Imre és András kényszerbékéje egészen 1203 őszéig tartott. András újra bátyja ellen támadt. Seregeik Varasdnál találkoztak, ahol Imre fegyver nélkül egyedül átvonult a herceg táborába, ott pusztán királyi tekintélye erejével foglyul ejtette pártütő öccsét. Andrást ezután Keve várában, majd Esztergomban őriztette, Gertrúdot hazaküldte szüleihez, amiből sejthető, hogy bűnösnek tartotta a herceg kiújult hatalomvágyában. Az ifjú pár azonban nem sok időt töltött egymástól elszakítva. 1204 elején Andrást hívei kiszabadították Esztergomból. 1204. augusztus 26-án Imre megkoronáztatta kiskorú fiát, III. Lászlót. Gyámjává pedig – meglepő módon – Andrást tette meg. Igaz, mást nem is tehetett, hiszen fiatalabb öccsei már nem éltek, András kiszabadulását pedig tudomásul kellett vennie. Hogy a korai koronázásban csak az atyai példa vezette Imrét, vagy már közeledni érezte végét, ezt sosem fogjuk megtudni. Székesfehérváron Koronázott Királyok. November 30-án Imre király meghalt. András az ország kormányzójaként gyámkodott unokaöccse felett.
század közepéig itt történtek. Török hódoltság A terjeszkedő török birodalom 1543 után elfoglalta, a maga képére formálta és Isztolni Belgrádnak nevezte az ősi Alba városát. A hódoltság 150 esztendeje során keleties élet folyt a méltóságteljes falak között. Polgárainak egy része elmenekült, templomait kifosztották és dzsámivá alakították, a keresztény szentek helyére muzulmán jelképek kerültek. Minaretek, fürdők épültek, a tereken török kereskedők jelentek meg. A bazilika, melyet Mátyás király halála (1490) után először Habsburg Miksa fosztott ki, később egy villámcsapástól súlyosan megrongálódott. Teljes pusztulását a törökök kivonulását követő nemtörődömség okozta. Díszesen faragott köveit, alapfalait ma kegyelettel őrzi a város. Székesfehérváron koronázott királyok. A hódoltság alatt enyészetnek indult fél évezredes kultúráról ma már csak a középkori romkert kőtöredékei és a latin nyelven írott krónikák regélnek. A vár a török időkben is megőrizte stratégiai jelentőségét. Birtoklásáért többször összecsapott a török és a magyar királlyá is megválasztott Habsburg császár.
Szent Istvánt követően még nyolc Árpád-házi és hét vegyes házi király választotta végső nyughelyéül a koronázó bazilikát, s 38 királyunkat koronázták meg falai között. A középkori Magyarországon csak az lehetett törvényes uralkodó, akit Szent István koronájával Székesfehérváron koronáztak meg. Ma a bazilikának csak a romjait találjuk a Nemzeti Emlékhelyen, de elképzelhetjük a monumentális épület méreteit: a belváros valamennyi ma álló temploma elférne benne. A Belváros máig megőrizte középkori utcaszerkezetét, díszei a barokk, rokokó és copf épületek lettek. Közülük is kiemelkedik a belváros barokk gyöngyszeme, a Hiemer-ház, a magyar copf építészet kiemelkedő alkotása, a Püspöki palota, vagy a Vörösmarty Színház, a magyar nyelvű színjátszás bölcsője, ahol ma is a legnagyobbak játékát élvezheti a közönség. 1987-1998. 'Székesfehérváron koronázott, eltemetett királyok' MÉE sorozathoz tanúsítványok, I-XX., XVIII. és XIX. hiányzik, több egyforma (45x). A késő barokk képzőművészet változatos formavilágú, virtuóz alkotásaival a belvárosi templomokban, a Szemináriumi- és Ciszterci-templomban találkozhatunk. A XX. század első éveiben kezdődött ipartelepítés az 1950-es évek második felében indult gyors fejlődésnek, ennek betetőzéseként Székesfehérvár 1990-ben megyei jogú városi rangot kapott, mára pedig a Közép-Dunántúli Régió legjelentősebb városa lett.
Az Örökké Szent Szűz Istenanya Mária és a gyermek Jézus feje körül is dicsfény ragyog. Szent István király előtt hegyes talpú pajzsban Magyarország címere látható az Árpád-ház hétszer vágott és a tényleges magyar királyi hatalmat jelképező apostoli talpas kettős keresztes címerével. Koronázási ünnepi játékokat rendezett a hétvégén Székesfehérvár. Az idei Szent István-emlékév apropóján az államalapító király, István és kora került a kétnapos program középpontjába. Székesfehérvár - Székesfehérvári Hírhatár. Az idén először megrendezett fesztiválon mutatták be Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója rendezésében az első székesfehérvári koronázási szertartásjátékot. A koronázási szertartásjáték lényege, hogy a közönség szimbolikusan átélje a koronázást – ezúttal Szent István királyét – ott, ahol annak Magyarországon a legnagyobb hagyománya volt. Székesfehérváron pontosan azon a helyen – a középkori romkertben – építették fel a kétezer-nyolcszáz fős közönség befogadására alkalmas szabadtéri színpadot, ahol a magyar királyok egykori koronázótemploma, a Nagyboldogasszony-bazilika állt.
A gyermekkirály és az özvegy anyakirályné, aragóniai Konstancia nem sokáig állhatott ellent András (és a visszatért Gertrúd) egyre nyíltabb hatalomvágyának. Ebből a szorult helyzetből Konstancia kivezető utat keresett, méghozzá Bécs felé. Fogta III. Lászlót, a Szent Koronát, és Lipót osztrák herceg udvarába menekült. András fegyvereseket gyűjtött és Ausztriát fenyegette. Lipót számára nem is jöhetett jobbkor, hogy Bécsben meghalt a kis III. László király. A Szent Korona és néhai tulajdonosa útra kelt Székesfehérvár felé… 1205. május 29-én pünkösd ünnepén egy harmincévesnél is hosszabb uralkodás vette kezdetét. II. András királysága legalább annyira mozgalmasan telt, mint hercegsége: háborúk, sikerek, kudarcok tarkították. Túlélte két feleségét, és szentéletű leányát is. Apja és bátyja uralkodói elveivel szakítva bőkezűen osztogatott birtokadományokat. E folyamat mélyreható változást hozott az ország életében, ezért nem túlzás azt állítani, hogy II. Andrással kezdődött a "történelmi" XIII.
A Szent István ünnepe köré szervezett, tíznapos Székesfehérvári Királyi Napok olyan egyedi kulturális csemegékkel várja vendégeit, melyek valóban csak Székesfehérvárhoz köthetőek. A Koronázási Szertartásjáték a Fehérváron koronázott királyok életét, legendáit és koronázásukat jeleníti meg grandiózus díszletek között, modern fény- és látványtechnikával. Esténként a belváros házfalain mozgó történelmi képregényen köszön vissza történetük. A középkori vásári forgatagban időről időre feltűnnek a csaknem öt méter magas királyi óriásbábok is, majd vezetésükkel augusztus 20-án nagyszabású történelmi felvonulást élvezhetünk. A programokat a több mint 20 éve töretlen népszerűséget élvező Nemzetközi Néptáncfesztivál tánckavalkádja kíséri. A királyi rendezvény mellett a legismertebbek a Kortárs Művészeti Fesztivál, a Hetedhét Játékfesztivál, az Alba Regia Jazzfesztivál, a FEZEN, és a varázslatos Fehérvári Advent. Székesfehérvár gazdag szállásválasztékában három 4 csillagos, négy 3 csillagos és egy 2 csillagos hotel mellett panziók, belvárosi apartmanok, diákszállások közül válogathatnak a vendégek.