A nyugtalan láb szindróma (Restless Leg Syndrome) olyan állapot, melynek során a benne szenvedő erős késztetést érez lábai mozgatására. Mivel a panasz rendszerint este, illetve éjszaka jelentkezik, ezért komoly alvászavarokat okozhat, hiszen gátolja a normál pihenést. Pontos kiváltó oka és létrejöttének mechanizmusa még nem ismert. Megfigyelések és tapasztalatok alapján lehet néhány tényezőt megnevezni mely növeli a gyakoriságot. Az elsődleges nyugtalan láb szindróma esetén gyakori a családi halmozódás. A másodlagos formája hátterében hajlamosító tényező lehet a vashiány, a vesebetegség, az alsó végtagok elégtelen keringése, terhesség, Parkinson kór és dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint cukorbetegségre is felhívhatja a figyelmet. Kényszeres lábmozgatás pihenés során A nyugtalan láb szindróma az érző és mozgató idegek zavara, mely az alvászavarok körébe tartozik, és nagyban hátráltatja a pihentető alvást. Ugyanis a benne szenvedő erőteljes késztetést érez alsó végtagjai mozgatására, melyet egyfajta viszkető, bizsergő, égő érzés vált ki.
Mivel a beteg nem tud nyugodtan ülni, feküdni, már az esti pihenés, például a tévénézés is meghiúsulhat, gyakori és jellemző panasz az elalvási zavar, amikor forgolódik, "nem találja a helyét" az érintett. A nyugtalan láb szindrómában emellett károsodik az alvás szerkezete, csökken a fiziológiás mélyalvás mennyisége, és előbb-utóbb állandósul az alvászavar. Ennek következménye a napközbeni fáradtság, álmosság, a mindennapi teljesítőképesség csökkenése, figyelem-, és memóriazavar, koncentrálóképesség csökkenése. Amennyiben a probléma nappal is jelentkezik, különösen erős stresszt okozhat, hiszen az ilyen betegek nem tudnak hosszabb időn át nyugodtan ülni. Ennek akár az is lehet a következménye, hogy nem vállalnak pl. hosszabb utazásokat, különösen repülőgéppel nem, ami akár a munkájukat is korlátozhatja. A mielőbbi felismerés és kezelés érdekében minden esetben neurológust, alvás-specialistát (szomnológust) ajánlatos felkeresni, hiszen a tünetek megszüntetésével jelentős életminőség javulás érhető el.
A nyugtalan láb szindrómánál fiatalkori és későbbi kezdetű kórkép is jellemző lehet. Az előbbi szinte minden esetben öröklődő, családi halmozódást mutat és a körülményektől függetlenül jelentkezik. A később kialakuló szindróma esetén három-négy nagyobb eltérés figyelhető meg a háttérben: Az egyik 50-60 éves kor felett szinte mindenkinél előfordulhat – krónikus mozgásszervi betegség, térdízület, csípőízület, típusos szűk gerinccsatorna, porckorongsérv. A másik: azon kórképek, melyek többes idegsérüléssel, polineuropátiával járnak. Hazánkban leginkább a cukorbetegségnél, alkoholfogyasztásnál jellemző, de bármilyen gyógyszer szedése vagy hiányállapot előidézheti ezt. A harmadik: az alsó végtag keringési betegségei, különösen a visszér probléma. Hatvan év felett sajnos nehéz olyan embert találni, aki semmilyen, olyan mozgásszervi betegségben nem szenved, ami neuropátiát okozhat, vagy nincs keringési problémája. A krónikus vashiány ugyancsak kiválthatja a nyugtalan láb szindrómát. Önmagában a kórkép kettős mechanizmusú.