Kaland az ősidőkben A Magyarország és a mérsékelt égöv leghosszabb barlangjaként ismert Baradla hosszúsága 25 kilométer, a Domica nevet az 5, 6 kilométer hosszú, Szlovákia alatt fekvő rész viseli. Cím: 3759 Aggtelek, Baradla oldal 3. Fax: 06 /48 / 503-002 Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsősorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdők borítják. Mozaikszerűen elhelyezkedő tisztások, sziklagyepek, kőkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen előforduló több mint 220 madárfajnak. A Nemzeti Park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található. A karsztvidék és egyben Magyarország leghosszabb barlangja a Baradla-barlang, melynek összhosszúsága az oldalágakkal együtt 25 km. Az aggteleki karst és a szlovák karst barlangjai tv. Ennek egy 5, 6 km-es szakasza Szlovákia területén fekszik és Domica néven ismert. A barlang kb. 230 millió éves közép-triász korú mészkőben alakult ki.
A csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú cseppkövek díszítik a járatokat. A cseppkövek megmozgatták a felfedezők és látogatók fantáziáját. Így születtek az olyan beszédes fantázianevek, mint a Sárkányfej, Tigris, Anyósnyelv, Oszlopok csarnoka vagy az Óriások terme. A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy már az őskor embere is ismerte, sőt lakhelyül használta a Baradlát. 25 éve Világörökség az Aggteleki-és a Szlovák-karszt barlangjai - Greenfo. Ugyancsak látogatható a hidrológiai jelentőségű Vass Imre, valamint a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-barlang. A barlangokat 1, 2, 5 vagy 7 órás vezetett túra keretében lehet bejárni Ezek Aggtelekről és Jósvafőről indulnak. A Baradla-barlang kiváló akusztikájú, kivételes szépségű Hangversenytermében rendezett komoly- és könnyűzenei barlang koncertek különleges élményt nyújtanak a látogatóknak. A felszínen jelzett túraútvonalak vezetnek. Az öko-, botanikai, illetve zoológiai túrák keretében a karsztfelszín értékeivel, főbb növénytársulásaival, élőhelyeivel, a hagyományos tájhasználattal, a falusi életmóddal, gazdálkodással, ipartörténeti és kultúrtörténeti emlékekkel, illetve a még fellelhető népszokásokkal, hagyományokkal és mesterségekkel ismerkedhet meg a látogató.
A jeges Nagy-terem évi átlaghőmérséklete –0, 4–1, 0 o C (februárban –2, 7–3, 9 o C, augusztusban +0, 2 o C körül). A barlang alsó részeinek léghőmérséklete egész évben fagypont alatt van. A levegő relatív páratartalma a jeges részeken 75-90%, néha 90% fölött mozog. A levegő hőmérséklete a jégnélüli részeken +0, 8-+3, 5 o C, relatív páratartalma 85-98%. A barlang sztatikus-dinamikus, télen és nyáron eltérő légáramlással. Az aggteleki karst és a szlovák karst barlangjai 1. Télen a hideg levegő a felszíntől a barlangba áramlik, nyáron pedig fordítva. A barlang a bajúszos denevér (Myotis mystacinus) és a brandt denevér (Myotis brandtii) legjelentősebb telelőhelye Közép-Európában. A barlangban észlelt 12 denevérfajból a Myotis dasycneme és a horgasszőrű denevér (Myotis nattereri) Szlovákia legértékesebb fajai közé tartozik. Domica-barlang A Szilicei-takaró másodidőszaki középtriászi wettersteini mészkövében jött létre a Styx-patak, a Domicai-patak valamint más, nemkarsztos területekről idefolyó patakok oldó és koptató hatására főleg szerkezeti törések mentén.
A csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú cseppkövek díszítik a járatokat. A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy már az őskor embere is ismerte, sőt lakhelyül használta a Baradlát. Ugyancsak látogatható a hidrológiai jelentőségű Vass Imre-barlang, valamint a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-barlang. A barlangokat 1, 2, 5 vagy 7 órás vezetett túrával lehet bejárni. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai - Magyarországi Világörökségek. Ezek Aggtelekről és Jósvafőről indulnak. A Baradla-barlang kiváló akusztikájú, kivételes szépségű Hangversenytermében rendezett komoly- és könnyűzenei barlangkoncertek a különleges hangzás révén a zenerajongók paradicsoma. A felszínen jelzett túraútvonalak vezetnek. Az öko-, botanikai, illetve zoológiai túrák keretében a karsztfelszín értékeivel, főbb növénytársulásaival, élőhelyeivel, a hagyományos tájhasználattal, a falusi életmóddal, gazdálkodással, ipartörténeti és kultúrtörténeti emlékekkel, illetve a még fellelhető népszokásokkal, hagyományokkal és mesterségekkel ismerkedhet meg a látogató.
A jógaórák általában hasonlóképpen épültek fel: bemelegítés után különböző ászanákat gyakoroltak, majd az órát relaxációval, meditációval és légzőgyakorlatokkal zárták. A vizsgálatok közel felében hetente kétszer vagy háromszor jógáztak a részt vevők. A kutatás során nemcsak az egyes vizsgálatok eredményeit vetették össze, de azt is elemezték, hogy milyen különbségek vannak a rendszeresen jógázók és a más, könnyű testmozgást végzők - vagy éppen semmilyen mozgást nem végzők - között. Joga hatása az egészségre. Így ereszthetjük le a hasi úszógumit! Kattintson, és hozza magát formába! A jógázó idősebbek egészségesebbek A kutatást végző szakemberek szerint az különösen fontos eltérés, hogy a jógázó idősebbek összességében egészségesebbnek és kiegyensúlyozottabbnak tartották magukat. A 60 év felettiek nagy része inaktív, nem sportol rendszeresen, nem végez az egyensúlyérzéket vagy az izomerőt fejlesztő gyakorlatokat sem, ezzel pedig sajnos megnöveli az esések, csonttörések és egyéb problémák rizikóját - mondja Divyia Sivaramakrishnan, az elemzéshez kapcsolódó tanulmány vezető szerzője, majd folytatja: Vizsgálatunk eredményeit arra is fel lehet használni, hogy megváltoztassuk az idősebb korosztály hozzáállását a jógához.
A keleti kultúrákban a jógát nem mozgásnak tekintik, hanem "mozgó meditációnak". A nyugati világban sokan ismerik az erő-jógát vagy a vinyasa jógát, amelyeket testedzésnek minősítenek. A jóga típusától függetlenül, ha körültekintően gyakoroljuk, számos előnye van a test, az elme és a lélek számára. A jóga három olyan elsődleges előnyt nyújthat, amelyet egy tipikus edzőtermi rutin esetleg nem biztosít. A jóga javítja az idegrendszer működését. Mivel a jóga a légzésen alapul, a kilégzések meghosszabbításakor és a lélegzet kontrollálásakor az idegrendszer egyes részei érintettek. Jóga hatása az egészségre pdf. A lassú, ellenőrzött légzés gyakorlása stimulálja a test vagus idegét, amely információt kap a relaxáció aktuális állapotáról és továbbítja a test többi részének, beleértve az agyat is. A vagus ideg stimulálásakor az egyik érintett terület a paraszimpatikus idegrendszer, amely ellenőrzi a test pihenési és emésztési funkcióit. A jógában gyakorolt tudatos légzés növeli a paraszimpatikus idegrendszer aktivitását.
A jóga nem csupán az egész test átmozgatásában lehet a segítségünkre, hanem a mentális és a szellemi egészségünket is biztosítani tudja. A jógának számos, az egészségre gyakorolt pozitív hatása létezik. A rendszeres jógagyakorlatokkal kalóriát égethetünk, amely a fogyást támogatja meg, de az izmok erősítésében is aktívan részt vesz. A rendszeresen végzett gyakorlatok segítenek a rugalmasság fenntartásában és fokozásában, illetve a stresszcsökkenést is elősegítik. Azok, akik egyszer belekóstoltak a jóga világába, soha többé nem szeretnék mellőzni az életükből, merthogy a jóga egyfajta pozitív életérzést is biztosít és magabiztosságot is nyújt az élet feszültségtől övezett mindennapjaiban. A cikkben felsoroljuk, hogy milyen előnyei, hatásai vannak a jógának. 1. Fokozza az anyagcserét Nem véletlen, hogy a negyven fölötti hölgyek körében olyan népszerű a jóga. Jóga Hatása Az Egészségre. Ebben az életkorban már egyre többen küzdenek a változókorral, illetve anyagcsere problémákkal. A változókor szakaszában az anyagcsere lelassul, így egyre többen szenvednek a súlygyarapodás miatt.