Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - épülettár Bécsi út 154 Kombinált tűzhely 60 cm szeles Eon budapest ügyfélszolgálati iroda A Padovai Egyetem Jogi Karának munkajogi professzora látogatást tett Győri Törvényszéken az ELTE Jog és Államtudományi Karának Munkajogi Tanszékével közösen tervezett kutatás előkészítése keretében. A Padovai Egyetem Jogi Karának és az ELTE Jog- és Államtudományi Karának Munkajogi Tanszéke közös kutatásra irányuló együttműködési megállapodást készít elő. A kutatási terv szerint a két egyetem célja a munkavállalók áthelyezése, a határozott idejű munkaszerződések, a munkaerő közvetítés és a munkahelyi megfigyelés uniós, magyar és olasz szabályozásának és a tagállamokban kialakult joggyakorlatnak a feldolgozása. Andrea Sitzia professzor a kutatás előkészítése keretében Magyarországon tett látogatása során ellátogatott a Győri Törvényszékre, ahol dr. Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - - Jogászvilág. Takács József, a törvényszék elnöke fogadta, majd a Győri Közigazgatási Bíróság 2019. márciusában átadott épületében találkozott a Közigazgatási Bíróság Elnökével és Elnökhelyettesével, dr. Varga Andrással és dr. Gottlieb Lászlóval.
Figyelem! Az Ön által felkeresett archív weboldal már nem frissül. Amennyiben Győr Megyei Jogú Város megújult honlapjára szeretne ellátogatni, úgy kattintson ide:! A városi közgyűlés 2015. 04. 30-án választotta meg a bírósági ülnököket. Az eredmény: Győri Járásbíróság ülnökei: Sor-szám Név 1. Bedő Imréné 2. Dávid Zoltánné 3. Gazsó Attila 4. Heitler Edit 5. Hess László 6. Istók András 7. Juhász Mária Magdolna 8. Kertész Attila 9. Kőhegyiné Gede Erika Anna 10. Nagy László Sándorné 11. Nagy Róbert 12. Oross Béláné 13. Pálfi Károly 14. Pethő Ferenc 15. Pidl János 16. Pintér Albertné 17. Pongrácz Zsuzsanna 18. Puglits Gáborné 19. Szabó Sándor 20.
Európai bíróság tagjai Európai számvevőszék magyar tagja ÁSZ Hírportál Európai Számvevőszék – Wikipédia Irányítás | EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK Az ellenőrzés-minőségi bizottság az ellenőrzés-minőségért felelős számvevőszéki tagból és kamaránként egy-egy tagból áll, és a Számvevőszék ellenőrzési irányelveivel, standardjaival és módszertanaival, az ellenőrzés-támogatással és -fejlesztéssel, valamint az ellenőrzés-minőséggel foglalkozik. Az igazgatási bizottság a kamarák elnökeiből, a Számvevőszék elnökéből, az intézményi kapcsolatokért felelős tagból és az ellenőrzés minőség-ellenőrzésért felelős tagból áll. Ez a bizottság foglalkozik az adminisztratív ügyekkel, valamint kommunikációs és stratégiai jelentőségű döntésekben határoz. Az elnök – első az egyenlők között Az Európai Számvevőszék élén az elnök áll, akit a számvevőszéki tagok maguk közül választanak hároméves, megújítható időtartamra. Szerepe szerint az elnök primus inter pares, azaz első az egyenlők között. Ő elnököl a számvevőszéki üléseken, és ő gondoskodik a Számvevőszék döntéseinek végrehajtásáról, valamint az intézmény és annak tevékenységei hatékony és eredményes irányításáról.
Ugyanakkor ezeknek az embereknek még az egyötöde sem tér vissza hazájába, Európán kívülre. Az Unió ezért 18 jogilag kötelező erejű visszafogadási megállapodást kötött, és további hat országgal hivatalos tárgyalásokat kezdett. A közelmúltban hat, jogilag nem kötelező erejű visszaküldési és visszafogadási mechanizmus tárgyalásait is lefolytatta. A tagállami kétoldalú megállapodások azonban – ahogy Leo Brincat fentebb is utalt rá – sok esetben lerontják a közös erőfeszítéseket. Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy mely országok érintettek leginkább az illegális migráció szempontjából, mint küldő országok és milyen hatékonysággal sikerül ezekbe az országokba visszaküldeni a saját állampolgáraikat. © Európai Számvevőszék Míg az illegális határátlépés "bejövő oldalon" uniós szempontból egyetlen mozzanatból áll, a visszatérítés egy hét lépésből álló, bonyolult és időigényes feladat. A következő szakaszokat kell teljesíteni: A nyilvántartásba vétel és azonosítás során a tisztviselők meghatározzák a származási országot.
A magyar tag sem röstelli benyújtani a számlát különböző, a Libération számára megfoghatatlan tevékenységekre. Pelczné Gáll Ildikó 1300 euróért készített egy videót az '56-os magyar forradalomról. Hogy mi köze ennek az Európai Számvevőszéknek, az nem derült ki. A számvevők számára sofőrrel biztosított luxusautók használata szintén kérdéseket vet fel. A tagok valóban sokat használják ezeket magáncélra, méghozzá a lehető legtörvényesebben, mivel az ESZ megelégszik azzal, hogy havonta száz eurót levonjon a tagok fizetéséből, hogy fedezze a korlátlan használat költségeit.
Az Európai Számvevőszék jelentése szerint sokkal hatékonyabb lenne az EU, ha egységes hangon szólna azokhoz az országokhoz, ahová vissza akarja küldeni az illegális bevándorlókat. Úgy vélik, a fejlesztési támogatások és a vízumpolitika megfelelő alkalmazása sokat javítana a helyzeten. Bár gyakran lehet hallani ennek az ellenkezőjét a magyar kormánytól, az EU semmilyen fórumon nem támogatja az illegális bevándorlást, a vonatkozó szabályok pedig egyértelműen kimondják, hogy azoknak, akik jogalap nélkül tartózkodnak az EU területén, vissza kell térniük származási országukba. Ugyanakkor az Európai Unió migrációs politikájának talán leggyengébb pontja a visszaküldési mechanizmus. Az Európai Bizottság 2015-ben hirdette meg a visszatérésekre vonatkozó cselevési tervét – ez azonban eddig csak igen mérsékelt eredményeket hozott. Az Európai Számvevőszék tagjai most a 2015 és 2020 közepéig tartó időszak fejleményeit tekintették át. Leo Brincat, a jelentésért felelős számvevőszéki tag egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen elmondta, hogy az egész rendszerrel annak hatékonysága a legnagyobb probléma, ami az EU jogalkotási és politikai megosztottságát is tükrözi.
A szabályszerűségi ellenőrzés során azt vizsgálják, hogy a pénzügyi műveletek szabályszerűek-e. A teljesítmény-ellenőrzés arra keresi a választ, hogy az uniós források felhasználása eredményes-e, és a célok elérésére a lehető legkevesebb erőforrás igénybevételével és a lehető leggazdaságosabb módon került-e sor. A Számvevőszéket kamaráknak nevezett ellenőrzési csoportok alkotják. A kamarák dolgozzák ki a Számvevőszék jelentéseit és véleményeit, melyek azután válnak hivatalossá, hogy az intézmény tagjai elfogadják őket. Az Európai Számvevőszék és Ön Az intézmény szakmai gyakorlati lehetőségeket biztosít az érdeklődők számára. Ezenfelül a Számvevőszék kétévente díjpályázatot hirdet. A díj a közszféra ellenőrzése terén végzett kutatómunkát hivatott elismerésben részesíteni. Dokumentum-hozzáférés Információ-hozzáférés Az Európai Számvevőszék ülésnaptára További információk Európai Számvevőszék – Irányítás Whoiswho – az Európai Unió hivatalos név- és címjegyzéke Az EU pénzügyi programozása és költségvetése Ellenőrzési módszertan Ellenőrzési jelentések és vélemények Az Európai Számvevőszék könyvtára Látogatás a Számvevőszéken Álláslehetőségek
Az első ülést egy héttel később tartották meg a Számvevőszék tagjai. A megalakulást követően a Számvevőszék még nem volt az EU, illetve az Európai Közösségek intézménye, csak egy külső szervezet, amely a közösségi intézmények gazdálkodását és pénzügyeit auditálta. Az egyesített Számvevőszék két különálló szervezetet egyesített, amelyek az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom, illetve az Európai Szén- és Acélközösség számvevőszékeként működtek. [1] A Számvevőszéket az 1992-es maastrichti szerződés emelte az uniós intézmények közé, ezzel egyidőben új jogosultságokat is nyert, pl. közvetlenül az Európai Unió Bírósága elé fordulhatott vitás kérdésekben. Azonban a Számvevőszék mandátuma ekkor még csak az európai közösségek költségvetésére (az ún. 1 pillérre) terjedt ki, csak az 1997-es amszterdami szerződésben kapta meg azt a jogot, hogy a teljes EU költségvetés végrehajtását vizsgálja. [1] A Számvevőszék működésének alapjait jelenleg a lisszaboni szerződés 285–287. cikket tartalmazza.
A Bizottság kiemelt fontosságú projekteket határoz meg annak érdekében, hogy a biztosok szorosan együttműködjenek egymással, ugyanakkor rugalmasan végezhessék munkájukat. Az alelnökök a biztosok támogatásával javaslatokat terjesztenek a testület egésze elé. A testület rendszerint konszenzussal dönt, de időnként az is előfordul, hogy szavazással határoz a benyújtott javaslatokról. Utóbbi esetben a biztosok egyszerű többséggel hoznak döntést a kérdésben. A szavazás során a biztosok fejenként egy szavazattal rendelkeznek. A biztosi testület döntéseinek megvalósításával az adott szakpolitikai területért felelős főigazgatóság foglalkozik (a főigazgató irányítása alatt, aki az illetékes biztosnak tartozik beszámolási kötelezettséggel). Ez a gyakorlatban az esetek többségében jogalkotási javaslattervezetek kidolgozását jelenti. A tervezeteket ezt követően a főigazgatóságok felterjesztik a biztosok elé, akik heti üléseiken döntenek róluk. Az elfogadott szövegeket – immár hivatalos jogalkotási javaslat formájában – a Bizottság megküldi a Tanácsnak és a Parlamentnek, a jogalkotási folyamat további résztvevőinek.