Ebben az esetben alapjogvédelemről beszélünk, hiszen a tisztességes és észszerű időn belüli eljáráshoz való jogot az Alaptörvény is deklarálja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fél párhuzamosan érvényesítheti igényét a bírósági jogkörben okozott károk szabályai szerint és alapjogának megsértése körében is. Vagyoni elégtétel iránti igényt kizárólag a bírósági eljárásban félként részt vevő személy (beavatkozó nem) érvényesíthet azzal a bírósággal szemben, amelyik elsőfokon járt el az ügyben. Ha az elsőfokon eljárt bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a törvényszékkel szemben kell érvényesíteni, amelynek illetékességi területén az elsőfokon eljárt járásbíróság található. Az eljárás lefolytatására az általános polgári peres eljárások szabályai szerint meghatározott bíróság az illetékes (figyelembe véve a nemperes eljárások szabályainak eltérő rendelkezéseit). A törvényszékkel szembeni igényérvényesítés azonban a Debreceni és a Győri Ítélőtábla között zajlik, hatáskör és kizárólagos illetékesség szerint, nemperes eljárás keretében.
Itt is gyorsan, kötetlen formában, a felek által időzített üléseken rendezhető akár pár hét alatt a jogvita. A született megállapodást, a felek közös kérésére a bíróság jóváhagyhatja, így az kikényszeríthetővé válik. A bíróság előtt lévő peres, vagy nem peres alapeljárásukban pedig akár 90%, 70%, vagy 50%-os illetékkedvezményt is kaphatnak a felek, amelynek mértéke attól függ, hogy a bírósági eljárás mely szakaszában kötik a megállapodást (pl. 90% az illetékkedvezmény, ha a felek az első tárgyaláson egyezségre jutnak). Nemperes bírósági eljárás Azon fél részére, aki esetében nincs folyamatban polgári vagy közigazgatási peres, illetve nemperes eljárás és megelőzőleg nem kötött közvetítői eljárásban sem megállapodást, nyitva áll még az ugyancsak egyezségi kísérletet célzó nemperes bírósági eljárás is. Ezen egyeztetésen nem csak ajánlott, hanem kötelező a jogi képviselet. Amennyiben a kitűzött határnapon nem jön létre egyezség, úgy a bíróság lehetőséget biztosít piaci vagy bírósági közvetítői eljárás igénybevételére is.
Ilyen megtérítési igény eredhet például: általános kártérítési felelősség, épületkárokért való felelősség, veszélyes üzemi felelősség, állatok által okozott kárért való felelősségből stb. A károkozásnak két típusát különböztetjük meg. Szerződésszegés esetén a kötelezett nem teljesít a szerződésnek megfelelően, amelyből a jogosultnak kára származhat. Ennek elkerülése végett különböző szerződéses biztosítékokat rögzíthetünk az okiratban, amelyek biztosítékul szolgálhatnak szerződésszegés esetén. Szerződésen kívüli károkozásról beszélhetünk, ha a kárt okozó félnek önnel semmilyen szerződéses megállapodása nincs. A Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, ideértve: a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, a vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. Amennyiben kártérítésre vonatkozó igénye merül fel é rdemes jogi szakember segítségét igénybe venni, aki felvázolja az esetleges megoldásokat, és teljeskörű jogi tájékoztatást ad.
Mi a kézbesítési fikció? Mit tehetek, ha önhibámon kívül nem tudtam átvenni egy hivatalos iratot? Mi a helyzet, ha nincs, aki átvegye a cég leveleit? Megakadályozható az elévülés? Kocsis Ildikó 2021-03-27T06:47:54+01:00 2020 június 10. | Címkék: elévülés, elévülési idő | Mit jelent pontosan az elévülés? Ugyanaz, mint a megszűnés? Miért létezik az elévülés, mi a célja? Megakadályozható, hogy egy követelés elévüljön? Kérdések, melyek sokakban felmerülnek. Megszűnt munkaügyi bíróságok: ki és hogyan dönt ezentúl egy perben? Kocsis Ildikó 2021-03-27T05:06:26+01:00 2020 április 15. | Címkék: bíró, jogi képviselő, jogvita, munkajog 2020, munkajogász, munkajogi képviselő, munkajogi kérdések, munkajogi ügyvéd, munkaügyi bíróság, munkaügyi per, munkaügyi segítség, per, polgári per menete, törvényszék, ügyvéd | A munkaügyi perekben 2020. március 31-ig a munkaügyi bíróságok döntöttek. 2020. április 1-vel a munkaügyi bíróságokat megszüntették. Mi lesz ezután, ha munkaügyi vitákban? Ki és hogyan dönt ezentúl?