Mátyás fogadja a pápa követeit (Benczúr Gyula festménye) Forrás: Wikimedia Commons A politikai rátermettség és a modern kor emberének képe a "szerethetőségről" a régiségben meglepően ritkán járt kéz a kézben, mint ahogyan ma sincs így feltétlenül. E bevezető sorok zárásaképpen pedig arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a 19. és 20. századi politikai rendszerek Dózsa György és Kossuth Lajos mellett talán Mátyás király megítélésén alakítottak a legtöbbet. Ráadásul sokszor lehetünk tanúi, hogy a 21. századi gondolkodásmódot, értékrendet kérik számon a 15. századon (például Mátyás a "zsarnok" király), ami lássuk be, teljes aránytévesztés. Az alábbiakban egy sorozat beharangozójaként néhány Mátyással kapcsolatos, visszatérő vitatott téma (trónra kerülés, Habsburg-trónigény stb. ) áttekintésével szeretném felkelteni az érdeklődést a király uralkodásával kapcsolatos kérdésekre, és tudományos vagy olykor azon kívüli megítélésükre. Fából faragott Mátyás-szobor a Kassa melletti Csécs település Árpád-kori temploma előtt Forrás: Horváth Richárd Ha Mátyás személyiségének alakulásáról szólunk, aligha lehet elhallgatni a királlyá választása előtti hónapok eseményeit: bátyja 1457. Matyas kiraly nepmesek 100. márciusi lefejezését, budai elfogatását, "menekülését" V. Lászlóval (1452–1457) Bécsbe, majd Prágába, a király váratlan halálát, Podjebrád György házi őrizetét.
– Fotó: MTI/Biró István Alig 15 évesen lett király V. László 1457-ben váratlanul meghalt, és a magyar rendek az 1458. januári rákosi országgyűlésen (a legenda szerint a befagyott Duna jegén) az alig tizenöt éves Mátyást választották királlyá. Kiszabadításához azonban diplomáciai manőverekre volt szükség, és végül az az egyezség született, hogy Mátyás szabadulása fejében Podjebrád György cseh király lányát, Katalint veszi feleségül. A Hunyadi László kivégzéséért felelős Garaiak megtarthatták javaikat, az új király kiskorúsága miatt nagybátyját, Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá választották. Mátyás király mellszobra, Lebó Ferenc szobrászművész alkotása a szlovákiai Somorján. Bemutatjuk az igazságos, álruhás Mátyás királyról szóló legjobb filmeket és meséket | hirado.hu. – Fotó: MTI/Krizsán Csaba Kemény kezű uralkodó volt Mátyást csak intronizálni, azaz ünnepélyesen trónra ültetni lehetett, mert a Szent Korona Habsburg III. Frigyes német-római császár birtokában volt. A koronázásra csak 1464-ben kerülhetett sor, miután Frigyes tetemes összeg fejében visszaadta a koronát, és azt is feltételül szabta, hogy ha Mátyás fiú örökös nélkül halna meg, a magyar trón a Habsburgokat illesse.
Értékelés: 224 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Volt egyszer egy örökké éhező ember, Koplaló Mátyás. Nagy nyomorúságában már-már felakasztotta magát, amikor összeakadt az ördöggel. Sikerült kicsalni tőle egy mázsa aranyat. Később a pokolbéliek vissza szerették volna csalni az aranyat, ám Koplaló Mátyás mindig túljárt az eszükön. Nem is éhezett többé. Magyar nepmesek matyas kiraly. Mikor aztán meghalt, az ördögök nem merték befogadni a pokolba, ám Szent Péter sem engedte be a mennyországba. Így Koplaló Mátyás azóta is ott csücsül a mennyország kapuja előtt. A műsor ismertetése: Jankovics Marcell avatott kézzel nyúlt a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve ezzel. Évadok: Stáblista: TV2 Kids 05:00 05:10 05:15 05:25 05:30 05:40 05:45 05:55 TV2 07:20 07:25 07:35 07:45 07:50 08:00 08:05 08:15 08:20 08:30 08:35 08:45 08:55 09:00 09:05 09:20 09:25 06:55 07:05 07:15 07:30 07:40 07:55 08:25 08:50 07:45
A királynő miatt a házasságuk után már csak szigorú protokollok mellett lehetett találkozni a királlyal. Summa summárum: Mátyás szerette a társasági életet és még az is előfordulhat, hogy egyszer levetve királyi öltözékét tényleg titokban kémkedett, ám a mesék álruhás királya merő kitaláció. Viszont arról, hogy elvegyült a köznép soraiban, nem sokkal a halála után már a XVI. században is írtak. Mátyás, az igazságos Ha a tetteit XXI. Matyas kiraly nepmesek gyerekeknek. századi mércével próbáljuk megítélni, akkor Mátyás néhány intézkedése egyenesen kegyetlennek tűnhet. Miután Erdélyben szétvert egy ellene induló felkelést, a rebellis vezetők közül volt, akit lefejeztek, karóba húzattak, de volt olyan is, akit tüzes fogókkal marcangoltak. Mindezek tükrében meglepő lehet, de Mátyás a saját korában egyáltalán nem számított kíméletlennek. Az orgyilkosságoknak nem volt híve és sok más európai uralkodóval szemben, nem öletett meg nemeseket, pusztán azért mert nem bízott meg bennük. Pragmatikus király volt, aki igyekezett fenntartani a rendet és mindebben meglehetősen hatékony volt.
A déli határon a törökkel szemben a fennálló helyzet, a kulcsfontosságú erősségek megtartására, újabb végvári vonal kiépítésére törekedett. Andrea Mantegna portréja Mátyásról (16. századi másolat) Forrás: Wikimedia Commons/Budapesti Történeti Múzeum Végső célja a német-római császári cím megszerzése volt, ennek első lépéseként indította meg csehországi háborúját. Mesék Mátyás királyról: Mátyás kovács - YouTube. 1468-as hadjárata kedvezően indult, a katolikus cseh rendek királlyá választották, de csak Morvaországot és Sziléziát sikerült elfoglalnia. 1477-ben, majd 1482-ben Frigyes ellen szállt harcba, 1485-ben bevette Bécset, 1487-ben Bécsújhelyet is. Mátyás ezzel hatalma tetőfokára érkezett, de az áhított császári címet nem sikerült elérnie. Mátyás és Podjebrád György találkozása Forrás: Wikimedia Commons/Mikoláš Aleš A művelt és bőkezű uralkodó tovább építtette és bővíttette a budai és visegrádi palotát, udvara a humanista alkotóművészek gyűjtőhelye lett, még csillagvizsgálót is felállított. Uralkodása alatt alkotott az első jelentős, még latin nyelvű magyar költő, Janus Pannonius, a történetíró Bonfini, jelent meg Thuróczi János műve, A magyarok krónikája.