Az áttörés a béta sejtek termelésében van, azt eddig ugyanis (más átültetett szervekhez hasonlóan) csak agyhalott donoroktól lehetett kinyerni. Ráadásul a beültetett sejtek egy idő után vesztenek hatékonyságukból, így néhány évente újabb beültetésre van szükség, így aztán végképp nincs elegendő donor. Ezt a problémát oldhatják meg az őssejtekből képzett bétasejtek milliói. Magyar áttörés a cukorbetegség kezelésében. Az egyes típusú cukorbetegség során a testben nem termelődik annyi inzulin, ami a vércukorszint helyes beállításához kell. Az inzulint normál esetben a hasnyálmirigy termeli, az ilyen diabéteszben szenvedőknél ennek működése áll le. A harvardi megoldáson kívül a hasnyálmirigy-átültetés is segíthet a betegeken, de még az USA-ban is csak pár ezer átültethető hasnyálmirigy van évente, aminek mintegy ötödével végeznek sikeres transzplantációt. A hasnyálmirigy-alulműködés okozta cukorbetegség főleg a fiatalokat és a gyerekeket sújtja, hazánkban nagyjából 3500 egyes típusú cukorbetegségben szenvedő gyerek él.
Innovatívok: leginkább a daganatos betegségek gyógyításában várható áttörés a következő tíz évben! Komoly betegségek gyógyításában várható jelentős előrelépés a következő évtizedben. Közülük is leginkább a daganatok orvoslásának fejlődésében bíznak a legnagyobb gyógyszergyártók vezetői – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kutatásának eredményeiből. A II. innovatív gyógyszeripari körkép alapján ugyanakkor a gyógyszerfejlesztéseket veszélyek is fenyegetik. Legjobban a szellemi tulajdon védelmének csökkenésétől tartanak a megkérdezettek. A gyógyszeripari innovációt támogató tényezők rendkívül szerteágazóak. A válaszadók szerint Magyarországon ezek között is kiemelt figyelmet érdemel a gyógyszerkassza növelése, a szakemberek itthon tartása, valamint a klinikai vizsgálatok ösztönzése. Norvég tudósok áttörést értek el a cukorbetegség gyógyítása terén. AIPM II. Az AIPM II. innovatív gyógyszeripari körképe a gyógyszergyártás és az egészségügy jövőjét, valamint a legújabb technológiák hazai helyzetét vizsgálta. A felmérésben a magyar gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adó fejlesztésorientált vállalatok szerepelnek.
Most sikerült nagy mennyiségben olyan bétasejteket előállítani, amelyek megtartották a funkciójukat, tehát képesek voltak a kísérleti állatok szervezetében a vércukorszint csökkentésére. "Az 1-es típusú cukorbetegséget az okozza, hogy az immunrendszer a vércukorszintet szabályozó bétasejtek ellen fordul, elpusztítja őket. Az inzulint 1922-ben adták először cukorbetegeknek, azelőtt minden 1-es típusú cukorbeteg meghalt" - magyarázta az orvos. "Ezzel az életben maradásukat biztosítani tudjuk, de az inzulinkezelés fájdalmas, időigényes, bonyolult, ezért minden olyan próbálkozás, amely pótolni igyekszik az elpusztult bétasejteket, üdvözlendő" - méltatta a Cell című sejtbiológiai szaklapban közzétett friss kutatás eredményeit a szakember. Körner Anna kiemelte azonban, hogy emberi terápiáról pontos jóslásokba bocsátkozni nem lehet, nem egy-két évről, hanem sokkal hosszabb munkáról van még szó, hiszen ez egyelőre csak egy sikeres egérkísérlet. Cukorbetegség: új sejtek, új gének, új gyógymódok. "Az állatkísérleteket még tovább kell finomítani, utána következhetnek a klinikai vizsgálatok, amelyek megszabott rend szerint több fázison mennek keresztül.
Szinte korlátlan sejtforrást biztosítanak a kutatási és gyógyítási célokhoz. Az indukált pluripotens őssejtek genetikailag újraprogramozott felnőtt testi sejtek, amelyeket laboratóriumi körülmények között embrionális állapotnak megfelelő őssejtszintre állítanak vissza, így azok a beavatkozás után képesek lesznek bármilyen sejttípussá, például idegsejtekké alakulni. Dinnyés András megjegyezte, hogy kutatócsoportja a "visszaprogramozással" előállított sejtekből főképp idegsejteket, szívizomsejteket, valamint a hasnyálmirigyben megtalálható úgynevezett béta-sejteket állít elő. Sikeres sejtes gyógyítások A regenerációs gyógymódok újdonsága, hogy a tünetek kezelésén túl az elpusztult sejtek pótlásával az alapvető okokra is megoldást kínálnak. Ez a megközelítés jól működhet például a Parkinson-kór, a makuladegeneráció (a szem ideghártyájának időskori károsodása) a gerincvelő-szakadás vagy a cukorbetegség gyógyítása esetén. A kezelések lényege, hogy gyógyító sejteket visznek be a szervezetbe, amelyek az elpusztult sejteket és szöveteket pótolják, azoknak a funkcióját veszik át.
Az amerikai Stanley Prusiner professzor talpra állított egy fiatal angol beteget, aki a közelmúltban betegedett meg a szivacsos agyvelősorvadással járó, eddig viszszafordíthatatlannak ismert Creutzfeldt- Jakob-kórban. A hír szerint a húszéves brit nő, Rachel Forber júniusban került kórházba a kergemarhakór emberi változatának (vMCJ) tüneteivel. A nő elvesztette mozgás- és beszédképességét, az orvosok legfeljebb egy évet jósoltak neki. A szülők kérésére a beteg kezelését Stanley Prusiner professzor vállalta el, aki a végzetes betegséget előidéző prionfehérjék működési mechanizmusának feltárásáért 1997-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Az eddig nem publikált terápiás módszer látványos javulást hozott: a brit páciens a kezelés hatására újra megtanult járni és beszélni. Az állítólag részben kininalapú gyógyszerre épülő klinikai kísérleteket 30 menthetetlennek ítélt betegen idén júniusban kezdték el. Ha sikerül tudományosan bizonyítani a módszer hatékonyságát, az alapvető fordulatot hozhat a kezelhetetlennek hitt betegség gyógyításában.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki. A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.