Post navigation A férfi nemi szervrendszer felépítése[ szerkesztés] A férfi nemi szervrendszer felépítése. A sperma a herékben, két ovális szervben termelődik, melyek a hímvessző mögött elhelyezkedő bőrzacskóban találhatók. A heréket több izom- és rostréteg védi. Mindkét oldalon az ondóvezeték szállítja a spermát a herékből az ondóhólyagba, amely a spermával elegyedő és ondófolyadékot képezőanyag nagy részét termeli. A prosztata a húgyhólyag alapjánál fekszik, és a húgycső felső részét veszi körül. Magömléskor az a hímvessző férfi szerkezete részét képező folyadékot választ ki. A húgycső körülbelül 20 cm hosszúságú cső, amely a hólyagtól a pénisz csúcsáig húzódik. A heréktől spermát és a hólyagtól vizeletet szállít és ürít. A hímvesszőben húzódik a húgycső leghosszabb szakasza. A pénisz szivacsos szövetből áll, amely nyugalmi állapotban ernyedt, de amikor a szövetei vérrel telítődnek, megmerevedik. A külső női nemi szerv – tulajdonképpen hogy is néz ki a punci? - Yelon. A hímvessző vége a makk. A makkot a fityma fedi. Bővebben: Hímvessző A hímvessző latinul penis, pénisz egy szivacsos szövetből álló, henger alakú szerv egyes állatok hímjeinélilletve az embernél a férfiaknál.
Ez a szócikk a férfi nemi szervekről szól. Hasonló címmel lásd még: Női nemi szervek. Herma. Négyszögletű kőoszlop, Hermész görög isten mellszobra, mely lefelé keskenyedő, oszlopszerű törzsön nyugszik és amelyen csak a fejet és a falloszt (férfi nemi szervet) faragták ki. A férfi nemi szervrendszer a férfiak szaporító szervei, mely a húgycsőből, a prosztatából, a herékből, a herezacskóból, az ondóvezetékből, az ondóhólyagból és a hímvesszőből áll. [1] A férfi nemi szervrendszer felépítése [ szerkesztés] A sperma a herék ben, két ovális szervben termelődik, melyek a hímvessző mögött elhelyezkedő bőrzacskóban találhatók. A heréket több izom- és rostréteg védi. Mindkét oldalon az ondóvezeték szállítja a spermát a herékből az ondóhólyagba, amely a spermával elegyedő és ondófolyadékot képezőanyag nagy részét termeli. A nemi szervek működése Pénisz, hogyan végződik. A prosztata a húgyhólyag alapjánál fekszik, és a húgycső felső részét veszi körül. Magömléskor az ondó részét képező folyadékot választ ki. A húgycső körülbelül 20 cm hosszúságú cső, amely a hólyagtól a pénisz csúcsáig húzódik.
Cowper-mirigy egy pár A férfi külső nemiszervei A férfi külső nemiszervei a pénisz hímvessző és a herezacskó skrotum. A heréket és mellékheréket amelyek a herezacskóban vannak, rendszerint a belső szervekhez számolják, bár a hasüregen kívül található. A pénisz A pénisz lat: farok egy szivacsos szövetből álló, hengeralakú szerv. Pontosabban: a pénisz egész hosszában három szivacsos test található, amelyek közül kettő a pénisz felső részén, párhuzamosan halad a két corpora cavernosaa harmadik pedig az alsó oldalán corpus spongiosum. A férfi ivarszervek Eszköztár: A férfiak ivarmirigye, a here páros szerv, amely a hasüregen kívül, a herezacskóban helyezkedik el. Férfi nemi szervek - Médiatár. A hím ivarsejtek folyamatosan termelődnek a kanyargós lefutású herecsatornákban és onnan kerülnek a mellékherékbe. A mellékherében tárolódnak és további érési folyamatokon mennek keresztül. Nemi izgalom hatására a mellékheréből kiinduló izmos falú cső, az ondóvezeték továbbítja a hím ivarsejteket a hímvesszőben húzódó húgycső felé.
Egy négynapos időszakon át a kicsiny embrió tovább osztódik, mialatt lassan lefelé mozog a petevezetőn az anyaméh felé. Az embrió a méh falához tapad, ahol beágyazódik; ezt a folyamatot implantációnak nevezik. Minden nőnemű magzatnak 6-7 millió fejlődő petesejtje (oocytája) van a terhesség 20. hetében, és körülbelül kétmillió oocytával születik meg. A nemi érésig csak 300. 000-400. 000 marad, amelyek el tudják kezdeni az érési folyamatot. A sok ezer oocyta, mely nem megy végig a fejlődési folyamaton, fokozatosan elsorvad. A menopauza idejére mind elvész.
A külső nemi szerveket (vulvát) a nagyajkak (labia majora) határolják, melyek viszonylag nagyok és vastagok; férfiban a herezacskónak felelnek meg. A nagyajkakban izzadtság- és faggyúmirigyek vannak (glandulaea sebaceae, ejtsd: glandulé szebáceé); a nemi érés után szőr fedi őket. A kisajkak (labia minora) lehetnek nagyon kicsik, vagy akár 5 cm szélesek is. Közvetlenül a nagyajkakon belül fekszenek, körülveszik a hüvely és a húgycső nyílását. A hüvely külső nyílását hüvelybemenetnek (introitus vaginae, ejtsd: introitusz vaginé) nevezik, a nyílás alatti félhold alakú területet pedig a nagyajkak fékjének (frenulum). A hüvelybemenet mögötti kis vezetéken keresztül a Bartholin-mirigyek izgalom hatására nyákot (mucus, ejtsd: mukusz) választanak ki, ami a síkosságot biztosítja közösülés alatt. A vizeletet a hólyagból a külvilágba vezető húgycső (uretra) nyílása a hüvely felett van. A két kisajak találkozik a csiklónál (clitoris, ejtsd: klitorisz), egy kis, érzékeny kiemelkedésnél, ami férfiban a hímvesszőnek felel meg.
A petevezeték perisztaltikus mozgása és csillóinak csapkodása továbbítja a petesejtet a méh felé. Az ovuláció után a felrepedt tüsző maradványából a petefészekben kialakuló sejtcsomó a sárgatest. Az ivarsejtek összeolvadása, a megtermékenyítés rendesen a petevezetékben történik. Méh és a menstruációs ciklus A menstruációs ciklus eseményei A méhnek igen vastag simaizomzata van, üregét nyálkahártya béleli. Ennek a szerkezete is ciklusosan változik. A tüsző érése idején a méh nyálkahártyája fokozatosan vastagszik, vérellátása nő. Ha megtermékenyítés nem történik, akkor a ciklus második felében a nyálkahártya felső rétege elhal, és vérzés kíséretében leválik, majd a méhszájon és a hüvelyen keresztül távozik. Ez a menstruáció. A vérzést követően ismét megindul a méhnyálkahártya regenerációja, a petefészekben zajló tüszőéréssel egyidejűleg. A ciklus első napjának a menstruációs vérzés megjelenésének napját tekintik, mivel ez a legbiztosabban azonosítható időpont a ciklus során. Lényegében ezzel egyidejűleg kezdődik meg a tüsző érése valamelyik petefészekben.