A disszociált és a kiindulási molekulák számának (anyagmennyiségének) hányadosa. Jele: a. Mértékegysége nincs. hidrolízis Egy vegyület víz hatására történő felbomlása. Pl. a sók hidrolízisénél a só anionja, vagy kationja lép protolitikus reakcióba a vízzel és sav vagy bázis keletkezik, az észterek hidrolízisénél alkohol és sav a termék. mérőlombik Megadott térfogatú és pontos összetételű oldatok elkészítésére szolgáló laboratóriumi üvegeszköz. pipetta Folyadékok térfogatmérésére szolgáló laboratóriumi üvegeszköz. Aránylag pontos (akár 0, 01 cm 3 pontosságú) mérést tesz lehetővé. Két típusa ismert, a hasas és az osztott pipetta. semlegesítés Sav és bázis reakciója során egy oldat pH-jának 7-re történő beállítása. büretta A titrálásnál a mérőoldat pontos (legalább 0, 1 cm 3 -es) adagolására szolgáló üvegeszköz. Kémiai kötések csoportosítása méretük szerint. Kifolyásra hitelesített mérőeszköz. titrálás Térfogatos elemzés. Egy meghatározandó oldathoz bürettából addig adagolnak pontosan ismert koncentrációjú oldatot, amíg a reakció teljesen végbe nem megy.
Reakciók csoportosítása, kötéselmélet Kémiai kötés a szerves vegyületekben A polározott kovalens kötés A teljesen apoláros kovalens kötés meglehetősen ritka, csak azonos minőségű és azonos környezetű atomok között lehetséges (pl. az etán C-C kötése). Az esetek túlnyomó részében többé-kevésbé polározott kovalens kötésről van szó. A kötés polározottságának oka a két kapcsolódó atom eltérő elektronaffinitása és elektronegativitása. Reakciók csoportosítása, kötéselmélet - Szerves labor. Elektronaffinitás és elektronegativitás Két kapcsolódó atom közül, azaz atom képes erősebben magához szívni a kötőelektronpárt, amelyiknek nagyobb az elektronaffinitása (vagyis anionná alakulásakor nagyobb energia szabadul fel). Az eltérő elektronegativitású atomok közti kapcsolat mindig dipólusmomentummal rendelkezik. A molekulában lévő kötések dipólusmomentumai részben vagy teljesen kompenzálhatják egymást (pl. : CCl 4 eredő dipólusmomentuma például zérus). Homonukleáris kötések (video sp, sp 2, sp 3) C-C egyes kötés A C-C egyes kötés ún. σ-kötés, amely a két szénatom azonos fázisú AO-jainak kölcsönhatásával kialakuló hengerszimmetrikus molekulapálya.
Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a két atomot összekötő egyenesen található. Pi-kötés [ szerkesztés] A pi-kötés (π-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyet párhuzamos tengelyű p-pályák képeznek. Abban az esetben beszélhetünk pi-kötésről, ha a kötés síkszimmetrikus és a szigma-kötés tengelye a pi-kötés szimmetriasíkján fekszik. A σ-kötésnél gyengébb a kötőereje. A pi-kötés nem teszi lehetővé a kötésben részt vevő atomok szabad forgását. Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a σ-kötés alatt, fölött és mellett található. Datív kötés [ szerkesztés] A datív kötés olyan kovalens kémiai kötés, amelybe a kötő elektronpárt csak az egyik atom adja egy nemkötő elektronpárjával (pl. szén-monoxid). Delta-kötés [ szerkesztés] A delta-kötés (δ-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyben a két részt vevő atom d-pályái válnak közössé. Először a dikálium-oktaklorodirenátban (K 2 Cl 8 Re 2) fedezték fel, a két réniumatom között.