Jean Paul Sartre A Legyek Milliomos

Nehéz Kép Rögzítése Falra
Alakjai koporsóméretű ládákon, azokba bújva élik életüket. Jankó Mátyás fényei világvégi-világeleji világot hoznak létre, amelyben a szereplőket Kálmán Eszter kortalan fekete-fehérjével a tisztaságot és a bűnösséget eleve jelző ruhákba öltöztetik. Jean paul sartre a legyek 4. Hogy jön majd egyszer valaki, talán egy furulyás, aki olyat tud, amit mi nem tudunk, leveszi rólunk a rontást, s elviszi magával a legyeket, meg a patkányokat is. Reménykedjünk. Az előadás adatlapja az Örkény Színház honlapján itt található. Címkék: Fekete Anna, Fodor Tamás, Für Anikó, Garai Judit, Hegymegi Máté, Hubay Miklós, Jean-Paul Sartre, Jéger Zsombor, Kálmán Eszter, Murányi Márta, Nagy Zsolt, Örkény Színház, Szathmáry Judit, Tarr Bernadett, Znamenák István, Zsigmond Emőke Áriácskák és duettek díszítik a nyomasztó alapzajt adó, folyamatos, pulzáló zúgást, mely erős dramaturgiai támasztéka a baljós történetnek. Jelenet az előadásból A játék fogalmazásmódjában és ritmikai eszközeiben megjelenő legérdekesebb lelemény talán az, ahogyan a zene nélküli, néma időkben a tér élő testek által való, koreografikus "megdolgozása" is muzikális érzetként hat a szemlélőre.
  1. Jean paul sartre a legyek place

Jean Paul Sartre A Legyek Place

Sartre filozofikus darabjában a bűntudat metaforája a legyek. Oresztésze nem csupán egyetlen családot ment fel az isteni átok alól, az egész emberiséget szabadítja meg a mindenkori diktátoroktól és bármiféle lejárt szavatosságú, farzsebből hajánál fogva előrántott istenségtől. Görög eredetű kultúránk a dráma születésekor valóban ezen a ponton állt, elvesztette isteneit, moráljának utolsó morzsáit is elszórta, és a diktátorokból sem kért. Az embernek 1943-ban semmije nem maradt. Jean paul sartre a legyek place. Sartre és az egzisztencializmus ennek a szabad embernek az értékét és hősiességét kereste. A kérdés, hogy mi közünk lehet nekünk ehhez 2019-ben Magyarországon, miután már pontosan tudjuk, mire mentünk ezzel a szabadsággal. Fodor Tamás, Nagy Zsolt és Jéger Zsombor / Fotó: Mészáros Csaba A franciák már túlvannak azon, hogy a szabadságharc és az önmagát felemésztő, legjobbjait legyilkoló forradalom mintáját is megadták az emberiségnek, mára nincsen rossz lelkiismeretük. A németek, miután minden területen duzzasztották kultúránkat, az utóbbi mintázatot követve cudar világot teremtettek a második világháborúra, mára belátva történelmi léptékű bűnüket, tiszta lelkiismerettel állnak Európa élén.

Jóllehet Peter Brook 2010-ben a Budapesten is bemutatott Varázsfuvola -adaptációjával 36 év után leköszönt a párizsi Bouffes du Nord színház igazgatói posztjáról, rövid, látszólag könnyed és egyszerű előadásait továbbra is ezen a játszóhelyen mutatta be, amelyet egy külvárosi, lepusztult és elhagyatott egykori színházépületből ő tett Franciaország egyik leghíresebb színházává. A budapesti Trafóban is bemutatott, Csatamező című produkció után, amely a Mahábhárata záró epizódjából készült, sokan azt gondolták, hogy a brit mester végleg visszavonul. Jean paul sartre a legyek ha nagy leszek. Az emberi létezés alapkérdései, a háború, a halál, az igazságszolgáltatás témái azonban továbbra is foglalkoztatták, élete végén elsősorban saját maga által átélt történeteket vitt színre hosszú évtizedek óta állandó munkatársa, Marie-Hélene Estienne közreműködésével. A brit becsületrend, az Order of the Companions of Honor tagjaként Peter Brook új horizontokat nyitott a kortárs dramaturgiában, elősegítette a különböző kultúrák, Európa, Afrika és Ázsia kultúrája közötti eszmecserét.