Oswald Spengler úgy gondolta, hogy minden kultúrasaját sorsuk van, amely a civilizáció fejlődésével ér véget. Ferdinánd Tennis kifejlesztett egy elméletet a kultúra és a civilizáció ellen való szembenézésének lehetetlenségéről. Jose Ortega y Gasset a kulturális pesszimizmus hagyományának szerzője, ami azt jelenti, hogy egy személy a tömegek egyik eleme és viselkedése a csorda. A modern civilizáció válsága a kultúra tömegesítéséhez kapcsolódik. Kultúrszociológiájában, a kultúra fogalma, köre megnyilvánulásai az emberi kultúra típusok és formák. Az orosz kulturális kutatók értelmeztéka szociológiai kultúra fogalma kettős. Egyfelől az evolúciós elmélet alakult ki, amely szerint a társadalom fejlődését a kultúra fejlődése határozza meg), másrészt a kritika. A kultúra elemei a szociológiában a következők különböznek: értékek, nyelv, normák, szokások, hagyományok, szokások. A kultúra legtermékenyebb elemei az emberek világát rendező fogalmak vagy fogalmak, kapcsolatok (kiemelik az emberek közötti kapcsolatokat), az értékek (bemutatják az emberek hiedelmét) és a szabályok (az emberek viselkedését szabályozzák).
Integrált megközelítés azt sugallja, hogy a kultúra áll az implicit és explicit modell az emberi viselkedés, amely generálja és útján továbbított jelek, a lényege, hogy áll a hagyományos érték ötlet, az utolsó válogatott történelmi idő. A kultúra fogalma a szociológiában és szerepe, helye az emberek életében egy másik iránya a két áramlat. Az első megközelítés ebben a kérdésben - evolúciós (Johann Gottfried Herder). Ebben, a kultúra látható, mint a döntő tényező a javítását és fejlődését a férfi, aki képes átalakítani, hogy egy kreatív és harmonikus lény. A második megközelítés - kritikus. Úgy értelmezi a kultúra, mint egy speciális eszközzel leigázás az ember és a progresszív átalakítása eszköze erők ellenséges ember. Vezető szociológusok vizsgálta a kultúra fogalma az alábbiak szerint. Társadalomismeret, életmód | Sulinet Tudásbázis. Zhan Zhak Russo gondoljuk, hogy az élet a természet ölében az egyetlen helyes, és elferdíti a kultúra. Fridrih Nitsshe azt írta, hogy az ember alapvetően műveletlen, és a tenyészet szánják a szolgaság és elnyomás a természet erői.
Ebből a szempontból más kultúrákat is fura, egzotikus, érdekes, sőt problémákat is megoldhatunk. Ezzel szemben, amikor felismerjük, hogy a világ számos kultúrájához saját történelmi, politikai, társadalmi, anyagi és ökológiai kontextusban kialakult saját hitük, értékeik és gyakorlataik vannak, és van értelme, hogy eltérnek a saját és hogy semmi sem feltétlenül helyes vagy rossz, vagy jó vagy rossz, akkor bevonjuk a kulturális relativizmus fogalmát. Példák a kulturális relativizmusra A kulturális relativizmus megmagyarázza, hogy miért, például, milyen a reggeli a helytől a helyig terjed. Kultura fogalma sociologia 7. A tipikus törökországi reggeli, amint az a fenti ábrán látható, egészen más, mint az USA-ban vagy Japánban jellemző reggeli. Bár különösnek tűnhet, ha halászlé vagy párolt zöldségeket eszünk a reggelire az Egyesült Államokban, más helyeken ez teljesen normális. Ezzel szemben a cukros gabonafélékre és a tejre való hajlamunk, vagy a szalonnával és sajtokkal töltött tojásos szendvicsek előnyben részesítik a bizonytalanságot más kultúrákban.
Hasonlóképpen, de talán több következménnyel, a közönség meztelenségét szabályozó szabályok világszerte nagyban különböznek. Az Egyesült Államokban általánosságban hajlamosak vagyunk a meztelenségre, mint eredendően szexuális dolognak, így amikor az emberek nyilvánosak, az emberek ezt szexuális jelként értelmezhetik. De a világon sok más helyen, meztelenül vagy részlegesen meztelenül nyilvános az élet normális része, akár úszómedencék, strandok, parkok, akár a mindennapi élet során (lásd a világ számos őslakos kultúráját). Kultura fogalma sociologia e. Ezekben az esetekben a meztelen vagy részben meztelen meztelen nem szexuális, hanem a megfelelő testi állapot az adott tevékenységben való részvételhez. Más esetekben, mint sok olyan kultúra, ahol az iszlám az uralkodó hit, a test alaposabb lefedése várható, mint más kultúrákban. Ennek nagy része az etnocentrizmusnak köszönhető, ez a mai világban rendkívül politikált és változékony gyakorlat. Miért ismeri el a kulturális relativizmus kérdését? A kulturális relativizmus elismerésével felismerhetjük, hogy kultúránk formálja azokat, amelyeket gyönyörűnek, csúnyának, vonzónak, undorítónak, erényesnek, viccesnek és káromkodónak tartunk.