-Én népem! múltba vagy jövőbe nézz: Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz! … De túl minden bún, minden szenvedésen, Önérzetünket nem feledve mégsem, Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség, Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, Mely itt reszket a kárpátok alatt. Sajó sándor magyarnak lenin's tomb. Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva: Viselni sorsunk, ahogy meg van írva; Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét, Vérünkbe oltva ősök honszerelmét, Féltőn borulni minden magyar rögre, S hozzátapadni örökkön-örökre! … 1919.
Magyarnak lenni, tudod mit jelent, Magasba vágyva tengni egyre lent, Mosolyogva, mint a méla őszi táj, Nem panaszolni senkinek, mi fáj. Borongni mindig, mint a nagy hegyek, Mert egyre gyászlik bennünk valami Sok százados bú, amelyet nem lehet Sem eltitkolni, sem bevallani Magányban élni, ahol kusza árnyak Bús tündérekként föl-föl sírdogálnak. S szálaiból a fájó képzeletnek Feketefény? fátylat szövögetnek... És bút és gyászt és sejtést egybeszőve Ráterítik a titkos jövendőre... Rabmódra húzni idegen igát, Álmodozva róla: büszke messzi cél, S meg-megpihenve a múlt emlékinél, Kergetni téged: csalfa délibáb!.. Csalódni mindig, soha célt nem érve. S ha szívünkben már apadoz a hit: Rátakargatni sorsunk száz sebére Önámításunk koldusrongyait.... - Én népem! Sajó sándor magyarnak lennie. múltba vagy jövőbe nézz: Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!... Magyarnak lenni: tudod mit jelent? Küzdelmet, fájót, végesvégtelent. Születni nagynak, bajban büszke hősnek. De dönt? harcra nem elég erősnek: Úgy teremtődni erre a világra, Hogy mindig vessünk, de mindig hiába, Hogy amikor már érik a vetés, Akkor zúgjon rá irtó jégverés... Fölajzott vággyal, szomjan keseregve A szabadító Mózest várni egyre: Hogy porrá zúzza azt a színfalat, Mely végzetünknek kövült átkául Ránk néz merően, irgalmatlanul, S utunkat állja zordan, hallgatag... Bágyadtan tűrni furcsa végzetünk, Mely sírni késztő tréfát űz velünk, S mert sok bajunkat nincs kin megtorolni: Egymást vádolni, egymást marcangolni!
– Majd, fojtott kedvünk hogyha megdagad, Szilajnak lenni, mint a bércpatak, Nagy bánatoknak hangos lagziján Nagyot rikoltni: Hajrá! húzd, cigány – Háborgó vérrel kesergõn vigadni, Hogy minekünk, hajh! nem tud megvirradni, Hogy annyi szent hév, annyi õserõ, Megsebzett sasként sírva nyögdelõ, Mért nem repülhet fönn a tiszta légben, Munkás szabadság édes gyönyörében – Hogy mért teremtett bennünket a végzet Bús csonkaságnak, fájó töredéknek! … Tombolva inni hegyeink borát, Keserveinknek izzó mámorát, S míg vérünkben a tettvágy tüze nyargal, Fölbúgni tompa, lázadó haraggal – S mikor már szívünk majdnem megszakad: Nagy keservünkben, Bús szégyenünkben Falhoz vágni az üres poharat… – Én népem! múltba vagy jövõbe nézz! Sajó sándor magyarnak leni riefenstahl. … Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz! … De túl minden bún, minden szenvedésen, Önérzetünket nem feledve mégsem, Nagy szívvel, melyben nem apad a hûség, Magyarnak lenni: büszke gyönyörûség! Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, Mely itt reszket a Kárpátok alatt: Ha küszködõn, ha szenvedõn, ha sírva: Viselni sorsunk, ahogy meg van írva; Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét, Vérünkbe oltva õsök honszerelmét, Féltõn borulni minden magyar rögre, S hozzátapadni örökkön-örökre!
A tékás korszakról lemaradó z, de még inkább az alfa generáció tagjai is átfogó képet kapnak erről a számukra szinte teljesen ismeretlen, idegen világról, korról. Egy már-már abszurdba hajló jelenetben 8-12 év körüli gyerekek próbálnak rájönni, mi is az asztalon előttük heverő videómagnó és kazetta, illetve hogyan kellene vajon működésbe hozni, a tv-re csatlakoztatni és lejátszani. Természetesen játékfilmes bejátszások nélkül elképzelhetetlen egy videótékáról szóló dokumentumfilm, ez alól a Volt egyszer egy téka sem kivétel. Nem szorul különösebb magyarázatra a Kevin Smith Shop stop című kultikus alkotásából származó jelenetek használata a filmben. Smith maga is egy videótékában dolgozott, párezer dolláros költségvetésű filmjének egyik főhőse is videótékás, és magát a filmet is a videótékában forgatta le, majd munkaidőben vágta össze: minden idők egyik legjövedelmezőbb és legnépszerűbb filmje lett. Szintén a videós korszak előtti tisztelgés Michel Gondry Tekerd vissza haver! című filmje, melyből ugyancsak idéz a Volt egyszer egy téka, de az egyik megszólaló filmrendező viccesen utal arra is, hogy a rendezősztár Quentin Tarantino Kevin Smithez hasonlóan tékásból lett filmrendező.
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Metaadatok Eredeti fájl (536 × 766 képpont, fájlméret: 379 KB, MIME-típus: image/jpeg) Összefoglaló [ szerkesztés] Leírás A Volt egyszer egy téka című film moziplakátja Forrás Dátum 2018 Helyszín Magyarország Szerző Csizmazia "Cheese" Gábor Engedély Ez a kép jogvédett! A jelenleg érvényes jogi szabályozás szerint a Wikipédiában csak külön engedély alapján használható. A kép felhasználásának feltételei: A Vertigo Média Kft. által forgalmazott filmek magyar posztereire a forgalmazó hivatalos oldaláról felhasználva () a forrás pontos megjelölésével kizárólag az adott filmről szóló magyar Wikipédia szócikkben módosítás nélkül. A filmek előzetes (szaggatott) korhatáros plakátjai nem tölthetőek fel, csak a végleges korhatárral ellátottak Fontos: A kép felhasználása a Wikipédián kívül csak a jogtulajdonos külön engedélyével lehetséges! A Wikimédia Alapítvány határozata értelmében élő személy szócikkében portréképként jogvédett kép NEM használható. Amennyiben esély van szabad licencű alternatíva beszerzésére/alkotására, nem szabad tartalmat elhelyezni tilos a szócikkben.
Az évtizedek alatt rengetek történet, anekdota született a tagokról. Ilyen törzsvendég, olyan egyszer betérő fura alak, aki csak művészfilmet vesz ki, aki azt sem tudja, mit akar, stb. A film igyekszik a lehető legtöbb volt dolgozót és vendéget, törzstagot megszólaltatni, hogy így mutassák be, milyen is volt, amikor a szalagot még vissza kellett tekerni, vagy jött a büntetés. Amikor még nem hogy torrent, de internet (és imdb! ) sem volt. Amikor egy film kiválasztása és megnézése még esemény volt. Ahogy fejlődött a technológia, úgy szorultak ki a piacról a tékák, mert elpárolgott a kereslet. Az Odeon talán az utolsó, aki még idén is kinyitott, de már évek óta a haláltusáját vívta. Velük együtt valami megint eltűnt, elveszett a világból. A film természetesen igen sokat nosztalgiázik, de ez érthető. Nem "a régen minden jobb volt" sugárzik belőle, hanem csak felidézik a régi, kellemes vagy az idő által megszépített emlékeket. A nyitás pillanatait, egy-egy jelentősebb premier izgalmát, a költözés zűrzavarát, az aranykor végét, és az agónia szomorú pillanatit.