09. - 14:29 2015 500 olvasás Mezőtúr és Vidéke - 2014 86. évfolyam (2014) ksz 23. sz ksz. Hírlaptár, 2015. - 16:41 2014 448 olvasás 1 2 következő › utolsó » © VFMK A tartalmak - a lelőhely megjelölésével - nonprofit célra szabadon felhasználhatók! Keresés a webhelyen: Keresés...... elektronikus könyvtár szövegeiben:... digitális hírlaptár szövegeiben:... Aprónyomtatvány-tárban: tótárban: toriumban: Képeslaptár Helyismereti Wiki Verseghy Ferenc Helyismereti tematikus gyűjtemények SZOLNOKTÁ
Mezőtúron található II. világháborús áldozatok sírhelyei, kiemelten a Pusztabánrévei sírhely 36. A mezőtúri génbank 37. Mezőtúri fényképészek 38. I. világháborús mezőtúri sírok 39. A mezőtúri városi helytörténeti gyűjteménytár 40. Jeles mezőtúri nótaénekesek 41. Draskovits kerámia gyűjtemény 42. A mezőtúri múzeumbarátok szakkör tevékenysége 43. Mezőtúr és Vidéke 44. Lámpás 45. Túri Kalendárium 46. Trianoni megemlékezések eseményei Mezőtúron 47. "Mezőtúr a XX. században" és a "Mezőtúr régen" elnevezésű digitális fotótár 48. Compó, a doktor hal: a mezőtúri Hortobágy-Berettyó Főcsatorna és a Peresi holtág jellegzetes hala
(Ez is érdekelheti: Elhunyt Orbán Viktor nagymamája) Nem akármilyen pillanat volt: öt generáció ünnepelt együtt akkor. De a választások után is meghívta őt – akkor 97 éves volt – a miniszterelnöki beiktatására, a Parlamentbe. A kormányfő rendszeresen elejtett egy-egy félmondatot róla: a választási kampányban például azért is hívott fel egy asszonyt telefonon, mert ugyanúgy hívták (Sipos Lászlóné), mint a nagymamáját, de idén, a koronavírus-járvány idején, anyák napján is megemlítette őt: "Örülök annak, hogy van kit felköszönteni anyák napján" – utalt rá Orbán egy rádióinterjúban. Hogy a miniszterelnök mennyire szerette az idős aszonyt, azt jól példázza, hogy amikor tehette, mindig meglátogatta őt Mezőtúron. Megesett, hogy egyszer teljesen váratlanul az esti órákban ugrott be a nagyijához, aki azonnal marhapörkölttel kínálta unokáját. Sára néni nem hiányozhatott a Parlamentből sem, amikor 2018-ban beiktatták a miniszterelnököt. /Fotó: MTI Koszticsák Szilárd (Ez is érdekelheti: Az operatív törzzsel kezdte a napot Orbán Viktor: valami történik majd?
– fotó) – Krumplit persze elfelejtettem hozzá főzni, pedig ő azzal szereti, de azért megette tarhonyával is – mesélte akkor a helyi lapnak Sára néni. Az asszony életéről lapunk a Magyar Néprajzi Társaság egyik 2018-as pályázatának dolgozatából tudott meg érdekes részleteket. Egy nyugdíjas mezőtúri helytörténész ugyanis a miniszterelnök nagymamájának visszaemlékezéseivel pályázott, amelyben főként szőnyegszövői munkájáról beszél, de több családi emléket is felelevenített. Például, hogy Orbán nagypapája – akivel Sára néni 67 éven át élt házasságban – az orosz fronton harcolt két évig, és nagyon megviselte a háború. 1945-ben kirabolták a család tanyáját az oroszok, és mindent elvittek, még a cipőjüket is. Utána pedig élték az "osztályidegenek" megaláztatásokkal teli életét – derül ki a pályaműből. Sára nénitől a héten vettek búcsút Mezőtúron, teljes titokban. /Fotó: Fuszek Gábor A Blikk információi szerint Sára nénitől a héten vettek végső búcsút a mezőtúri temetőben, teljes titokban. A főbb családi eseményekről egyébként a közösségi oldalán rendszeresen beszámoló miniszterelnök családja körében gyászolt, nem is adott hírt nagymamája elvesztéséről.
Az természetesen tény, hogy a győzelemmel a magyarság sikeresen megszilárdította hatalmát a Kárpát-medencében, ám ennek nem volt különösebb világtörténelmi hordereje, mint az sokan hiszik vagy hangoztatják, csak a magyar történelemre nézve van jelentősége, mégis csekély forrás akad a csatáról. [38]" Megfontolandó a törlése, mert aki a pozsonyi csatára kíváncsi, azt cseppet sem érdeklik a" tévhitek" (valójában nem is tévhitekről, hanem túlinterpretálásról van szó, ami elég szubjektív), sem a "popkulturális" megjelenése. Ez a szócikk információk közlésére való. Márpedig, amikor a csatáról van szó, ezek előkerülnek és ezekről maguk a szakemberek mondják, hogy mítoszok. Könyv: A pozsonyi csata (Cey-Bert Róbert Gyula). Ez nem politikai felhang ez tény. Mint ahogy az is, hogy a felsorolt túlzásoknak és torzításoknak van politikai felhangjuk. Károlyi Sándorról, vagy a szentgotthárdi csatáról is sokáig tévhitek uralkodtak, ezért a valós tények mellett azokat is közölni kell, ugyanis meghatározták a gondolkodást. Doncsecz~enwiki vita 2022. március 10., 12:16 (CET) [ válasz]
A teljes mondat így hangzik: "Elrendelte, hogy megtámadják és kiűzzék a magyarokat a bajorok országából", merthogy a mieink csak pár éve foglalták el a korábban frank fennhatóság alatt álló Nyugat-Dunántúlt – amit itt már "ősi hazaként" emlegetnek -, a bajorok ezt a magukénak tartott területet akarták visszavenni, vagyis egy tartomány hovatartozása, nem egy nép léte volt a tét, de ez csak az eleje. A pozsonyi csata – Szegény történelmünk, mit tettek veled!. Aztán kapjuk a többit, kiderül, hogy a honfoglalás valójában visszatérés, mert a Kárpát-medence mindig is a sztyeppei népeké volt(!? ), mi pedig nem csak a hunok, de egyenesen a szarmaták és a szkíták leszármazottai vagyunk, és soha nem voltunk elmaradottabbak, mint a letelepedett nyugati népek, nincs mit szégyellnünk. Az utóbbi gondolatot az 52 perces játékidő úgy harmadában bizonygatják, gyakran keveredve önellentmondásba arról, hogy tulajdonképpen a nomádok is letelepedettek voltak, legalábbis részben, de a csata ábrázolása is csupa önellentmondás. Szögezzük le gyorsan, hogy magáról a csatáról semmit nem tudunk, azon túl, hogy a bajorok a Duna két oldalán vonultak fel, katasztrofális vereséget szenvedtek, rengeteg előkelőség esett el.
Ezek hívó szavára a nemzet fegyveres ereje a Vág folyó mögött gyülekezett, míg a határok védelmére csak kisebb csoportok maradtak annak mentén vissza. A magyar vezérek az ellenséges sereg megállapodásáról hírt vevén, elhatározták, hogy az elkülönítve táborozó német oszlopokat egyenként támadják meg. A pozsonyi csata youtube. Legelsőnek Ditmár érsek csoportját szemelték ki a támadás célpontjául s augusztus 8-án előretörve, azt a nyilak záporával árasztották el. Az ezt követő első roham azonban hatalmas lendülete dacára nem hozta meg a döntést, mivel a tábor erős sáncai a támadókat feltartóztatták. Ily körülmények között egy újabb rohamnak sem lévén sikerre kilátása, a magyarok más támadási módhoz folyamodtak, amely abban állott, hogy Ditmár érsek táborát minden oldalról kisebb csoportokkal támadták meg, melyek elszántan neki rontottak a sáncoknak s nemcsak azokba, hanem magába a táborba is behatoltak. Majd amily gyorsan ott termettek, époly gyorsan vissza is vonultak, miközben az ellenség üldözését visszafelé irányított sűrű nyilazással akadályozták meg.