Ezért előfordulhat, hogy osztott kezeléseket kell alkalmazni, illetve, ha elhúzódó csírázási stratégájú magról kelő fajok jelenlétére is számítunk, akkor egyszeri kezelést lehet/kell kombinálni tartamhatású hatóanyaggal. Tudni kell azonban, hogy a tartamhatás talajon keresztül valósul meg, ezért számolni kell egyes hatóanyagoknál a részleges hatás kialakulásával. Egyes tartamhatással rendelkező hatóanyagok különleges talajállapot-elvárásokat igényelnek a tökéletes hatáshoz, melyet a no-till körülmények nem mindig tudnak teljes körűen biztosítani, így tehát az sem mindegy, hogy "kit" választunk kombinációs partnerül. Cikkünk a csökkentett talajművelésű területek gyomosodási problémáit és lehetséges gyomirtási stratégiai irányait veszi számba. A csökkentett talajművelés, de még inkább a nem művelés (notill) sajátos gyomszabályozási stratégiát igényel. Íme a barnaforradalom: no till technológia + direktvetés - Greenfo. Ennek megoldása nem lehetetlen, nem is komplikált, csak más. Miért? A nem művelt szántóterületek gyomosodási szabályszerűségei nagyon hasonlóak a parlagterületek gyomosodási tulajdonságaihoz, legalábbis ami a zárószukcesszió kialakulási folyamatainak legelejét jelenti.
A gyommentesítésre azonban ügyelni kell, melyre még a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás a Glifozát alkalmazása, mely szerinte nem olyan káros, mint azt hallani lehet. Sarkalatos pont lehet a no-till technológiában is és jelentős költségnövekedést eredményezhet, ha a glifozát hatóanyag engedélyét nem újítanák meg. A fő probléma, hogy semmilyen objektív bizonyíték nincs arra, hogy megfelelő, szakszerű felhasználás mellett veszélyt jelentene a hatóanyag. Berend Ferenc egyik fájdalma az, hogy az így megalkotott agrotechnika valóban kihat a biodiverzitásra is, ezáltal a vadak gyakorta járják a takarónövényekkel borított táblát, ahol nagy károkat okoznak. Ez a technológia hatékonyságát befolyásolja pl. No till művelés meaning. a vadkáros egység talajtömörödöttségével is. Mindig érdemes, olyan gazdálkodási formákat, technológiákat megismerni, melyek nem a megszokott módon állítják elő a növényi produktumot az adott területről. Fontos szem előtt tartani, hogy a no-till technológia nem minden gazdaságban alkalmazható költséghatékonyan és a talajra gyakorolt pozitív hatása nem minden területen azonos.
Ugyancsak saját tapasztalat, hogy a takarónövények használatakor lényegesen több a talajlakó élőlény, ami egyfelől pozitívum, ám felszaporodhat a drótféreg, a mocskospajor is, ez pedig jelentős gondokat okozhat. Nem mellékesen ezeket a területeket kedveli a vad, ami a vadkár kockázatát emeli jelentősen. Négyes vetésforgó az egyik püski osztott parcellán. A kukorica és a napraforgó még lábon, a borsó és a durumbúza már nyáron értékelhető eredményeket is hozott – Fotó: Gribek Dániel "Alapvetően az idei tavasz sem a minimum-till, sem a no-till technológiának nem kedvezett. Sportkifejezéssel élve rossz ütemben ugró gátfutóként gyakorlatilag tavasszal az összes akadályt levertük, és nagyon kellemetlenül éreztük magunkat, mivel az állomány igencsak rosszul indult. Arra nem volt forgatókönyvünk, hogy a száraz, hideg tavasz mit hozhat. A korábbi tapasztalataink pozitívak voltak, most viszont nagyon kemény, negatív élményeket szereztünk" – fejtette ki a szakember. No till művelés definition. Nem könnyű, de a talaj érdekében megéri Mindez Lajos Mihály szerint ki is jelölte a no-till és a min-till határát, ezen technológiák mellett ugyanis az állományok jobban megsínylették ezt az időszakot, mint a hagyományos művelési móddal vetett kukoricák, napraforgók.
Ám a kezdeti nehézségek után, július folyamán jelentős változások zajlottak le a tavaszi vetésű növények életében, aminek következtében végül szép állományok alakultak ki. "A kísérleteknek köszönhetően konkrét, számszerű formában ki tudjuk jelenteni, hogy a no-tilles parcellák a tél folyamán az összes pockot összegyűjtötték a területről, emiatt egy extra beavatkozásra volt szükség. Kelésben a művelt parcellák kicsit gyorsabbak voltak, de a különbségek aztán eltűntek. Az őszi növényeknél, a borsónál és a kalászosoknál, például a durumbúzánál minden kísérletben bőven statisztikai hibahatáron belül voltak a terméskülönbségek a négy ismétlés átlagában. Nem jöttek számszerű eltérések sem mennyiségi sem minőségi oldalról. No till művelés 2022. Ez jó hír a no-till technológia vonatkozásában, hiszen ez nettó anyagi hasznot jelent az elmaradt műveletek miatt, de az eredmény legfőképp talajvédelmi szempontból nagyon érdekes. A no-till ugyanis véleményem szerint a legjobb, ha nem az egyetlen igazán jó megoldás a talajegészség szempontjából" – számolt be az idei tapasztalatokról Lajos Mihály.
Összefoglalva: a talaj megemelkedett szervesanyag tartalma növeli a talaj mikróba és enzim aktivitását, amely magasabb felvehető és ezáltal jobban hasznosuló tápanyagokat eredményez, vagyis a talajmegőrző talajművelés jobb talajegészséghez és ezáltal magasabb termőképességhez vezet. Mutum Lamnganbi Agrofil-SZMI Kft.