Magyarország Vas megye Kőszeg Látnivalók Kőszegről röviden A város az Alpok lábánál, Ausztria tőszomszédságában fekszik. Óvárosában találjuk a legtöbb látnivalót. Jurisics téren áll a Városháza, mely az ország legrégibb, ma is városházaként funkcionáló épülete. A város legrégibb épülete a Jurisics gyermekeinek sírját is őrző Szent Jakab templom 1246-ban épült. A Fő téren pedig a gyönyörű Jézus Szíve-templomot csodálhatjuk meg előtte Szentháromság-szoborral. A kőszegi vár Jurisics Miklós várkapitányról kapta a nevét, akinek vezetésével a Bécs ellen induló török sereg 19 támadását verték itt vissza. A monda szerint a török sereg utolsó egységei 11 órakor hagyták el a várost. Kőszeg és környéke látnivalók. Ennek emlékére szólnak itt a harangok napjainkban is ugyanezen időpontban. Szintén ennek a dicső tettnek állít emléket a Hősök tornya, mely a város jelképe lett. Kőszeg kedvelt kirándulóhely. Számos jelzett túraútvonalon könnyen megközelíthető pl. : Írottkő-kilátó, Öregtorony vagy a Hétvezér-forrás. Forrás: A fenti információk a(z) Kőszegről röviden fent található weboldaláról kerültek kivonatolásra, melynek legutolsó frissítési ideje: 2021.
A vadászlakot 1830-ban Chernel György építette. A ma is itt álló haranglábat az 1902-ben elhunyt Kayszrál Károly erdész hagyományából állították, de a harangja ma Szombathelyen, a Falumúzeumban található. A haranggal nemcsak az erdőmunkások munkaidejének elejét és végét jelezték, de olykor az eltévedt turisták érdekében is megkondították. 1932-ben dr. Stur Lajos anyagi támogatásával építették fel a dr. Thirring Gusztávról elnevezett turistaszállót, aminek csak az alapjai maradtak meg. Az egyik volt erdészházban a Szombathelyi Erdészeti Rt. erdészeti múzeumot hozott létre. A kiállítás a Kőszegi-hegység növény- és állatvilágát, a táj történetét mutatja be. Hétforrás A Hétforrás a Kőszegi-hegység legismertebb forrása, az osztrák határ mellett, a régi határsávban az erdő mélyén fakad. A bővizű forrást 1896-ban, a Millennium tiszteletére építették ki, hét kifolyónyílással, melyeket a hét magyar honfoglaló vezérről neveztek el. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm nevét kis kőtáblákon a kifolyónyílások felett feliratozva láthatjuk.
A mellékoltárok, a szószék és az orgona korábban készült el, mint a főoltár, melynek falállítására 1745-ben, festésére, aranyozására a következő évben került sor. (Időközben, 1737-ben, egyszerre két oltárral gazdagodott a templom berendezése. Szent Flórián tiszteletére emelték az egyiket -hogy a várost megvédje a tűzvészek pusztításától- és Szent Donát tiszteletére a másikat. ) A belső berendezéseket helyi szakemberek -asztalosok, képírók és képfaragók- készítették. A Kálvária-hegy megközelítése A Kálvária-templom megközelítéséhez észak-északkeleti irányba kell elhagynunk a belvárost, és néhány perces autózással után, a város szélén érjük el a hegytetőre vezető sétány kezdetét. (Itt látható annak a bunkernek a bejárata, ahol 1944. december 6 és 1945. március 18. között a szent koronát és a koronázási jelvényeket őrizték, majd innen szállították tovább Ausztria felé). Az enyhe kaptatót ma Andalgó sétánynak nevezik, és aki vállalja a megmászását, azt egy különleges szépségű templom fogadja a hegytetőn.