A munkavégzés rendszerint fizikailag és szellemileg megterhelő tevékenység. Nem vagyunk gépek, ezért nem várható el a munkavállalótól, hogy 8-10 órát pihenés és megszakítás nélkül dolgozzon le. Ezt figyelembe véve a jogi szabályozás is kötelező szabályokat tartalmaz a munkavégzést megszakító szünetek tekintetében. Melyek a munkaközi szünet alapvető szabályai? A munkaközi szünet A munkaközi szünetről a Munka Törvénykönyve rendelkezik. A munkaközi szünet a munkavégzés olyan rövidebb időtartamú megszakítása, amelynek célja, hogy a munkavállaló például pihenni, étkezni tudjon. A szünet időtartama alatt a munkavállalót nem terheli a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. Ebből egyrészt következik, hogy a munkaközi szünet a munkavállaló munkaidejébe nem számít bele, és erre az időre munkabérre sem jogosult. 24 órás munkarend szabályai 2014 edition. Kivételt képez a készenléti jellegű munkakör, ahol a munkaközi szünet is a munkaidő része. A többi esetben sincs akadálya annak, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak arról, hogy a munkaidőbe a munkaközi szünet ideje is beleszámít.
Ráadásul olyannyira rugalmas a szabályozás, hogy bizonyos munkavállalói körökre eltérő munkaidőkeret is meghatározható. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkáltató a munkaidőt ehhez képest egyenlőtlenül osztja be, így a munkavállalónak a napi munkaidőt nem az egyes munkanapokon, hanem a munkáltató által meghatározott hosszabb időegységen belül kell átlagban ledolgoznia. 24 Órás Munkarend Szabályai 2019. Ezzel a munkáltató kiküszöbölheti a hullámzó foglalkoztatást, akkor osztva be a munkavállalót, amikor a munkájára éppen szükség van. Azaz csak akkor "éri meg" a cégnek, ha az elvégzendő feladatok egyenlőtlenül jelentkeznek. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során az alábbiakra kell ügyelni: ♦ a munkaidőkeret tartamára, ♦ a napi munkaidő mértékére és ♦ az általános munkarendre azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkavállaló távollétének figyelembevételére a munkaidő teljesítésének megállapításakor az Mt. két megoldást tesz lehetővé (93.
Az általános teljes napi munkaidő felemelésére kizárólag a felek megállapodása alapján kerülhet sor, mértéke legfeljebb napi 12 óra lehet. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lásson el, vagy pedig a munkavállaló a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója legyen (Mt. 92. § (2) bekezdése). Jelentősége tehát a napi és nem a heti (vagy átlagos heti) munkaidőnek van. Önmagában a heti 45 órában történő beosztásnak nincs kizáró oka, a lényeges, hogy a munkaidőkeret tartamával a munkáltató a napi 8 óra figyelembevétele mellett gazdálkodjon. Munkaügyi Levelek #182 / 2019. június 24. | Munkaügyi Levelek. Például azt is megteheti, hogy hétfőtől szombatig napi 12 óra tartamra osztja be a munkavállalót, de cserébe – a keret tartama függvényében – szükségszerűen lesz olyan hét, amikor csak 1, 2 vagy 3 napon kell munkát végeznie. Heti 45 órában történő foglalkoztatás esetén a napi munkaidő mértéke 9 óra lenne, melyre kizárólag a fenti két esetben van lehetőség (így a válasz nemleges). Ha ezekbe nem illeszthető be a felek akarata, abban az esetben érvénytelen a megállapodásuk.