2010. 06. 11 07:47. Nathaniel Hawtorne A skarlát betű A címben szereplő arannyal körülhímzett, skarlát színű A betű(adultery=házasságtörés) viselésére a VIII. századi Boston puritán közössége kényszerítette a házasságtörő Hester Pryenne-t. A betű egyszerre szégyenbélyeg és nagyszerű kézimunka. A puritán témának ellentmondóan a társadalmi zsarnokság és az érzelmek elfojtása között helyet kérő mű, gazdag szimbolikájú regény azt mutatja meg, hogy a közösség nem határozhatja meg örökre, hogy mit jelentsen. Az erre való makacs törekvés számos ellentét forrása a regényben: a rend és a törvények áthágása, a civlizáció és a vadon, a város és a környező erdőség, a felnőtt élet és a gyermeki lét feszül egymásnak. Minél inkább igyekszik a közösség száműzni a csökönyös szenvedélyt, annál inkább elmélyíti a szakadékot látzsat és valóság közt. Ebben a közösségben a látszólag legtiszteletreméltóbbak általában a leginkább elfajzottak s a nyíltan vétkezők gyakran a legerényesebbek. A regény érdekes párhuzamot von a társadalmi zsarnokság és az érzelmek elfojtása között.
Válasszon 3 könyvet, és a legolcsóbbat 1Ft-ért adjuk! Könyv – Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű – Central Médiacsoport Zrt. 2015 A skarlát betű + 49 pont Nathaniel Hawthorne Central Médiacsoport Zrt., 2015 Kötés: papír / puha kötés, 239 oldal Minőség: hibátlan, olvasatlan példány Kategória: Klasszikus Fülszöveg Még a legszigorúbb irodalomkritikusok is úgy tartják, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagyhatású regénye, A skarlát betű. A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét.
A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.
De ez a gyenge, érzékeny lélek se egyikre, se másikra nem képes, sőt állandóan mind a kettőt gyakorolja, és nem tud kivergődni a mennyekkel dacoló bűn és meddő bűnbánat kibogozhatatlan csomójából. 132. oldal A tüzes nyelvek, amelyek az apostolok fölött megjelentek akkor, nem azt a kiváltságot jelentik, hogy az ember idegen népek nyelvén ki tudja fejezni gondolatait, hanem azt, hogy a szív mindenkinek érthető nyelvén tud szólni az egész emberiséghez. 127. oldal A léleknek is lehet valami betegsége, sérülése, hogy úgy mondjam, és ennek megfelelően a testi tünetekben is bizonyos zavar áll be. Hogy kívánhatjuk az orvostól, hogy a testi bajt meggyógyítsa? Hogy tehetné ezt, amíg a lélek baját, sebét meg nem mutatjuk neki? 121. oldal Még akkor is, ha az orvos csak a testi tüneteket ismeri, gyakran csak félig ismeri a bajt, amelynek gyógykezelésére fölkérték. A betegség látszólag különálló valami, és mégis... talán csak egy lelki baj kifejezése. 121. oldal