Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés cimmel t udományos konferencia zajlott a Selye János Egyetemen 2008. október 24-én. A mintegy tucatnyi neves előadó egyrészt a Komáromban zajlott magyar-csehszlovák tárgyalásokat (1938. október 8-13. ), másrészt magát a z első bécsi döntést (1938. november 2. ) járta körül. Az előadók és előadásuk cime: Szarka László: A határrevízió kérdése a cseh-szlovák és magyar külpolitikában. Michela, Miroslav: Diskurz krivdy (A sérelmi diskurzus). Ablonczy Balázs: Teleki Pál és az első bécsi döntés. Simon Attila: A szlovákiai magyar kisebbség a bécsi döntést megelőző hetekben Kassa példáján. Popély Gyula: A magyar-szlovák megegyezés lehetősége a komáromi tárgyalások alatt és után. Gabzdilová, Soňa: Az első bécsi döntés és Dél-Szlovákia, a Losonci, a Rimaszombati és a Rozsnyói járás. Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés ukrán nézőpontból. Olejník, Milan: A bécsi döntés visszhangja a korabeli szlovák sajtóban. Bukovszky László: A bécsi döntés hatása a közigazgatásra.
Az első bécsi döntés volt a magyar revízió első, egyben legtisztább sikere: 11 ezer négyzetkilométer és 1, 5 millió magyar tért vissza. Minden Münchenben kezdődött.
Mitöbb, az új államelnöknek komoly külpolitikai veszélyekkel is szembe kellett néznie. Az Anschlusst követően a csehszlovák politikusok számára már ugyancsak érzékelhetővé vált a külső fenyegetés. A Szudéta-vidéken élő németek is szervezkedni kezdtek, és a német kancellár sem feledkezett el a 3 millió németről. 1938-ban kezdetét vette Csehszlovákia szétdarabolása. Hitler a müncheni konferencián megszerezte a Szudéta-vidéket, az első bécsi döntés értelmében pedig Magyarország megkapta Csehszlovákia magyar lakta településeit. Ezek az akciók azonban csak a kezdetét jelentették a német külpolitikának. Hitler a szlovák nacionalistákat támogatva elérte, hogy 1939-ben Szlovákia kinyilvánítsa függetlenségét. Prágáról és környékéről pedig a "Führer" maga gondoskodott: megalakult a Cseh-Morva Protektorátus, természetesen német befolyás alatt. Ezzel az első Csehszlovák Köztársaság 20 éves története véget is ért. Csehszlovákia csak a második világháború után éledt fel poraiból.
Az első világháborút követően jelentősen átrajzolódott Európa terképe. Többek között csökkent Németország területe, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, Magyarország értékes, többségében magyarok lakta területeket veszített, viszont ugyanebben az időszakban megalakult Csehszlovákia. A Csehszlovák Köztársaság első elnöke – az első világháború alatt emigrációjában is politikailag tevékeny – Tomas Masaryk lett, aki 1935-ig töltötte be ezt a posztot. Masaryk nem volt könnyű helyzetben, mert a politikai egység megteremtése mellett, erősen kellett a gazdaságra is koncentrálni, hiszen az első világháború végén szinte minden állam financiális gondokkal küzdött. A gazdasági fellendülés olyan jól sikerült, hogy Csehszlovákia a két világháború közti időszakban az egyik legjobb helyzetben lévő országgá vált Európában. A világgazdasági válság hatásait azonban északi szomszédunk sem kerülhette el, így a fejlődés 1929-ben megállt. A gazdasági megtorpanás a második világháborúig ki is tartott, melyen a Masarykot 1935-ben követő Benes sem tudott változtatni.
Értékelés: 5 szavazatból A műsor ismertetése: 54 részes magyar történelmi dokumentumfilm-sorozat - Werbőczy István Hármaskönyve - A reformáció és a török veszedelem - A XVI. század honvédelmi törvényei - IV. Béla törvényei - Vasúti törvények - Károly Róbert pénzreformja - Az ipartörvények - A kiegyezés - Az 1847-1848. évi törvények: A jobbágyfelszabadítás - II. Lipót és a magyar nemesség - A magyar nyelv ügye - Az 1847-1848- évi törvények:Unió Erdéllyel - Szent István törvényei - Mátyás törvénykönyve - Zsigmond városi törvényei - Szent László törvényei - Kivételes törvények - Pragmatica Sanctio - Az 1847-1848. évi törvények: A felelős kormány - Szent István intelmei - A Lánchíd építéséről - A zsidóság egyenjogúsítása - Osztrák-magyar vámunió - A nagy fejedelem - Bethlen Gábor - I. Lipót és az ellenreformáció - Az ősiség Egyéb epizódok: Stáblista:
A sikeres magyar propagandának is köszönhető, hogy az 1930-as évek második felére már London és Párizs is elismerte egy szolid határkorrekció jogosságát. A magyar revíziós törekvések nem várt, diplomatáink által nem is igen kívánt, ám hathatós támogatást kaptak 1927 júniusától, amikor a brit sajtómágnás, Harold Harmsworth, Rothermere lordjának lapja, a Daily Mail 21-én közölte a Magyarország helye a nap alatt. Biztonságot Közép Európának! című cikket. "A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, amit Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemzetiségek amúgy is meglévő szövevényét, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét" – írta a lord, a teljes cikk itt olvasható magyarul a. Ezt követően rendszeresek voltak a trianoni békediktátum "igazságtalanságát" és tarthatatlanságát taglaló írások, Lord Lothermere valóságos sajtókampányt indított Magyarország támogatására.
Amit tudni kell róla Benedek Tibor bár színészcsaládban nőtt fel, ő a vizet választotta. 5 éves korától ebben a közegben érzi legjobban magát a 3-szoros olimpiai, 2-szeres világ, 6-szoros magyar és olasz bajnok. 2012-ben visszavonult az aktív vízilabdától, 2013 és 2016 közt ő volt a Magyar Vízilabda válogatott szövetségi kapitánya. bővebb életrajz hirdetés Kiemelt vélemények Shenayla: Hihetetlenül szuper pasi. <3 Nagyon kedvelem, igazából azóta követem és "ismerem" őt jobban, hogy vízilabda-válogatottunk szövetségi kapitánya lett - így játékosként nem tudok... tovább DavidFuredi: Róla nem kell véleményt írni. Emberi amit csinál, mégis egyszerű. Ez egy jó cikk:... tovább
A 2000-es sydneyi játékok előtt veszélybe került olimpiai szereplése: 1999 augusztusában került nyilvánosságra, hogy tavasszal, az olasz bajnoki elődöntő során végzett doppingvizsgálata pozitív eredményt hozott. Mintájában kis mennyiségű clostebolt találtak, amely a játékos véleménye szerint a gombásodás ellen használt kenőcse útján juthatott a szervezetébe. Szeptember 1-jén, egy nappal a firenzei Európa-bajnokság előtt az Olasz Olimpiai Bizottság az Olasz Úszó Szövetség hatáskörébe utalta az ügyet, de felfüggesztését helybenhagyta. Egy hét múlva az úszószövetség 8 hónapra eltiltotta Benedeket. November végén a nemzetközi szövetség (FINA) 15 hónapra növelte a büntetést. A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) 2000 januárjában mondta ki a végső szót: eltiltása 8 hónap lett, amely április 28-án járt le. Benedek ennek ellenére beverekedte magát a csapatba, Sydneyben sokáig nem ment neki a játék, de az oroszok elleni döntőben parádés teljesítményt nyújtva négy gólt szerzett. Benedek Tibor szövetségi kapitány a riói nyári olimpiára készülő magyar férfi vízilabda-válogatott edzésén a margitszigeti a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában 2016. június 29-én (Fotó: MTI Fotó: Kovács Tamás) Benedek – aki egy kézsérülés miatt 1995-től csak csuklóvédőben tudott játszani – éveken keresztül a nemzeti együttes csapatkapitánya volt, 2004-ben Athénban drámai körülmények között védték meg címüket a magyarok.
Az UVSE Vízilabda Sportegyesületnél 2017 óta dolgozott a klub vezetőségében és a csapat edzőjeként. "Az elmúlt három és fél év alatt felbecsülhetetlen értéket adtál az UVSE-nek szakmailag és emberileg is" – köszönte meg munkáját a nyilvánosság előtt a klub elnöke, Lovas Péter. Felidézte: Benedek irányítása alatt 32 arany- és 20 ezüstéremmel, illetve egy LEN Kupa-győzelemmel gazdagodott az egyesület. "Nem mellesleg újradefiniáltad a vízilabda-utánpótlás fogalmát, a világ legerősebb bajnokságának felsőházába jutó álomcsapatot építettél, többnyire gimnazistákból" – fogalmazott Lovas. Kiemelte, Benedek több száz gyerek és fiatal sportoló személyes példaképe lett. "Olyan fogalmakat ismertek meg általad, amelyek egy életen át elkísérik őket: elhivatottság, kitartás, türelem, akarat, alázat, csapatszellem és még sorolhatnánk. A kezed alól kikerülő srácok talán a következő aranygeneráció gerincét adják majd, de az biztos, hogy sikeres, értékes felnőttekké válnak" – fűzte hozzá a klubvezető. Benedek Tibor vizilabda visszavonulás olimpiai bajnok UVSE lovas péter
2012-ben visszavonult az aktív vízilabdától, 2013 és 2016 közt ő volt a Magyar Vízilabda válogatott szövetségi kapitánya. bővebb életrajz hirdetés Kiemelt vélemények Shenayla: Hihetetlenül szuper pasi. <3 Nagyon kedvelem, igazából azóta követem és "ismerem" őt jobban, hogy vízilabda-válogatottunk szövetségi kapitánya lett - így játékosként nem tudok... tovább DavidFuredi: Róla nem kell véleményt írni. Emberi amit csinál, mégis egyszerű. Ez egy jó cikk:... tovább Az UVSE vezetőedzője a klub honlapján hétfőn jelentette be döntését, és hogy a következő években kizárólag szurkolóként vesz részt a hazai vízilabdaéletben, illetve az UVSE szakmai munkájában. "Ezúton szeretném megköszönni az egyesületben eltöltött három és fél évet, mely idő alatt rengeteg szeretetet, támogatást és bizalmat kaptam az egyesület vezetőitől, elsősorban Lovas Péter elnöktől és munkatársaimtól. Külön köszönet minden fiatal sportolónak, akiket taníthattam, vagy szerencsés esetben a mesterük lehettem. Szerettem mester lenni, megkaptam tőle szinte ugyanazt az örömet, mint játékosként, és büszke vagyok a csapatra, amellyel másfél szezont együtt dolgoztam.