Az asztma az egyik leggyakoribb légzőszervi megbetegedés, amelyet sokan kezdetben összetévesztenek az allergiával. Azonban érdemes a tünetekkel minél előbb szakorvoshoz fordulni, hogy ne váljanak azok sokkal súlyosabbá. Kialakulása Az asztma kialakulása a legtöbb esetben valamilyen allergiából indul. Így főleg az allergiások között találhatunk asztmásokat és jellemzően fiatal korban alakulnak ki a tünetek. A legtöbb asztmás főleg a porra, a pollenre, illetve az állatszőrökre allergiás. Ezért általában nagyon sokan nem is tudják, hogy a nehéz légzés vagy a fulladás érzése, nem csak a levegőben szálló portól van, hanem már asztmás tünetek állnak a háttérben. Az asztmás tünetek legfőbb oka a tüdőbe vezető légutak gyulladása, ami miatt beszűkülnek a légutak és ezért válik nehézzé a légzés, illetve ezért alakul ki a fulladás érzése is. Tünetek Az asztma legjellemzőbb tünetei közé tartoznak: légszomj, köhögés kilégzéskor sípoló hang mellkasi fájdalom Amíg az asztma kezdeti stádiumban van, addig ezek a tünetek nem jelentkeznek folyamatosan.
Ezek a folyamatok vezetnek az asztma tünetekhez. Gyógyítható -e az asztma? Az asztma jelenleg nem gyógyítható, de a rendelkezésünk álló hatékony és biztonságos gyógyszereléssel az esetek döntő többségében jól kezelhető. Veszélyes betegségről van-e szó? Abban az esetben, ha a gyógyszerelést megfelelően állítják be és a beteg azt előírásszerűen használja is, az esetek döntő többségében az asztmás beteg teljes értékű életet élhet, vagyis jórészt minden lehetősége adott. Sajnos, halálesetek még mindig elő-elő fordulnak, jóllehet az ilyen esetek kétharmadánál megfelelő kezeléssel, odafigyeléssel ez megelőzhető lenne.
Az asztma nem gyógyítható, de jól kezelhető krónikus légúti betegség, és bármilyen életkorban kialakulhat, akár felnőttkorban is jelentkezhet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen tünetekre érdemes odafigyelni. Milyen tüneteket okoz az asztma? Köhögés, általában rohamokban, kilégzési sípolás, nehézlégzés, szorító érzés a mellkasban. Kinél magasabb az asztma kockázata? Habár kisgyermekkorban főként fiúk körében gyakori az asztma, a serdülőkor környékére már azonos a kockázat, a lányok körében is hasonlóan gyakori az asztma előfordulása. Családi halmozódás esetén gyakoribb az asztma megjelenése, a hajlam tehát öröklődik. Azonban lehet valaki elsőként is asztmás a családban éppúgy, ahogy az elvileg magas kockázatú - több asztmás családtaggal is rendelkező - személyt is elkerülheti a betegség. Ebben fontos szerepet játszanak a környezeti és egyéb tényezők is. A környezeti tényezők képesek akár azt is befolyásolni, hogy az öröklött hajlamból kialakul-e a betegség, vagy sem.
A kutatások szerint ebben szerepet játszik például az anya várandósság és szoptatás alatti dohányzása, de a gyermekkori túlsúly és a túlzott tisztaság csecsemő- és kisgyermekkorban is növeli az asztma kialakulásának kockázatát. A cikk az ajánló után folytatódik Allergiagyanús tünetek Tüsszögés? Ingerköhögés? Orrdugulás? Ödéma? A szervezetben megnövekedett IgE (immunglobulin E) szintet sokféle tünet jelezheti. Gyorstesztünk segít eldönteni, hogy visszatérő panaszaidat allergia, vagy valamilyen vírus, fertőzés okozza-e. Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció A felnőttkori asztma megjelenésénél felértékelődik a környezeti tényezők szerepe. A betegség kialakulását jelentős mértékben befolyásolja az egyén életmódja és körülményei. Kiváltó tényező lehet például az aktív és passzív dohányzás és a túlsúly is. Ha valaki allergiás, 30% az esélye, hogy a szénanáthás tünetek mellett asztmája is kialakul. A foglalkozás szerepe is meghatározó: a szennyezett, füstös, poros levegő belélegzése növeli az asztma kockázatát.
Az asztma kialakulása visszavezethető a környezeti és genetikai körülmények együttesének hatására. Az asztma kialakulása a gyermekek körében jellemző a legnagyobb arányban, gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében, de az esetek többségében felnőtt korban is megmarad. Az asztma kialakulását számos tényező segítheti elő, ezek közül a következők számítanak a leggyakoribbnak. Asztma kiváltó tényezői: allergének jelenléte (például pollenek, állatszőr vagy gomba), csótány és poratka, vegyi anyagok (illatosított termékek, kozmetikumok, tisztítószerek), élelmiszerekhez adott tartósítószerek, légszennyeződés, füst, hideg levegő, visszatérő légúti fertőzések és orrmelléküreg-gyulladás, túlzott fizikai terhelés, stressz, pszichés megterhelés, egyes gyógyszerek (béta blokkolók, aszpirin és egyéb nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők), reflux betegség, amely következtében a gyomor savas tartalma visszakerül a nyelőcsőbe, asztmát kiváltva.
A nyálkahártya gyulladása duzzanattal, valamint nyák kiválasztásával jár. A gyulladt állapotú légutakban jelenlévő aktív fehérvérsejtek a hörgők simaizomzatát görcsös összehúzódásra késztetik. Az így létrejött szűkületen kívül további probléma, hogy a mellkasi nyomás nagyobb a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál, így nem lehet megfelelően kilélegezni az elhasznált levegőt. Az asztma tünetei A tünetek meglehetősen jellegzetesek. Szorító érzés a mellkasban, fulladás, rohamokban jelentkező nehézlégzés, amelyhez megnyúlt, sípoló kilégzés társul. Az asztma korai tünete gyermekeknél a viszkető érzés a mellkas és a nyak tájékán. Nem mindig jelentkezik, de előfordul a görcsös, rohamokban fellépő köhögés, jellemzően fizikai aktivitás, sportolást követően. Az asztmás köhögést az különbözteti meg más köhögésekről, hogy ilyenkor mindig a kilégzés nehezített. A gyulladás mint tünet jellegzetessége az asztmánál, hogy hátterében nem mutatható ki kórokozóként vírus vagy baktérium, valamint nem gyógyul.