Mint az elején említettem, különböznek az ábrázolási módok. Az Íliászban az események kronologikusak, időrendi sorrendben vannak, és Trója körül játszódnak, viszont az Odüsszeiában párhuzamosan futnak a történet szálai a Földközi-tengeren és partvidékén. Ezt az eposzok keletkezésének kb. 50 évnyi eltolódása okozza. Mindkét műben fontos szerepet játszanak a főhősök, az emberideálok. Irodalmi szöveggyűjtemény szakközépiskola I. évfolyama számára (könyv) - Mohácsy Károly | Rukkola.hu. Más korszak természetesen más embert állít fel követendő példának. Az Íliász főhőse, Akhileusz isteni származású, hatalmas erejű, nagy bátorságú ember. Jellemző, hogy a békés, hosszú de névtelen élet helyett a hősi halállal megszerezendő dicső hírnevet választja. A másik kiemelkedő alak Hektor. Ő is vitáz, nagy erejű férfi, és ő is nagyobbra tarja a hírnevet, mint az életét, családját. Ezeket az embereket a dicsőség és a harcolni vágyás hajtja. Kegyetlen, vad dühükben belefeledkeznek mindenbe. A cselekmény előrehaladását mintegy megszakító, azzal csak lazán összefüggő – de egyes szereplők jellemzését elmélyítő vagy mellékkörülményeket tüzetesebben megvilágító – jelenetek az epizódok.
A mű szorosan kapcsolódik az Iliászhoz, ami ott ért véget, hogy Hektór halála után Trója elesett és elfoglalták a görögök. Kisebb- nagyobb kalandok után hazatértek a harcosok, egy kivételével; Odüsszeuszra tíz éves bolyongás várt az istenek akaratából. Az első énekekben nem is találkozunk magával Odüsszeusszal, Ithaka királyával, csak a környezetét és családját ismerhetjük meg. Hazájában anarchia uralkodik, mivel nem érkezett meg a többiekkel és senki nem tudja mi történhetett vele. Sokan halottnak hiszik és ellepik a várost a léhűtő, hozomány és hatalomvadász kérők, akik felélik Odüsszeusz vagyonát. Penelopé, a király felesége nagyon nehéz helyzetben van, hiszen nem akarja elismerni férje halálát, de a kérők egyre sürgetőbb választ várnak tőle. Télemakhosz, Odüsszeusz fia közben férfivá érik és elhagyja szülőföldjét, hogy megkeresse apját. Dieta szoptató anyaknak, 29 page. Pallasz Athéné van ebben segítségére, először Mentész, majd Mentór – Odüsszeusz régi barátai – alakjában buzdítja cselekvésre Télemakhoszt. Először Püloszba megy Nesztórhoz, a város öreg és bölcs királyát keresi fel, majd Spártába utazik Meneláoszhoz, hátha tud valamit apjáról.
Valószínűleg a szóbeliség talaján jöttek létre az írásban is rögzített ún. "homéroszi eposzok". Az európai irodalom legelső – írásban is ránk maradt – nagy hőskölteménye a 15700 hexameterből álló Íliász. Ez a kis-ázsiai Ílion, más néven Trója elleni tízéves nagy háború utolsó évének egyik epizódját, "Akhilleusz haragját" dolgozza fel, tehát nem szól Trója elfoglalásáról és lerombolásáról. Az Íliász a Kr. előtti 8. században keletkezhetett. Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis. Megalkotója – a hagyomány szerint – Homérosz, róla viszont semmi pontos adatot nem tudunk. – Egy-két emberöltővel (emberöltő: 25–30 év) később születhetett az Odüsszeia. Az antik hagyomány ezt az eposzt is Homérosznak tulajdonította, a mai tudomány azonban ezt megcáfolta. Ez a második hősköltemény sok mindenben a nagy mintaképet, az Íliász t követte. Mivel átvette ennek több – a szájhagyományozó epikából merített – jellegzetes szerkezeti elemét, utánozta poétikai-stilisztikai megoldásait, szinte kötelezővé váltak a későbbi klasszikus eposzokban is az ún.
Mindezek a jellemzők arra is mutatnak, hogy Homérosz az Iliasztól eltérő közönségnek szánhatta művét. Míg az Iliasz tendenciózusan a múltbeli események felé fordult, az Odüsszeia ideálja a korabeli görög valóságban gyökerezett. Az Odüsszeia célközönsége kevésbé lehetett arisztokratikus, mint az Iliaszé, így érthető, hogy a műben itt-ott a korabeli arisztokrácia kritikája is teret nyer, erre az egyik legszebb példa a kérők viselkedésének leírása. (Hasonlóan egyébként az Íliász ban Péleidész Akhilleusz nevében az ei és eu is hosszú szótagot alkotó diftongus. ) Lássuk a következő példákat! 2. csakhogy a bölcs Odüsszeuszért tépi a szívem a bánat, – ◡ ◡ | – ◡ ◡ | – – | – ◡◡| – ◡ ◡ | – ◡ 3. hogy többé Ithakára ne gondoljon; de Odüsszeusz – – | – ◡◡ | –◡◡ | – – | – ◡◡ | – – Látható, hogy a 3. példában valóban hosszú mássalhangzó a hosszú sz, míg az előzőekben, hiába a kettős betű, rövidnek kell vennünk. (Vagy rosszul ritmizálunk... ) Ha jól sejtjük, Tamás a példákat a Magyar Elektronikus Könyvtárból másolta; legalábbis a helyesírás ezzel, az online kiadással egyezik.
1 Vissza 14. TÉTEL HOMIÉROSZ- ODÜSSZEIA Műfaji meghatározás: Eposz: Olyan verses formájú epikus alkotás, amelynek hőse történelmi személyiség. Rendkívüli tulajdonságokkal bír, olyan tettet visz véghez, amely egy nép életét alapvetően meghatározza. Hős ének, hősköltemény. Homérosz korában hősök hírét jelentette. Az írott eposz költészetet megelőzte egy szóbeli eposz költészet. A rapszódoszok (énekmondók) adták elő, lant kíséretében. Arisztokrata udvarokban a közönség szórakoztatására, közismert hősökről szóló énekeiket. Ezekben már kialakultak kötött szövegek, ún. eposzi kellékek, amelyek az írott eposz kellékei is lesznek. Ezek a következők: 1; invokáció —> fohász a múzsához, segélykérés a múzsától 2; propozíció—> témamegjelölés 3; enumeráció—> seregszemle 4; in medias res—> dolgok közepébe vágó történetkezdés, a történetet nem az elejérő kezdi elbeszélni. Pl: az Odüsszeia nem Odüsszeusz hazaindulásával kezdődik, hanem az otthoniak helyzetének bemutatásával. 5; deus ex machina—>isteni gépezet jelentése, az isteni beavatkozás.