A nagyérdemű mellett Rost Andrea is alig várta az újranyitást, a művésznő hosszú hónapok után először állt színpadra: "A tegnapi este – egyszerűen felejthetetlen. A szabadtéri színpadon állni a Margitszigeten önmagában is nagyszerű, Piotr Beczalával pedig fantasztikus. Fél év után találkozni a közönséggel egyszerűen megható. Ám azt látni, hogy azok, akik a járványveszély és a júliushoz méltatlan időjárás ellenére eljöttek, nem mozdultak még az időnként zuhogó esőben sem a helyükről, hogy milyen szeretettel fogadtak és ünnepeltek minket, könnyeket csalt a szemünkbe… Köszönjük a felemelő élményt mindenkinek! " – jegyezte meg Rost Andrea a Facebookon. A bejegyzés itt található. A Margitszigeti Szabadtéri Színház további világhíres, valamint elismert magyar művészek produkcióival várja a közönséget. Legközelebb július 24-én Emir Kusturica és a The No Smoking Orchestra, július 30-án pedig Marchello Rota karmester vezényletével az Óbudai Danubia Zenekar Federico Fellini 100 címmel Nino Rota filmzenéiből összeállított koncerttel.
Lapunk is beszámolt róla, hogy egy új kormányrendelet értelmében csütörtöktől lehet futballmeccset és szabadtéri színházi előadásokat is tartani. Mivel alig telt el idő az új döntés óta, ezért az összes szabadtéri színház honlapján az a tájékoztatás szerepel még, hogy a kormány döntése értelmében augusztus 15-ig semmilyen rendezvény nem tartható, ezért az addig betervezett előadásaikat lemondták és átszervezik. Megkérdeztük őket, mi várható a rendelet hatályba lépésével. Most nem fognak ilyen sűrűn ülni az emberek. Fotó: MARGITSZIGETI SZABADTÉRI SZÍNPAD A Margitszigeti Szabadtéri Színpad a júniusi előadásokat mind lemondta, melyeket lehetetlen már visszaszervezni. "A jegyértékesítés a járvány miatt érthetően leállt, és jelenleg nem tudjuk, hogy a vásárlási kedv milyen mértékben aktiválódik. Az egyes előadások jegyértékesítésére rendelkezésre álló idő, és az arra fordítandó marketingköltségek tekintetében sem kiszámítható, hogy elegendő vendéget tudnánk-e behozni az előadásokra, a színházakba " – mondja Bán Teodóra, a Margitszigeti Szabadtéri Színház igazgatója.
2020. június 17-én és 19-én is látható lesz a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A musical kettős szereposztásban látható. Az előadás főszereplői közt Veréb Tamás, Ember Márk, Pásztor Ádám, Fehér Tibor, Berettyán Nándor, Cseh Dávid Péter, Solner Dániel, Baranya Dávid volt látható az ősbemutatón. A focistákon túl, a többi szerepben is igazi sztárokat láthattunk. Szabó P. Szilveszter, Nagy Sándor, Gubik Petra, Náray Erika, Brabás-Kiss Zoltán, Harsányi Levente, Nagy Balázs, Szerednyey Béla, Kovács Gyorpár és Cseke Péter is szerepett kapott az előadás ősbemutatójában. Szereposztások: (2021. június 17. /június 19. ) Puskás Ferenc – Veréb Tamás / Veréb Tamás Bozsik József – Fehér Tibor / Fehér Tibor Klára – Gubik Petra / Gubik Petra Erzsébet – Kovács Gyopár / Kovács Gyopár Vörös elvtárs – Szabó P. Szilveszter / Chajnóczki Balázs Czibor Zoltán – Pesák Ádám / Ember Márk Farkas Mihály – Nagy Sándor / Nagy Sándor Östreicher Emil – Szerednyey Béla/Peller Károly Sebes Gusztáv – Cseke Péter/Bakos-Kiss Gábor Szepesi György – Gundel Takács Gábor/Harsányi Levente Alfredo di Stefano – Nagy Balázs /Nagy Balázs Bíró Margit, Puskás Ferenc édesanyja – Náray Erika / Zsófi Katz id.
A Víztorony tövében épült, 3000 néző befogadására alkalmas Margitszigeti Szabadtéri Színpad az ország egyetlen állandó szabadtéri színpada. A lakosság kedvelt kirándulóhelyén, kedvenc parkjában, a Margitszigeten már a XX. század elején szerettek volna létrehozni egy színházat. 1906-ban például Forgács Antal színigazgató egy nyári színkör építését tervezte a szigeten, ám ezek a tervek meghiúsultak. 1918. nyarán nyílt meg a Margitszigeti Színkör, amely 2 hónappal később már Margitszigeti Színház néven játszott. Ez a vállalkozás azonban a következő év őszére megbukott, a színház épületét is lebontották. Az 1920-as években több szabadtéri színházi előadást is tartottak a szigeten, ám ezek rendszertelen fellépések voltak. A Víztorony és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad Fotó: funiQ 1938-ban épült fel – a Szegedi Szabadtéri Játékok példájára – a víztorony lábánál egy folyamatos működésre alkalmas szabadtéri játszóhely, ennek terveit Kaffka Péter készítette el. Ez az építmény 3500 néző befogadására alkalmas nézőtérrel rendelkezett, a színpadot ősfák és természetes növények vették körül.
Építésztitkokról, trükkökről mesélt Lente András, a felújított Margitszigeti Szabadtéri Színpad tetőjének tervezője Mátraházi Zsuzsának. A fekvése miatt, mivel gyakorlatilag egy ligetes erdőben búvik meg, egyedülálló a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, tudtam meg Lente András tervezőtől, aki a játszóhely megújítását papíron megálmodta. Nem kezdő a színházi világban, hiszen ő volt az egyik megtervezője a Corvin sétányi Dumaszínháznak is. 2/22 Margitszigeti Szabadtéri Színpad, fotó: Sirokai Levente Legelőször a korabeli margitszigeti építményről faggattam, arról, hogy milyennek látja mai szemmel az éppen hetvenöt éves színpadot. Így válaszolt: Azt a részét, amely a harmincas évekbeli állapotát tükrözi, fantasztikus alkotásnak gondolom. Mindenekelőtt remekül választották ki a helyszínt, ahová a színpadot telepítették. Nagyon szép a karéjos bejáratrész, a kerengő a Víztoronnyal, a legyezőszerű nézőtér. Az 1970-es években végeztek némi felújítást a létesítményben, ami talán nem éri el az eredeti színvonalát, de nem sikerült rosszul.
Ilyen előzmények után kezdtünk el egyeztetni annak érdekében, hogy valami szép és jól működő dolog szülessen a helyére. 7/22 Hogyan mérlegelték az adottságokat, amelyekhez igazodni kénytelenek? Ha megnézi az ember ezt a környezetet, látja, hogy itt minden nagy, erőteljes geometrikus formákból áll. Nagyon erős vertikális hangsúlyt ad a Víztorony, ezt elöl gyűrűszerűen veszi körül a büférész, ezek ráadásul mind műemléki védettségű építmények. Ugyancsak erőteljes építészeti motívum a nézőtér legyező formája. Tehát ezek ellenpontjaként a túloldalra, a színpad fölé nem tagolt, hanem egyívű - "egygesztusú" - építményt kell tenni, amely lezárja a kompozíciót. A másik fő elgondolás szerint a lefedéstől függetlennek kell lennie a színpadtechnikai tartószerkezetnek, nehogy elvegye a tetőrész könnyedségét. Az építészi szándék az volt, hogy a méreteihez képest vékony szerkezet alakuljon ki. A rendelkezésünkre álló nagyon szűkös határidő is hozzájárult, hogy végül a feszített sátorszerkezet mellett döntöttünk, mert ennek megvalósítása viszonylag kevés helyszíni munkát igényel.