Háromszáztíz éve, 1712. június 28-án született Genfben Jean-Jacques Rousseau filozófus, író, zeneszerző, akinek radikális politikai eszméi a francia forradalomra és az utókorra is jelentős hatást gyakoroltak. Rousseau születésekor a kálvinista Rómának nevezett városállamot, amelyet évente választott testületek irányítottak, az őshonos, gazdag és a később érkezett, már polgárosodott családok, a bevándorlók helyben született utódai és a frissen betelepültek közötti ellentétek jellemezték. Jean-Jacques gyermekkora hányatottan telt: édesanyja, egy genfi lelkész lánya a szülés után nem sokkal meghalt, órásmester édesapja pedig, aki fia születése előtt a török szultán udvari órásaként kereste kenyerét, nem sokat törődött nevelésével. Rousseau és a társadalmi szerződés. Tízéves volt, amikor apja verekedésbe keveredett egy tiszttel, és a börtön elől elmenekült a városból. Rousseau ezután egyik gondviselőtől a másikhoz került, akik tanították ugyan, ám a testi fenyítés is a nevelés eszköze volt. 1728 tavaszán késve ért vissza egy vasárnapi kirándulásáról, és a városkaput bezárva találta.
A nép szuverén, felrúghatja a rossz szerződést, megdöntheti a zsarnokságot. Új társadalmi szerződést ajánl, amely jó az egyénnek, aki lemond a kétes értékű természetes jogról – amit korlátoznak a lehetőségek és saját képességei -, míg a polgári jogokat a közösség kényszeríti ki. Egyetértett Platónnal: hiányos értelmünk miatt a közakarat nem mindig irányul a legjobb irányba, a törvényhozó dolga a népet a helyes útra vezetni. Ez lett a jakobinusok bibliája. Rousseau szemben állt a cinikus materialistákkal, Holbachhal és Helvetiussal, D'Alembert Genfről írt cikke miatt 1756-ban szakított az enciklopédistákkal – ez bírálta a város kálvinista vezetését, mert megtiltották a színház építését. Rousseau szerint a színház rontja a lakosság erkölcseit. [origo] Hírmondó. Rousseau egy ideig Montmorencyban Madame d'Épinay-nál élt, majd Montlouis-ba ment. 1761-ben írta az Új Heloise-t. A szentimentalizmus alapműve ez a levélregény, mely érzelmeivel és érzékenységével hatott az európai irodalomra, főleg a nők közt volt sikeres, akár később Goethe Werthere.
Hátramaradt írások szerint mindazok, akik utolsó napjaiban találkoztak vele, egyetértenek abban, hogy ebben az időben nyugodt lelkiállapotban volt. Rousseau életműve ellentmondásos: filozófiáját izzó szenvedély hatja át, regényeit filozófiai, esztétikai elemzések, nevelési tanulmányait regényes részletek színezik. Vallomásai hibákban és erényekben gazdag lelkének fejlődését írják le serdülőkortól öregedésig, a műben a dokumentálás és a művészi formálás igénye összeolvad. 310 éve született Jean-Jacques Rousseau - Cultura.hu. Nem tudta: miért szentelte életét a filozófiának, irodalomnak és művészetnek, ha ezek tették tönkre az ember erkölcseit. Kispolgári plebejus volt, látta a feudalizmus és kapitalizmus ellentmondásait, de jövőképe idealista: a "Vissza a természethez" jelszó utópia. A magántulajdont vélte az egyenlőtlenségek okának.
1728 tavaszán késve ért vissza egy vasárnapi kirándulásáról, és a városkaput bezárva találta. A várható fenyítés elől Torinóba szökött, ahol koszt és kvártély fejében katolizált. Itt vette pártfogásába a nála 13 évvel idősebb Madame de Warens, az özvegy hírében álló, valójában a férjét elhagyó nemesasszony, aki évjáradékot kapott a savoyai uralkodótól, hogy a katolikus hitet terjessze. Rousseau 1740-ig folytatott vele bűntudattal teli szerelmi viszonyt, közben zenét és kottaírást tanult, nevelési hiányosságait pótolni akarva végigolvasta a legismertebb filozófusok munkáit és csiszolta stílusát. A következő évben Párizsba ment, ahol egy új kottaírási módszert dolgozott ki, de továbbra is szűkösen élt. 1743-ban a velencei francia követ titkára lett, ám diplomáciai karrierjét hamar feladta, miután a követ elhalmozta munkával, de a fizetségről megfeledkezett. E közjátéknak leginkább az olasz zene iránti rajongását köszönhette, Párizsban hazafiatlansággal is megvádolták, amiért az itáliai muzsikát a franciánál jobbnak nevezte, a bajból A falusi jós című, sikert arató vígoperája húzta ki.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Mike és Portobello Aukciósház aukció dátuma 2018. 10. 27. 18:00 aukció címe 94. aukció online (könyv, kézirat, aprónyomtatvány) aukció kiállítás ideje 2018. 16-26, nyitvatartási időben (H-P: 10-18 h. ) aukció elérhetőségek 70/380-5044 | | aukció linkje 756. tétel Rousseau, Jean-Jacques: A társadalmi szerződés vagy Az államjog alapelvei. Ford. König Ferenc. Második kiadás. A társadalmi szerződés vagy Az államjog alapelvei. Második kiadás. Bp. 1910. Franklin. 220 l. Felvágatlan példány. Olcsó könyvtár. 641-643. Fűzve, illusztrált kiadói borítékban. Rousseau egyik legfontosabb munkája a Társadalmi szerződés, amely meghúzza a törvényes politikai hatalom határvonalait. Megjelenése után szinte azonnal az elvont politikai gondolkodás egyik legnagyobb hatású munkájává vált. A mű az az először 1889-ben megjelent kiadás újranyomása. Először 1875-ben jelent meg magyarul Nagy-Becskereken.