Csak Isten bocsáthat meg - Geekz A szélsőségesen megosztó, a cannes-i vetítésen álló ovációt és fütyülőkórust szimultán bezsákolt Csak Isten bocsáthat meg kapcsán mindenfelé Nicolas Winding Refn előző munkáit, a Valhalla Rising ot és a Drive -ot, meg David Lynch-et emlegetik. Nem is értem, hogy járhatnak ennyire tévúton, főleg, hogy a rendező még explicite ki is írja a végén: a filmet, ezt a szürreális, ultraerőszakos, felkavaró, neonfényes, vörös-fekete lázálmot Alejandro Jodorowskynak ajánlja. Szóval így tessék nézni, az El Topó ra és a Szent hegy re tessék gondolni. És összemenni a székben, és kiesni belőle, és megdelejeződni. A Csak Isten bocsáthat meg egy horrorisztikus neo-noir, egy stilisztikai úthenger: hogy fantasztikus vagy borzalmas élmény, ahogy átmegy az emberen, azt embere válogatja, de hogy kurvára átmegy rajta, az biztos. A szenzációs Pusher-trilógia rajongójaként nem néztem jó szemmel Refn utóbbi évekbeli tevékenységét, már a Bronson idején sem. Eredetileg ideg- és gyomortesztelően nyers, durva és csiszolatlan, ŐSZINTE stílusát végül túlcsiszolta, modorossá, kérkedővé, csupa felszínné vált (igen, az egyetemes orgazmust előidéző Drive -ban is – bár még az a legjobb közülük).
A Valhalla Rising már sikerrel járt, ám még az sem volt az igazi, még mindig egy picit zavaros volt, a stílus kissé rá is telepedett a történetmesélésre, ám már csak egy lépés választotta el attól, hogy tökéletes lehessen. A Csak Isten bocsáthat meg ben viszont Refn abszolút beérett. Bár a Drive -hoz képest tényleg sokkal jobban próbára teszi a nézőt, de az szerintem közel sem igaz, hogy ezzel a filmmel teljesen eltávolodott a nézőktől. Éppen ellenkezőleg, inkább nyitott a nézők felé, legalább is a Fear X és a Valhalla Rising hoz képest, itt ugyanis azok a viszonyítási pontok. Ezúttal sokkal inkább egyértelműek a szimbólumok, sokkal érthetőbbek, könnyebben összerakható a puzzle. Részben azért, mert sokkal ismertebb szimbólumokkal dolgozik ebben a filmjében, úgy mint az Isten és a Sátán közt őrlődő ember, a kéz mint a bűnbeesés szimbóluma, vagy éppen Ödipusz. A film ugyanis a jó és a gonosz küzdelméről szól, a rendőr maga az isten, a harcjelenetekben Julian még csak meg sem tudja ütni, annyira földöntúli, míg az anyja maga a sátán, aki bűnre csábít, és közben végtelenül számító és romlott figura.
Ehelyett kapunk kemény szereplőket, egymáshoz szinte alig kapcsolódó jeleneteket, levegőben lógó párbeszédeket és vérfürdőt. Ha már öldöklés és vérbosszú, akkor inkább Kill Bill vagy John Wick. El sem akarom hinni, hogy Nicolas Winding Refn ilyen rosszat is tud. Két csillag is csak azért, mert mikor Ryan Gosling képernyőn van, frissítően jól néz ki. Megyek is és gyorsan megnézem a Drive -ot, hogy elfelejtsem ezt a borzalmat. Kiskakukk 2018. május 11., 20:55 Hogy egy kritikát idézzek a filmről: "Ezt tényleg csak Isten bocsáthatja meg. ":D Röviden: a film rossz. Hosszan: művészieskedő agymenés. Sztori alig van, értelmetlen hosszú snittek távolba bámulással viszont annál inkább. Gosling karaktere egy igazi szerencsétlenség, a zene idegesítő. Képileg szép a film, de nem nagyon tud javítani az összértéken, mivel az egész annyira unalmas, hogy a film alatt éreztem, ahogy nő a hajam, a végén pedig a pulzusom alulról súrolta az ötvenet. :D 3 hozzászólás Hasonló filmek címkék alapján
Sikerült neki, ami oly sokaknak nem: kompromisszumok nélkül valósította meg a vízióját Amerikában úgy, hogy közben rengeteg új rajongót szerzett, és a meglévőket sem vesztette el. A továbblépés egyértelműnek tűnt a még nagyobb filmek irányába, de Winding Refnnek még volt egy elintézetlen ügye. A Csak Isten bocsáthat meg (Only God Forgives) ötlete még pár évvel ezelőtt, egy nehéz időszakban (problémás volt a második gyerekének a születése) pattant ki a fejéből, és a Valhalla Rising után akarta megcsinálni, de aztán jött a Drive lehetősége, és csak most tudott visszatérni rá. Így érthető is, hogy a film sokkal több rokonságot mutat a nézőbüntető, meditatív Valhallá -val, mint a relatíve közönségbarát Drive -val. "Ultrabrutális, végtelenül lassú és öncélúan művészkedős" - írtam annak idején a vikinges filmről, és ez a jellemzés tökéletesen áll a Csak Isten bocsáthat meg -re is. Senki nem vitatja el Winding Refn jogát arra, hogy a hatalmas áttörés után beintsen a nézőknek, és egy másfél órás vizuális költeménnyel jelentkezzen, de akkor azon sem szabad meglepődni, hogy ezzel sokaknak csalódást okoz - ahogy azt a szerda reggeli cannes-i vetítés közben dühösen távozó újságírók és a végefőcímet kísérő egyöntetű, sértett búúúzás mutatta.
Csak Isten bocsáthat meg (Only God Forgives), rendező: Nicolas Winding Refn, főszereplők: Ryan Gosling, Kristin Scott Thomas, Vithaya Pansringarm. Amerikai-dán-thai dráma, 90 perc, 2013. Kh: 16. Isten szamurájkardot hord Nicolas Winding Refn legutóbbi, villámgyorsan kultfilmé váló Drive -jával végre a szélesebb közönség is megismerte, megkedvelte, így a szintén Goslinggal eljátszatott, Cliff Martinezzel aláfestett új filmjétől majdnem mindenki annak folytatását várta. Viszont Refn egy borzasztóan makacs alkotó, és csak azért sem alapon teljesen mást csinált, mint amit elvártak tőle; zsinórban már sokadszor. A közönség egyik – talán tetemesebb fele – rögtön véres szájjal blöfföt kiált, a másik fele meg mesterműről beszél. Akkor most melyik? Egy biztos, a Csak isten bocsáthat meg teljesen más, mint a Drive. A cselekmény dióhéjban nagyjából annyi, kerülve a spoilereket (már ha lehet spoilerekről beszélni ennél a filmnél), hogy Bangkok alvilágában egy testvérpár egyik fele megerőszakol és megöl egy kiskorú lányt.
De a Drive után ez több, mint punk gesztus. Nagy kitolás a nézőkkel. A film július közepén jön Magyarországra.
Ebből kiindulva fejlesztettem ki egy másik karaktert, aki Istennek képzeli magát. Ő, Chang az antagonista, míg a gengszter főhős, Julian a hitet keresi. Ez már maga az egzisztencializmus, mert a hit azon alapul, hogy szükségünk van egy felülről jövő válaszra, csak éppen legtöbbször nem tudjuk, mi a kérdés. Amikor megkapjuk a választ, végig kell gondolnunk addigi életünket, hogy megtaláljuk a kérdést. Ilyenformán a film válaszként fogant, a kérdés pedig a végén fedi fel magát. Ha utánagondolok, látok hasonlóságot Chang, A vikingek felemelkedése (Valhalla Rising) Egyszeműje (One-Eye) és a Drive – Gázt! sofőre között, mindannyian a tündérmesék mitológiájában gyökereznek és gondjaik vannak a mindennapi világgal. Technikailag emlékeztetnek egymásra sztoikus viselkedésükkel, hallgatásukkal, és fetisiszta portréikkal, még ha más korokban élnek és más színészek keltik életre őket. A vikingek felemelkedésének Egyszeműje enigmatikus figura, hiszen nem ismerjük múltját, de neve meghatározza életét.
Élete első hat évét nevelőszülőknél töltötte, nehezen szokott össze az anyjával, és csak felnőttként találkozott az apjával. 104 éve született Kádár János. A poszt megírásában két forrásra támaszkodom. Az egyik Gyurkó László életrajza Kádárról, az Arcképvázlat történelmi háttérrel (a neten is fenn van). Ez a kötet még Kádár életében, pártutasításra készült, a rendszer egyik sztárírójától, aki mindössze háromszor találkozott Kádárral, tehát nem tekinthető megbízható forrásnak. Gyurkó maga is leszögezi a bevezetőben: "Nem vagyok elfogulatlan. " A másik mű Huszár Tibor szociológus kétkötetes Kádár-életrajza, amely már a kilencvenes években készült, és a szerző rengeteg dokumentumot (leveleket, interjúkat, párthatározatokat, jegyzőkönyveket) ütköztet, a még élő szemtanúkat maga is felkereste. Megelevenedik Nagy Imre és Kádár János „hitvitája” - Csáky Pál. A kádári életrajz egyik problematikája a megszépítő, szelektáló emlékezet: Kádár nem nagyon szeretett beszélni magáról, ha beszélt is, az éppen elvárt, feltételezett "imázsnak" megfelelően egyes elemeket elhallgatott, másokat módosított, megszépített.
Én a megtörtént tények megfejtésével foglalkozom, a "ha" kérdések megválaszolására nem szívesen vállalkozom. Ez politika. A sírrablás rendőrségi kérdés, ésszerű magyarázatot nem tudok rá adni. A sírgyalázás után hét hónappal a nyomozást eredménytelenül lezárták, nem tudni, kinek fűződhetett reális érdeke ehhez a cselekedethez. De Kádár utóélete szempontjából a sírgyalázásnak periferikus jelentősége van - fejezte be Huszár Tibor. Kádár Jánosra, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egykori főtitkárára emlékeztek vasárnap Budapesten, a Fiumei úti temetőben. Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke a politikai nagygyűlés több száz résztvevője előtti beszédében azt mondta: "Az MSZP két évtizede lop, azt folytatja most is, az országra pedig ki lehet írni: eladva". Huszár Tibor: Kádár János I-II. - politikai életrajz (*22). A résztvevők a megemlékezés koszorúit helyezték el Kádár János és felesége sírjánál, valamint a Magyar Munkásmozgalmi Pantheonnál. (MTI)
Kádár a későbbiek során is az MKP KV titkári és osztályvezetői feladatait látta el, 1945-től tagja lett az Országgyűlésnek is. A kommunista politikus 1948. augusztus 6-án követte Rajk Lászlót a belügyminiszteri székben, akinek 1949. Keller János. évi koncepciós perében döntő szerepe volt. Hamarosan azonban Kádár is hasonló helyzetben találta magát, Rákosi ugyanis 1950 nyarán leváltotta, majd a párt a következő év májusában megfosztotta tisztségeitől, mandátumától, és pert indított ellene.
Az 1970-es évtized közepétől politikája és személye nemzetközileg egyre nagyobb elismerést kapott. 1985. - ban az MSZMP XIII. kongreszszusán a Központi Bizottság főtitkárává választották. A SZU-ban a Gorbacsov hatalomra kerülése után bekövetkezett változásokra már nem volt képes alkotó módon reagálni, ugyanakkor nem akart tudomást venni a rohamosan romló magyarországi gazdasági-társadalmi helyzetről sem. Ekkor már az MSZMP-n belül is, de főként kívülről többen követelték lemondását, ő viszont továbbra is ragaszkodott hatalmának megtartásához. 1988. -ban az MSZMP országos pártértekezletén kihagyták a Politikai Bizottságból és nem választották meg a párt főtitkárának, ehelyett a hatalommal nem járó pártelnöki tisztséget kapta meg. 1989. -ban pártelnöki tisztségéből és központi bizottsági tagságából is fölmentették. Megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemrend I. fokozatát (1950), a Szocialista Munka Hőse kitüntetést (1962, 1972, 1982) és a Nemzetközi Lenin Békedíjat (1977).
30-tól nov. 4. -ig (nov. 1. -jé-től csak névlegesen) a Nagy Imre-kormány államminisztere, látszólag azonosult a forradalommal 1956. 30-tól az ekkor létrehozott MSZMP Intéző Bizottságának tagja. 1-jén Münnich Ferenccel a bp. -i szovjet nagykövetségre ment, majd eltűnt Bp. -ről. 2-3-án Moszkvában több kommunista ország állami és pártvezetőivel tárgyaltak a mo. -i helyzetről. 2-3-án Ny. Sz. Hruscsov szovjet pártvezető a J. B. Titóval folytatott Brioni-szigeteki tárgyalásai során elfogadta Tito javaslatát, hogy a szovjet fegyveres beavatkozás eredményeként hatalomra kerülő rendszer vezetője ~ legyen. 4-én a Hruscsovval történt ungvári találkozó után Szolnokra érkezett, ahol Münnich F. már megkezdte az ellenkormány táborának szervezését. 4-én Szolnokon ~- vezetésével alakult meg az ún. forradalmi munkás-paraszt kormány. Nov. 7-én egy szovjet harckocsikból és páncélosokból álló konvojjal érkezett Bp. -re. Ezután létrehozták az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságát, melynek elnöke lett. 1957. febr.
a kedvest onnan tudom hogy személyesen is ismerem mivel az unokatestvérem és nagyon büszke vagyok rááááá nagyon szeretem a talán című számát amit réder nórával... tovább Orsie16: Nagyon szeretem őt, mert nagyon tehetséges és én neki szurkoltam az X-faktorban kár h mimi és gergő jutott be helyettük. Igazából élőben is láttam már többször is hisz a rokonom, lehet azért vagyok... tovább
ÁDY, 2008, április 25 - 15:57 1969 közélet politika történelem Forrás: saját » A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges Thumbnail