A brit Viktória királynő és Albert herceg családi fája Victoria királynő és az első unokatestvére, Albert herceg, aki 1840. február 10-én házasságot kötött, kilenc gyermeke volt. A Viktória királynő és Albert herceg gyermekei más királyi családokba való házassága és annak valószínűsége, hogy néhány gyermeke mutatta a hemofília mutáns génjét, amely az európai történelmet érintette. A következő listákban a számozott személyek Viktória és Albert gyermekei, megjegyzéseket arról, hogy kikhez házasodtak, alatta pedig a következő generáció, a Victoria és Albert unokái. Victoria királynő gyermekei és Albert herceg Victoria Adelaide Mary, Royal hercegnő (1840. november 21-én, 1901. augusztus 5-én) házasodott fel III. Frederick Németországból (1831-1888) Kaiser Wilhelm II, német császár (1859 - 1941, 1888 - 1919 császár) házas volt Augusta Viktoria Schleswig-Holstein és Hermine Reuss Greiz Charlotte hercegnő Saxe-Meiningen (1860 - 1919), feleségül vette III. Bernhardet, Saxe-Meinengen hercegnőt Pruszia Henrik hercege (1862 - 1929) feleségül vette Hesse és Rajna hercegnőjét Pruszsi herceg (1864-1866) Pruszia hercegnő (1866 - 1929), feleségül vette Adolf herceget Schaumburg-Lippe-től és Alexander Zoubkoff-tól Pruszia Waldemar herceg (1868 - 1879) Pruszia Sophie, Görögország királynője (1870-1932) feleségül vette Görögország Constantine I-et Margarete Hesse hercegnő (1872 - 1954), férjhez ment Frederick herceg Charles Hessen-Kassel hercegtől Edward VII, Edward VII (1941. november 9., 1910. május 6. )
Napóleon francia császár özvegye révén, míg a Júlia nevet apai nagymamája, Julia Hauke nyomán kapta. Az Ena pedig a skót Évának megfelelő Eua szó félreírásából származik. 1906. május 31 -én Viktória Eugénia feleségül ment XIII. Alfonz spanyol királyhoz. Ebből az alkalomból az anglikán vallású hercegnő katolikus hitre tért, és ezért utódait az angol trónöröklésből kizárták, hiszen a brit uralkodó nem lehet katolikus vallású. Ena királyné az anyja révén hordozója volt a vérzékenység betegségnek, amelyet Viktória királynőtől örökölt. A házasság gyermekáldásban gazdag volt, 7 gyermek született, közöttük 4 fiú, és közülük egy halva született fiún kívül mind megérték a felnőttkort, de a legidősebb, a trónörökös tisztét születésétől apja trónfosztásáig viselő Alfonz ( 1907 – 1938), Asztúria hercege, és a legfiatalabb, Gonzalo herceg ( 1914 – 1934) örökölték a hibás gént, vérzékenységben szenvedtek, és még szüleik életében, húszon-, harmincévesen meghaltak. Éppen e királyi betegségnek nevezett hemofília előfordulása a királyi hercegeknél, és különösen a trónörökösnél volt többek között az egyik oka, hogy a házasság nem volt boldog, és a házasfelek elhidegültek egymástól, és bár sohasem váltak el, de Alfonz trónfosztása ( 1931) után különéltek egymástól.
Viktória királynő gyermekei - 1. rész - Viasat History TV műsor 2018. december 31. hétfő 22:00 - awilime magazin Bejelentkezés Várj... Adatok mentése... TV csatorna sorszáma Itt megadhatod, hogy ez a csatorna a TV-dben hányas sorszám alatt látható: 22:00 23:00-ig 1 óra Angol dokumentumfilm-sorozat (2013) Film adatlapja A legjobb tervek. Megvizsgáljuk Viktória viharos kapcsolatát Albert herceggel, és próbálkozásaikat gyermekeik nevelésének megtervezésére, és megmentsék a királyságot úgy, hogy modern képet mutatnak a királyi családról. Kategóriák dokumentum sorozat Linkek Évad 1. évad Epizód 1. rész Gyártási év 2013 Eredeti cím Queen Victoria's Children Mennyire tetszett ez a műsor? Szavazz! Még nem érkezett szavazat. Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő? Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
A család szoros kapcsolatot ápolt a coburgi rokonokkal, így ismerte meg Viktória 1836-ban az unokatestvérét, és későbbi férjét, Albert herceget, akit szinte rögtön szimpatikusnak talált. Viktória uralkodása alatt Anglia a világ egyik meghatározó nagyhatalmává vált, elsősorban az ún. "egyensúly politika" sikeres alkalmazása miatt. A Krími háborúban sikerült Oroszország befolyását visszaszorítania. Uralkodása alatt jött létre Olaszország és Németország is. Az ő segítségével sikerült több balkáni államnak függetlenednie Törökországtól (Románia, Szerbia, Bulgária). Az 1861-ben kitört amerikai polgárháborúba egy incidens miatt majdnem beavatkozott: a Föderáció egy hajója megtámadott egy brit személyszállító hajót, amelyen két déli diplomata utazott. A királynő oszlatta fel a Brit Kelet-indiai Társaságot is. Viktória – bár férje, Albert herceg halála után (1861) sokáig nem lépett a nyilvánosság elé –, öregkorára a brit nagyság jelképévé vált, főként azt követően, hogy Disraeli India császárnőjévé kiáltotta ki (1876).
A skóciai királyi rezidencia, Balmoral közelében egy lepárló kimondottan a királynő számára készítette az italt, amelyet szódavízzel fogyasztott. Brown előtt is kedvelte azonban a whiskyt – dokumentált eset, hogy egy 1842-es skóciai látogatás során igen dicsért egy pohár atholli "brose"-t (whisky és méz keverékét), amelyet egy olyan pohárból szolgáltak fel neki, amely egykor a legendás skót hegedűsé, Niel Gow-é volt. A nagy étvágy veszélyei Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A sírig hű maradt Sokat elmond az is a királynő férjéhez való hűségéről és a házasság eszményének fontosságáról vallott nézeteiről, hogy temetése tervezésekor is ragaszkodott ahhoz, hogy fehéret viseljen majd, ha eljön az ideje. Alexander Bassano fotója Lord Melbourne és az arany hintó Viktória nem volt túlságosan jó viszonyban anyjával, apja pedig még kiskorában meghalt, így esküvője szervezésekor Lord Melbourne-re, első miniszterelnökére támaszkodott, akit egyfajta apafigurának tekintett. Bár a királynő kifejezetten visszafogott ceremóniát szeretett volna, Lord Melbourne-nek azért sikerült keresztülvinnie, hogy uralkodóhoz méltón, egy arany hintóban érkezzen Viktória a menyegző helyszínére. Julia Baird szerint a királynő erre csak sóhajtott, mondván: "Annyira kellemetlenné tesznek mindent a királyoknak és királynőknek. " Kiegészítők Korona helyett a fiatal uralkodó mindössze egy finom, narancsvirágból és mirtuszból font koszorút viselt a fején – ez utóbbi virág azóta az összes brit királyi családi esküvőn megtalálható.
A házaspárnak három gyermeke született, köztük Gyula, aki apját követve később szép diplomáciai és politikusi pályát futott be. A nagyúri élet, a társasági összejövetelek nem elégítették ki igényeit, egyvégtében hazája jövőjén gondolkozott, és Kossuth elképzeléseivel szemben Széchenyivel értett egyet, aki az Ausztriával való megegyezés mellett foglalt állást. Andrássy egyértelműen fogalmazott: A jövő a Gondviselés kezében volt, és szerencsésnek mondhatjuk, hogy Magyarország nem hallgatott Kossuth misszionáriusainak szavára, akik hazánkat 1850–54 között bejárták, hogy azt egy nagy fölkelés céljaira szervezzék. Horvat magyar kiegyezes . Hála Istennek, a nemzet nem volt kapható újabb forradalomra. Hazatérését anyjának, gróf Szapáry Etelkának köszönhette, aki kijárta fiának az amnesztiát. Az ötvenes évek végén Deák Ferenc köréhez csatlakozott, mert békés úton akarták rendezni az ellentéteket a bécsi udvarral. Az októberi diploma kiadása után visszautasította a Zemplén megyei főispáni kinevezést, az 1861-es országgyűlésen a felirati párthoz csatlakozott.
Andrássy Gyula gróf a felvidéki Oláhpatakon (ma Vlachovo) született 1823. március 8-án egy székely eredetű főnemesi családban. Középiskolai és jogi tanulmányai után az ifjú gróf Franciaországban és Angliában járt. Hazatérve bekapcsolódott a közéletbe. Megismerkedett gróf Széchenyi Istvánnal, akinek eszméi, gondolkodásmódja nagy hatással voltak rá. Széchenyi pártfogásába vette a fiatalembert, és kis idő múltán már megjósolta, hogy Andrássy döntő szerepre hivatott az ország vezetésében. A forradalom előtti években Zemplén megyében politizált, 1845-ben táblabírává, 1847-ben vármegyei követté választották. 1848 őszétől a zempléni önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnokaként részt vett a Jellasics elleni harcokban. Móga János altábornagy mellett harcolt a pákozdi csatában. Horvát-Magyar Kiegyezés by Annamária Takács. A tavaszi hadjáratban Görgei Artúr segédtisztje volt. Ott volt az isaszegi és a nagysallói csatában, de Komárom felmentésénél, valamint Pest-Buda visszafoglalásánál is. A remek diplomáciai érzékű arisztokrata 1849 májusától a kormány isztambuli követe lett.
A budapesti parlamentben a horvát országgyűlés 42 küldötte képviselte a horvát érdekeket. Külön zászlót és címert használhattak, a horvát honvédségnél a horvát volt a vezényleti nyelv. Az egyezmény elismerte Horvátország területi igényét a horvát-szlavón Határőrvidékre, melynek horvát részét később Horvátországhoz csatolták. Dalmácia azonban Ausztria része maradt. Nem jött létre megegyezés Fiume kérdésében, ezért 1870-ben létrehozták a fiumei provizóriumot, így a város "a magyar koronához csatolt külön testként" a magyar kormány fennhatósága alá tartozott. Horvát nemzetiségi napok Sopronban - Aktuális. Bár az 1868. évi horvát-magyar kiegyezés Európában példátlanul széles körű önkormányzatot biztosított a horvátoknak, a horvát államiságról szóló horvát elképzelések mégis sérelmet szenvedtek, ezért a dualizmus alatt mindvégig küzdöttek az autonómia kiszélesítéséért és a teljes pénzügyi önkormányzatért.
Egészen vasárnapig várja különféle kulturális programokkal az érdeklődőket a XVI. Soproni Horvát Napok. A rendezvénysorozat keretében a horvát-magyar kiegyezés 150. Eduline.hu. évfordulóján már egy tudományos konferenciára is sor került, melyen szó esett Horvátország és Magyarország egymáshoz fűződő viszonyáról az 1868-as tárgyalások után. A horvát- magyar kiegyezés - egy évvel az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően - Horvátország és Magyarország egymáshoz fűződő viszonyának rendezéséről szóló tárgyalásokat jelentette. Az egyezség Horvát–Szlavónországnak belügyi autonómiát biztosított. A pénteki tudományos konferencián Horvátországból Arijana Kolak Bošnjak ( Horvát Történeti Intézet) és Zdenko Samaržija történészek tartottak előadást. ORF/Nagy Sokcsevits Dénes, magyarországi horvát történész, egyetemi docens a magyar és horvát történelemírás álláspontjairól számolt be a horvát-magyar kiegyezés kapcsán. Előadásában elmondta: A horvát álláspont nagyon eltért a magyartól, mivel az akkori hivatalos magyar kormány álláspontja az nagyon pozitívan vélekedett a kiegyezésről, mely szerintük rendezte a horvát-magyar viszonyokat.
Horvát- és Szlavónország Horvát–Szlavónország néven a A Magyar Szent Korona tagországa lett, melynek élén a mindenkori magyar király által kinevezett bán állt. Belügy, igazságügy, vallásügy és közoktatásügy terén önkormányzati jogot kapott, viszont Magyarországgal közös ügy maradt az udvartartás költsége, az újoncmegajánlás, a véderő, és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek. A horvátot hivatalos nyelvként használhatták a belső közigazgatásban és önálló horvát kormány alakult Zágrábban a mindenkori horvát bán vezetésével. Ezeken felül a magyar Országgyűlésbe a horvát országgyűlés (Szábor) kezdetben 29, majd a katonai határőrvidék föloszlatása után összesen 42 képviselőt delegálhatott (40-et az alsóházba, kettőt a felsőházba) valamint a két ország kapcsolataiért felelős horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli minisztert. Horvát magyar kiegyezés. Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Az 1868. törvénycikk az 1000 év honlapon A magyar–horvát kiegyezés a Katolikus lexikonban
A kiegyezési törvény azonban csak a magyar korona és az uralkodó többi országa közötti jogviszonyt szabályozta, így rendezni kellett - többek között - Horvátország helyzetét, amellyel 1848-ban minden államjogi kapcsolat megszakadt. I. Ferenc József már a kiegyezés előestéjén, 1866. február 27-én leiratban utasította a horvát sabort, hogy a magyar országgyűlés mindkét háza által kinyilvánított "előzékenységre" tekintettel nevezzen ki küldöttséget a Magyarország és Horvát-Szlavónországok "egymáshoz való államjogi viszonyát, s mindkettőjüknek a birodalomhoz való viszonyát" rendezni hivatott tárgyalásokra. Jelasic 1866-ban állított szobra Zágrábban. Eredetileg kardját fenyegetőleg Magyarország felé mutatta, azonban 1990-ben a szobrot a szerbek felé fordították A két delegáció 1866. április 21-én Pesten ült tárgyalóasztalhoz, de a megbeszélések hamarosan megszakadtak. A horvátok ugyanis egy 1861-ben Zágrábban elfogadott törvényre hivatkoztak, amely csak a két ország közti perszonáluniót ismerte el, de az államjogi kapcsolat megújítása feltételéül azt szabta, hogy Magyarország ismerje el Horvátország területi igényeit (Fiume, Határőrvidék, Dalmácia) és közjogi önállóságát, ezt viszont a magyar fél a Pragmatica Sanctióra hivatkozva elutasította.