Az együttes már több mint egy hónapja keres új próbahelyet magának. Rendkívüli támogatást kapott a 100 Tagú Cigányzenekar - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vasárnap. A közlemény szerint Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter 30 millió forintot ítélt meg a zenekarnak. A tárcavezető elmondása szerint jelenleg még mindig keresik a zenekar új próbahelyét. A 100 Tagú Cigányzenekarnak február 25-ig kellett kiköltöznie a VII. kerületi Wesselényi utcai épületből, ahol próbált. Az erzsébetvárosi önkormányzat akkori közlése szerint a kerület vezetése keresett és talált egy másik próbahelyszínt, amit a zenekar nem fogadott el. Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke akkor azt mondta, hogy mivel az állam foglalkozik az ügyükkel, elképzelhető, hogy végleges helyszínt biztosítanak számukra, az együttes vezetősége mindenesetre megtekintett két lehetséges helyszínt a XXII. kerületben, a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központot és a Cziffra György Kulturális Központot, ami elnyerte a tetszésüket.
Hozzátette: Xavier Dubuc azt használta ki, hogy a bírósági végzés csak 15 nap után emelkedett jogerőre, így január 24. és február 7. között le tudták adni a koncerteket. Az angol Wikipédián az új formáció a 100 Tagú történetével és neves zenészeivel ékeskedik, alapítási éveként pedig 1985 van feltüntetve, ami valójában az idén 30. születésnapját ünneplő 100 Tagú alapítási dátuma. Ökrös Oszkár, a 100 Tagú cimbalomszólistája úgy vélte: semmi gond nincs azzal, hogy egy másik cigányzenekar alakul, "az a felháborító, hogy a mi nevünkben, a mi sikereinket meglovagolva próbálnak meg előrejutni, ráadásul a közönséget is megtévesztik". Borbás Máté, a zenekar ügyét képviselő ügyvéd elmondta: bár a lyoni bíróság döntése már hatályban van Franciaország területén, ez még csak egy gyorsított eljárásban született ideiglenes végzés, a tényleges peres eljárást most indítják el.
2000-ben kitüntették a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével. 100 Tagú Cigányzenekar A 100 Tagú Cigányzenekar kulturális egyesületi jogállással jött létre Budapesten, 1985. november 2-án, a hasonló magyarországi szervezetek közül elsőként. Az ötlet idősebb Járóka Sándor, akkori prímáskirály temetésén, 1985 áprilisában fogant meg, mikor az elhunyt tiszteletére egy több száz fős alkalmi zenekar állt össze, hogy végső útjára kísérje. Fotó: Facebook/Sándor Buffó Rigó
Visszaemlékezése szerint február 13-án egy televíziós adásból értesült arról, hogy Erzsébetváros vezetése "kirakta" őket, és "az utcára fognak kerülni". Három nappal később találkozott Niedermüller Péterrel, akivel elmondása szerint korábban egyáltalán nem egyeztetett a témában, sőt, még csak nem is találkozott vele polgármesterré választása óta. Üdvözöltem őt, hiszen szerettem volna folytatni azt a munkát, amit korábban Vattamány Zsolttal, korábbi polgármesterrel és az erzsébetvárosi önkormányzattal megkezdtem" - tette hozzá. A megbeszélésen Niedermüller és kabinetfőnöke, Merényi Miklós, valamint a helyi Erőművház vezetője azzal bíztatta őt, hogy lesz majd próbaterem, de konkrétumok nem igazán hangoztak el. A polgármester megígérte neki, hogy március végéig nyugodtan próbálhatnak a megszokott helyükön, addig "nem fognak hozzájuk nyúlni". Ennek ellenére két nap múlva felhívták a helyi Erőművházból, hogy - a korábban megbeszéltek ellenére - február 25-éig el kell hagyniuk a Wesselényi utca 17. szám alatt helyüket.