A földrajz fogságában című könyve bevezetőjében Tim Marshall úgy határozza meg a geopolitikát, mint amely azt kutatja, " hogy a nemzetközi kapcsolatokat miként lehet földrajzi tényezők – nemcsak a fizikai táj, például a hegységek mint természetes választóvonalak vagy a folyórendszerek, hanem az éghajlat, a népesség, a kulturális régiók és a természeti erőforrások – alapján megérteni. " Bár a 21. század rohamosan gyorsuló technológiai fejlődésének haszonélvezőiként és elszenvedőiként, vagy csak egyszerűen szemtanúiként hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a népeket, országokat elválasztó fizikai és szellemi szakadékok könnyen áthidalhatók, a szerző szerint a világ vezetőinek döntéseit – akárcsak a múltban – ma is meghatározzák a földrajzi adottságokból adódó korlátok. Könyvében Marshall ennek igazolására tesz kísérletet, érveket és példákat felsorakoztatva. A könyv tíz fejezetből épül fel, amelyek egy-egy ország, kontinens vagy régió nevét viselik. A földrajz fogságában. A szerző ezek földrajzi és politikai, vagy ha úgy tetszik geopolitikai viszonyain keresztül igyekszik bemutatni napjaink világpolitikai kontextusában betöltött szerepüket vagy a velük kapcsolatban megfogalmazódó kihívásokat.
Szintén egyre gyakrabban szereplő téma az utóbbi évek híradásaiban az Egyiptom és Etiópia között a Níluson az utóbbi által építendő víztározó miatti konfliktus és az abból adódó háborús veszély, ami ma a kontinens egyik legnagyobb kihívásának számít. De szintén Afrika kapcsán érthetjük meg vagy tudatosíthatjuk leginkább magunkban a gyarmati uralom egy máig tartó negatív örökségét, ami az országhatároknak a fizikai adottságok és az etnikai törésvonalak figyelmen kívül történő meghúzásából adódik. (Erre Afrika szubszaharai régiójának legtöbb országában van példa, amelyek közül az egyik legszemléletesebb az évtizedek óta háborús övezetként vergődő Kongói Demokratikus Köztársaság –, de Ázsiából a Közel-Kelet legtöbb országát, vagy az indiai szubkontinens két atomhatalma, India és Pakisztán közös határvonalát övező régiót, vagy akár a világ hatalmainak figyelmét egyre inkább újra magára vonó Afganisztánt is lehetne említeni. ) Érdekes téma a könyv szerkezete és tematizálása szempontjából némiképp rendhagyónak számító, az Északi-sarkvidékre vonatkozó fejezet: ennek a régiónak a globális felmelegedés kontextusában lett nagy aktualitása, hiszen a jégtáblák olvadása következtében a vízi útvonalak sokasodása és a térség megközelíthetőségének a növekedése fokozta a régióval szomszédos országok közötti versengést a kitermelhető erőforrások és a hajózási útvonalak feletti ellenőrzés megszerzéséért.
Személyre szabott könyvek! Tisztelt Látogatónk! Annak érdekében, hogy az ízléséhez minél közelebb álló könyveket tudjunk a figyelmébe ajánlani, arra kérjük, hogy fogadja el az ehhez szükséges böngésző sütiket (cookie-kat) az "Elfogadom és bezárom" gomb megnyomásával. Ennek hiányában, weboldalunk csak a weboldal használata szempontjából legszükségesebb cookie-kat telepíti a böngészőjébe. Cookie-preferenciáit később is módosíthatja a böngészője Süti beállítások menüpontjában. További részletekért olvassa el a Mai-Kö (Mirabellum Bt. ) adatkezelési tájékoztatóját! Adatkezelési tájékoztató
Ha megáll az idő Szerző Clifford D. Simak Eredeti cím Time is the Simplest Thing Ország USA Nyelv angol Téma sci-fi Műfaj regény Kiadás Kiadó Methuen London Ltd, London Kiadás dátuma 1986 Magyar kiadó Maecenas Könyvkiadó Magyar kiadás dátuma 1993 Fordító Végh István Média típusa könyv Oldalak száma 340 ISBN ISBN 9637425861 Ha megáll az idő ( angolul: Time is the Simplest Thing) Clifford D. Simak 1961 -ben megjelent sci-fi regénye. Történet [ szerkesztés] A Föld merész űrhajós flottái már nem száguldozhattak szabadon a csillagközi térben, mert a világűr gazdasági felosztása is a végéhez közeledett. A felfedezéseknek azonban folytatódniuk kellett. Replika órák - Megáll az időtlenség | Magyar Narancs. Erre azonban lassanként csak egyetlen eszköz adódott: a telepátia, hiszen a gondolat szárnyalását nem akadályozhatja sem a mérhetetlen távolság, sem a politika. De ha megáll az idő, milyen közegben mozoghat a gondolat? Shepherd Blaine a Föld legképzettebb telepatái közé tartozik, gyakran tölt el 30 órát koporsószerű szerkezetben, a csillaggépben, hogy a tudata messzire kószálhasson a világűrben.
Az emberek régóta nézik a dolgokatminden nap élvezték, és észrevették furcsa kapcsolataikat az aktuális eseményekkel. Például, tudja, hol állt az óra? A jel szerint rossz. Sok nemzet tisztelte a komplex mechanizmust. Mert szinte mágikusnak tekintették. Az inga óráját csak a lakó tulajdonosa engedélyezte. Ez tiszteletbeli ügynek számított. És ha megálltak vagy eltörtek, akkor bajba kerültek. Miért? Lássuk. Régi legenda Nem a modern ébresztőórákról van szó, hanem arrólmechanikus órák. Megáll az oracle. A régi időkben kézzel gyűjtötték össze őket. Mivel nagy mesternek kellett lenni, nagyon sokat tudni és képesnek kellett lennie (szemben a hétköznapi emberekkel), úgy vélték, hogy az óraipar halhatatlan lelkének egy részét a munkába fektette. Tekintve a szobát, ahol az érthetetlen részletekre hajlott, összeszereli a mechanizmust, egy ember tudat alatt szinte bűvészként számolta. A legendák létrehozásának idején az oktatás szintje rendkívül alacsony volt. Magyarázza el, hogy az idő számításának mechanizmusa, kevesen tudnak.