A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás törvényi szabályozása, célja A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (röviden: KGFB) minden gépjármű-tulajdonos és üzembentartó számára ismert. A KGFB-ről a 2009. évi LXII. törvény rendelkezik. A kötelező biztosítás célját a törvény taglalja, miszerint a biztosított védelme, a károsult megsegítése, a biztosítók iránti bizalom növelése. Ez mind szépen hangzik, de vajon a biztosítók minden esetben ennek megfelelően viselkednek? Biztosan sokszor hallott olyan esetekről – rosszabb esetben Önnel is megtörtént – amikor károsultként a károkozó biztosítójához fordulva kárának csak töredékét fizette meg a biztosító. Ez nem igazságos, hiszen a biztosításnak mi a legalapvetőbb célja? Kötelező biztosítás - Balesetem.hu. Egyszerű: a vétlen károsult minden, a baleset miatt keletkezett kárát megtérítse (kiemelném a "baleset miatt" kifejezést). Fontos leszögezni, hogy a választott kötelező biztosítást: mi kötjük (negyedévente, félévente, évente), mi fizetjük, a szolgáltatást mi kapjuk, viszont a biztosítónk kötelezettségvállalásából nem mi részesülünk: ugyanis ha bárki balesetet okoz és ténylegesen ő a felelős a kárért, úgy a károsult kárának enyhítése céljából az okozó KGFB-jével veszi fel a kapcsolatot, így viszont a károsult tapasztalja meg a biztosító munkáját.
Létezik szakmai felelősség biztosítás is, amely a szakmai hiba által másoknak okozott károkat téríti, mint például az orvosi, ügyvédi, felszámolói, építésvezetői felelősség. Azokat a termékkel okozott károkat téríti, amelyekért a Biztosított vállalkozás idegen (harmadik) személyekkel szemben felelősséggel tartozik. Ilyen például a hibás csomagolóanyag miatt a tartalom sérülése, hibás autóalkatrész miatti baleset, a csomagoláson hiányosan vagy hibásan szereplő felirat miatti baleset, sérülés. Ezekért a károkért a láncolat legelején levő – a kárt okozó terméket ténylegesen előállító – felel, függetlenül a káresemény helyétől és a közbenső kereskedelmi folyamat résztvevőinek számától. Ismert néhány világcég esete, akik kénytelenek voltak a kárt okozó terméket a piacról visszahívni. Ennek fedezetével kiegészíthető a termékfelelősség biztosítás. A kártérítést peres eljárás vagy egyezség alapján ebben az esetben is a károsult kapja, nem a biztosított vállalkozás. Alvállalkozói fedezet tartalma Bizonyos vállalkozások esetében például az ingatlanok üzemeltetésének egyes feladatait szerződéses alvállakozók látják el, akiknek károkozásaiért a biztosítottunk felelős.
Kötelező baleset-, és felelősségbiztosítás A biztosításnak névre szólónak kell lennie és le kell fednie a mobilitás teljes időintervallumát. Az egészségbiztosítással kapcsolatban elmondható, hogy az európai betegbiztosítási kártya általában csak alapellátás esetén nyújt biztosítási szolgáltatást, ennek megléte természetesen a kiutazás minimumfeltétele. Az adott tagállamban biztosítottak által is fizetendő esetleges önrészekre/kötelező hozzájárulásokra a kártya nem nyújt fedezetet. A felelősségbiztosítás célja, hogy a hallgató által a mobilitás során (akár tanulmányi, akár szakmai gyakorlati mobilitás) esetlegesen okozott károkra fedezetet nyújtson. A szakmai gyakorlatokra a felelősségbiztosítás megkötése kötelező. A balesetbiztosítás célja, hogy amennyiben a hallgatót a mobilitás (akár tanulmányi, akár szakmai gyakorlati mobilitás) során baleset éri, a felmerülő költségekre fedezetet nyújtson. A szakmai gyakorlatokra balesetbiztosítás megkötése kötelező.
Hatalmasak az árkülönbségek "Folyamatos kereslet van az eladó földek iránt, ez nem csoda, hiszen a mezőgazdasági termelés alapja a termőföld" – mondta a Szabad Európának Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. 2020. február 27., csütörtök 12:22 A termőföld hektáronkénti átlagára 2019-ben elérte az 1, 602 millió forintot, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál 13 százalékkal az előző évhez képest (72 097 forint/hektár). 1 hektár föld arabe. A szántó területek árai még magasabbak, tavaly átlagosan 1, 721 millió forintért lehetett venni, ami az előző évihez képest 10, 93 százalékos emelkedést jelent. Az Agrotax a kereslet miatt a drágulás megállására a következő időszakban sem számít. A termőföld-értékelés online programjának kifejlesztője és alkalmazója az Agrotax Kft. ötödik éve adja ki az éves országos termőföldpiaci körképet. A cég szakemberei kiemelték, hogy tavaly sem tört meg a majd 30 éve tartó áremelkedési trend, ugyanakkor az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágább területeken.
Régiónkban a legolcsóbb 2020-hoz hasonlóan a tavalyi év első kilenc hónapjában is növekedés jellemezte a hazai termőföldpiacot, átlagosan 6, 58 százalékkal nőttek a termőföldárak az előző évi 6, 61 százalékos áremelkedés után. 2021 első kilenc hónapjában csupán 5 százalékkal emelkedett a szántóföldek hektáronkénti ára 2020-hoz képest. Ez az elmúlt évek legkisebb mértékű drágulása. 2021 januárja és szeptembere között átlagosan 1, 78 millió forintot kellett fizetni egyhektárnyi szántóföldért a tavalyelőtti 1, 7 millió forinthoz képest. A szántók hektáronkénti ára mindegyik régióban nőtt. A legdrágábban Közép-Magyarországon cseréltek gazdát a szántóterületek 2021 első kilenc hónapjában: több mint 2, 3 millió forintot kellett fizetni egy hektárért. A Dél-Dunántúlon szintén átlépték az árak a 2 millió forintot, míg a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön 1, 9 millió forintért lehetett hozzájutni egy hektár szántóföldhöz. 1 hektár föld ára. A Dél-Alföldön 1, 88 millió, a Közép-Dunántúlon 1, 77 millió forint volt a szántók hektáronkénti átlagára.
2019: több extrém árazás A tavaly értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony, illetven túlzóan magas áron megkötött ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői. Az állami szántók közel felét adta el az Orbán-kormány, miközben ellenzékben még kritizálta a földeladásokat. Most konzerválódik a hazai földpiac tulajdonszerkezete, az osztatlan földek kimérését követően egyeseknek nagyon nehéz lesz földhöz jutni. "Legalább kétezer olyan családi vállalkozás van Magyarországon, amelynek a nettó vagyona egymilliárd forint fölött van. Többségüknek ez a vagyon az elmúlt két évtizedben keletkezett. Emiatt akarnak sokan termőföldet venni" – mondta a Szabad Európának Raskó György, agrárközgazdász. Szántót érdemes venni A termőföldek alatt a település külterületén fekvő, szántót, szőlőt, gyümölcsöst, rét és legelőt értjük. 1 Hektár Föld Ára 2020. Ezek közül a szántó a legértékesebb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy hektár szántó 2019-ben 1, 5 millió forintba került átlagosan.
Hajdúságban és Békésben találhatók a legjobb minőségű szántók, míg Észak-Magyarországon és Zalában általában gyengébbek. 9 és 1 2 hét Index - Mindeközben - Brexites 50 pennyssel készül a brit jegybank az elszakadásra A legdrágábban Közép-Magyarországon (2, 191 millió forint/hetkár) keltek el a területek, a legolcsóbban, 1 millió forintot meghaladóan az Észak-Alföldön (1, 023 millió forint/hektár) és Észak-Magyarországon (1, 035 millió forint/hektár). Erdők Tavaly egy hektárnyi erdőterületért átlagosan 889 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon. Az 1 millió forintot egyedül Közép-Dunántúlon (1, 062 millió forint/hektár) haladta meg az ár. 1 hektár föld arabes. A legolcsóbban, 800 ezer forintos hektáronkénti ár alatt Észak-Magyarországon (766 ezer forint/hektár), illetve a Dél-Dunántúlon (797 ezer forint/hektár) juthattak a vásárlók erdőhöz. Forrás: Agrotax Kft. Gyümölcsös A fél hektárnál nagyobb mérettel bíró gyümölcsösök országos átlagára tavaly meghaladta a 3 millió forintot, értéke 3, 073 millió forint/ hektárra emelkedett.
A cég egyébként műholdképek és egyéb állami adatbázisok segítségével értékeli fel egy-egy termőföld értékét. Erre a szaktudásra idén még nagyobb szükség lehet, hiszen januárban elindult az osztatlan közös tulajdonban lévő területek felosztása. Ez 2, 4 millió hektárnyi területet és 3-3, 5 millió embert érint. A legdrágábban Közép-Magyarországon (2, 191 millió forint/hetkár) keltek el a területek, a legolcsóbban, 1 millió forintot meghaladóan az Észak-Alföldön (1, 023 millió forint/hektár) és Észak-Magyarországon (1, 035 millió forint/hektár). Erdők Tavaly egy hektárnyi erdőterületért átlagosan 889 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon. Az 1 millió forintot egyedül Közép-Dunántúlon (1, 062 millió forint/hektár) haladta meg az ár. A legolcsóbban, 800 ezer forintos hektáronkénti ár alatt Észak-Magyarországon (766 ezer forint/hektár), illetve a Dél-Dunántúlon (797 ezer forint/hektár) juthattak a vásárlók erdőhöz. Az Ózdi és a Putnoki járásban a legolcsóbb a föld... Helló bazmegye - Északhírnök. Forrás: Agrotax Kft. Gyümölcsös A fél hektárnál nagyobb mérettel bíró gyümölcsösök országos átlagára tavaly meghaladta a 3 millió forintot, értéke 3, 073 millió forint/ hektárra emelkedett.