Szerző: Bordohányi Alexandra 2021. április 1. | Frissítve: 2022. január 6. Forrás: Magyarországon a névadást, mind a családi- és az utónév kiválasztását is törvény szabályozza. Hogy adhatunk nevet a gyermekünknek? Milyen szempontokat kell figyelembe venni? Így adhatunk nevet a gyereknek - lehetséges verziók (Fotó: Getty Images) Milyen szabályok vonatkoznak a családi névre? A jogszabály szerint alapvetően a gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. Abban az esetben, ha a szülők nem kötöttek házasságot, a gyermek nem viselheti az anyja más személlyel kötött házassága folytán viselt nevét, ha azt az anya a házasságra utaló toldással viseli. A gyermek viselheti a szüleinek összekapcsolt családi nevét is - erre még akkor is van lehetőség, ha a szülők nem kapcsolták össze a házasságkötés után családi nevüket vagy nem kötöttek házasságot. Azt figyelembe kell venni, hogy a gyermek családi neve maximum két tagból állhat.
névviselésre irányadó rendelkezéseit nem sérti. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10. 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljáró hatóság által megjelölt számlára kell megfizetni. Teljes vagy részleges költségmentesség a 469/2017. (XII. 28. ) Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén engedélyezhető. Közteherfizetési kötelezettség alá nem eső eljárásnak minősül, ha a névváltoztatásra egy korábbi hatósági hiba miatt kerül sor. A kérelem bármely anyakönyvvezető előtt előterjeszthető, de Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztálya bírálja el. Névváltoztatási eljárásban meghozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs, az ügyfél a döntés ellen közigazgatási pert kezdeményezhet. Milyen névváltoztatás nem engedélyezhető? a magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név történelmi név, régies írásmóddal írott családi név, az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított 5 éven belül újabb névváltoztatást és személyhez fűződő jogot sértő családi névre irányul a kérelem Kikre terjed ki a névváltoztatás?
Családnév vs Keresztnév A családi név és a név közötti összetévesztést a név írásbeli kulturális különbsége okozza. Minden született gyermeknek megkülönböztetett nevet kap, és azonosítóvá válik ebben a világban. Ez az utónév, amely különbözik a családi névtől, amely gyakran az utónév utótagja, de eltérő szabályok vonatkoznak a családi név használatára a különféle kultúrákban és társadalmakban. A keresztnév személyesebb jellegű, mint a családnév, amelyet az említett család minden tagja hordoz magában. Lehetséges, hogy a család egy vagy több tagja megosztja az adott nevet, mivel látszik, hogy néhány ember fianak saját nevét vagy néhány őse nevét adja. A családnév azonban továbbra is gyakori, és minden tag használja az őse és származása bejelentésére. Vessen egy pillantást a családnév és az utónév közötti különbségekre. Hogyan ismerné fel vagy emlékeztetne egy nagy családhoz tartozó személyt, amelynek családneve Wilson? Csak nem mondhatja ki hangosan Wilsont, mivel ez a név minden családtag számára közös, és mindannyian a Wilsont hívó személy irányába néznének.
AZ UTÓNEVEK VÁLASZTHATÓSÁGA A magyar állampolgár családi és utónevet visel. Ellentétben a legtöbb ország polgárainak a nevével, nálunk a családi név áll az első, az utónév (amint ezt megnevezése is mondja) a második helyen. A családi név általában egytagú. Lehet azonban többtagú is, ha annak a szülőnek a családi nevét viseli, akinek a családneve többtagú. Az utónév legfeljebb két tagból állhat. A szülő által meghatározott sorrendben azt a legfeljebb két, a Magyar Utónév-könyvbe felvett nevet lehet anyakönyvezni, amely megfelel a gyermek nemének. Kivételt képeznek a nemzeti kissebségekhez tartozó szülők gyermekei: a bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán származású gyermekek esetében, a szülő döntése alapján érvényesnek tekintendő az adott nemzetiségi utónév is, melyet ők a Magyar Utónévkönyvben szereplő nevekre vonatkozó kötöttségek nélkül viselhetnek. E jog a külföldön született magyar gyermekeket és az itt élő külföldieket is megilleti.
Amennyiben - a fenti kivételtől eltekintve - a választott utónév a hivatalos magyar névjegyzékben nem szerepel, egyedi - illetékmentes - eljárásra van szükség: 1. E szándékot az anyakönyvvezetőnek kell hivatalosan bejelenteni, a választani szándékozott nevet pontosan megjelölve. 2. Az anyakönyvvezető hivatalos úton keresi meg az MTA Nyelvtudományi Intézetének illetékes bizottságát, ahol beterjeszti a kérelmet. 3. A bizottság néhány hét alatt véleményt nyilvánít. Amennyiben elutasító a döntés, a határozattal szemben bírósági eljárás kezdeményezhető. NEVEK A HIVATALOS DOKUMENTUMOKBAN Jogi szempontból mindig a születési anyakönyvi kivonatban, illetve házas nők esetében a házassági anyakönyvi kivonatban szereplő családi és utónév az elfogadott. A II. Világháború előtt érvényben még lévő címek és rangok használata 1947-től megszűnt. Kivéve a "doktor" megjelölés, ami még ma is anyakönyvezhető. Külföldiek esetében azonban - ha ezen kiegészítések a név természetes alkotóelemét képezik - a külföldi jognak megfelelően anyakönyvezhetők.
14. életévét betöltött kiskorúnak hozzá kell járulnia a névváltoztatáshoz. Szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a névváltozással érintett családi nevét viselő kiskorú gyermekére is. Kivétel: ha ezt a szülők kifejezetten nem kérik. Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül. Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek születési nemének megfelelő utónevet lehet a Nyelvtudományi Intézet által összeállított utónévjegyzékből. Az utónévjegyzéket a Nyelvtudományi Intézet a honlapján teszi közzé. Ha a választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az érintett - jogszabályban meghatározott módon az anyakönyvi szerv közreműködésével - kérheti a Nyelvtudományi Intézet nyilatkozatát a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. A Nyelvtudományi Intézet az anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik, és ha a Nyelvtudományi Intézet nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 2016. évi CL.