándékot. A Bertolucci-filmek mindig nagyon elegánsak. Utolsó tangó párizsban vajas jelenet. Luxus-szereposztás, luxusfények, luxusszínek. Kanyarítsunk netán értelmezést a tango szó egyik francia szótári jelentése köré: "élénk narancsvörös szín"? Egy francia kritikus ezt tette. Vagy inkább mégis magának Bertoluccinak higgyünk, aki nagy irodalmi példaképét, Borgest idézi ("a tangó: tartás"), amikor a táncverseny feszes mozgású párjai közé löki Paul és Jeanne lehetetlen kettősét? Elmélkedjünk a vissza-visszatérő, valamiképpen mindig katarzist előkészítő táncjelenetek szimbolikáján? Vagy más Bertolucci-motívumok, például a Doppelgänger-figurák jelentőségén?
te pedig azt akarod - YouTube
Máris lehet készülni a jövő évi csemegékre. Hét kérdés, kilenc válaszóló. Elő a farkával! A női mellek kivillanása a filmvásznon már megszokott dolog. A férfiak többsége újra és újra örömmel fogadja kedvenc testrésze látványát, a nők jelentős hányada pedig minden alkalommal kárörömmel véli felfedezni a hollywoodi csillagok keblén a plasztikai sebész keze nyomát. Te pedig azt akarod - YouTube. Megunni talán nem lehet, viszont meglepetést sem okoz már, amikor az említett domborulatokra téved a kamera. De mi a helyzet az erősebbnek tartott nem intim testtájaival? A pornófilmeket leszámítva meglehetősen ritkán látunk a vásznon férfiakat alul semmiben. Vagy mégsem? A teljesség igénye nélkül készült összeállításunkból kiderül, hogy a férfiszínészek közt akaadnak... Az amerikaiak nem vevők a felnőttszexre Az utóbbi években sorra buktak meg azok a filmek Amerikában, amelyek a szexre építettek. Hozzáértők szerint a Showgirls, a Lolita vagy a Kinsey alacsony nézettségi mutatói egyfajta sajátos amerikai puritánságra vezethetők vissza, ami megengedi, hogy süteménnyel maszturbáljanak egy filmben, mint az Amerikai pitében, de azt már nem, hogy nyíltan beszéljenek a szexualitásról.