Szédülés, kábaság: Mivel ezek a tünetek több betegség okán is felléphetnek, sok depressziós nem kap segítséget, mert nem is tudja, hogy tüneteit a depresszió okozza. Az is előfordul, hogy az orvos is elnézi a tüneteket. A testi tünetek "nem a fejben dőlnek el", a depresszió valódi változásokat okoz a szervezetben, lelassulhat például az anyagcsere, és változik a fájdalomküszöb. Bizonyos esetekben a depresszió kezelése megoldja a testi problémákat is, de jó, ha a depressziós beteg beszámol a tünetekről orvosának. Nem szabad azt hinni, hogy majd maguktól megoldódnak, lehet, hogy ezeket külön kell kezelni. Álmatlanságra például lehet, hogy az orvos szorongáscsökkentőt ír fel, mert az ellazít, és a beteg rendesen kialussza magát. Mivel a fájdalom és a depresszió gyakran együtt jár, van, hogy a fájdalomcsillapítás a depresszión is segít, az antidepresszánsok pedig a fájdalmat is enyhítik. A kognitív viselkedésterápia megtanítja a beteget kezelni a fájdalmát.
Az alvászavar, az álmatlanság vagy az aluszékonyság a magyar lakosság közel négytizedét érinti, egytizedüknél pedig szinte napi szinten jelentkeznek a különböző alvásproblémák. A depresszió más tüneteihez hasonlóan ezek a panaszok is nagyobb arányban érintik a nőket, a mindennapos alvásproblémával élők hatvan százalékát ők teszik ki. Persze a kialvatlanság nemcsak azt eredményezi, hogy napközben fáradtabbak vagyunk és nehezebben koncentrálunk a feladatainkra. Az alvászavarok hosszú távon többféle betegség kialakulásának kockázatát is jelentősen megnövelik, beleértve például a magas vérnyomást, a 2-es típusú cukorbetegséget vagy a stroke-ot. Akik rosszul vagy keveset alszanak, azok hajlamosabbak az elhízásra, illetve a különböző szívbetegségek is nagyobb arányban alakulnak ki náluk. A depresszióhoz sok esetben társulnak különböző táplálkozási zavarok is. A KSH statisztikái szerint az evészavar, étvágytalanság vagy falánkság a népesség 15 százalékának okoz gondot. Az egyoldalú étrend, illetve a nem megfelelő tápanyagbevitel miatt szintén megnőhet számos komoly betegség kialakulásának az esélye.
Az öngyilkosok még sohasem a reuma fájdalmakból kerültek ki, annál többször a depressziós mély hangulati zavarok okai miatt. "Klinikai vizsgálat igazolta, hogy a depressziós betegek kezelés mellett megmaradó tüneteik több mint 90 százaléka testi jellegű, úgymint a fáradtság és a fájdalom. " Miért borzalmas ez a megállapítás? Mert 2003-ban (A forrás szerint, Bair: Depression and pain comorbidity) még mindig a lelki problémák másodlagosan kerülnek említésre, miközben okai a depressziós betegség okait fémjelzik. A helyzet iróniája, hogy már több világhírű tudós kijelentette, hogy a betegségek 80-90% (van aki 100%-ot jelent ki) lelki eredetre vezethető vissza, addig a depressziós betegségeknél is a depressziót, szorongást, hangulatzavart …, csak zárójeles maradvány tünetnek nevezik, holott azaz ok. OLVASSUK MÁR EL AZ ELSŐ MONDATOT MÉGEGYSZER! Tehát, ha a kiinduló pont a depresszió, akkor a depresszió és okai nem maradványok, hanem eredő okok. A testi problémák a tünetek, amit érzünk azok a jelzések.