[7] Gaddis (2004) úgy érezte, hogy az a benyomás, amelyet a vándor álláspontja a szakadék tetején és a kifordult kilátások elhagyása előtt "ellentmondásos, egyszerre utal a táj elsajátítására és az abban rejlő egyén jelentéktelenségére". [3] Az alak hátának összetételével a megfigyelő felé, más néven Rückenfigurként, [8] ez lehetővé teszi a megfigyelő számára, hogy betekintést nyerjen Friedrich tapasztalataiba. [9] Friedrich maga is kifejti ezzel kapcsolatos elképzeléseit: "A művésznek nemcsak azt kell festenie, ami előtte van, hanem azt is, amit magában lát. Vándor a ködtenger felett az. " [10] E mű bizonyos értelme elveszett a cím fordításában. Németül a cím "Wanderer über dem Nebelmeer". A vándor németül jelentése "vándor" vagy "túrázó". [11] Robert Macfarlane a festményt annak jelentõs befolyása szempontjából tárgyalja, hogy a hegymászás miként tekinthető a nyugati világban a romantika kora óta, "a hegymászás látnokának archetipikus képének" nevezve, és leírja annak hatalmát, amely képviseli a rajta álló koncepciót a hegycsúcsokat csodálni kell, ez az ötlet alig létezett a korábbi évszázadokban.
És sikerült neki. Megmászta a hegyet, és visszatekinthet életének egy fontos szakaszára. Sok nehézséget kellett legyűrnie, sok kudarcot szenvedett el, miközben fájdalmas, de értékes tapasztalatokat gyűjtött. Gondjai olyan mértékben oldódtak meg, amennyire képessé vált távolságot tartani tőlük amennyiben sikerült megfelelnie a viszálymentesség, a semlegesség és a kritikától való tartózkodás alapvető követelményeinek. Ahhoz, hogy e győzelmekből és vereségekből álló folyamat során, a bukások és föltápászkodások után megint továbbmehessen, elmélyítette és megerősítette a választott célban való hitét. Vándor a ködtenger felett company. Minél inkább fölfedezte és újra megismerte a maga "belső istenét", annál világosabbá vált és közelebb került a cél is. Nyitottabbá és fogékonyabbá vált a valós élet iránt, amelyet már az útja során fölfedezett egyetemes gnosztikus bölcsességtan fényében szemlél. Egész lényét mélységes hála hatja át. Ekkor valami egészen váratlan dolgot tapasztal: az áhított célra irányuló tekintete elé táruló kilátás fölriasztja csalóka nyugalmából.
2021 október 19., kedd 8:46
Turner szívéhez különösen közel állt ez a műve, egyszerűen csak "drágám"-nak nevezte – megfestésekor a 63 éves festő valószínűleg túlságosan is azonosult tárgyával, a dicsőség és a csillogás mulandóságával, és saját halálának közelségével. Igen. Az esetből nemzetközi botrány lett, és a közvélemény az inkompetens kapitány kinevezésével a nemrég helyreállított monarchiát és a királyt hibáztatta – akkor is, ha neki valójában semmi beleszólása nem volt az ilyesmikbe. A kapitányt bűnösnek találták és halálra írélték, ennek ellenére végül csak 3 évet ült börtönben. Géricault 25 évesen festette ezt a minden tekintetben monumentális képet (5×7 méteres, a Louvre-ban tessék keresni), miután személyesen felkereste a túlélőket. Vándor a ködtenger felett 2. Azt a jelenetet ragadta meg, amikor a hajótöröttek megláttak egy hajót a horizonton, aminek azonnal megpróbáltak jelezni. A hajó eltűnt, amire a beszámolók szerint a hatalmas öröm végtelen gyászos érzésekbe fulladt, viszont 2 óra múlva visszatért és felszedte őket. A festményen én 18 embert számoltam össze, úgyhogy könnyen lehet, hogy a hajó távozását hárman nem bírták már idegekkel… A festő még a történeten kívül is rendkívül körültekintő előtanulmányokat végzett a műhöz, például kórházakat meg hullaházakat látogatott, ahol tanulmányozta a hullákat és a haldoklókat a pontosság érdekében.