Kollektív szerződés Archives - Ez akkor is így van, ha az újonnan megszerveződő érdekképviselet már több munkavállalót képvisel, mint az, amelyik a kollektív szerződést annak idején megkötötte. Különösen feszült helyzetet eredményezhet, ha a fennálló kollektív szerződés jóval korábban született, és közben jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok. Ilyenkor sok esetben maga a munkáltató is szívesen cserélne tárgyaló partnert, és kötne újabb megállapodást az új szakszervezettel. Mindezt azonban nem teheti meg, amíg a fennálló kollektív szerződést meg nem szünteti (fel nem mondja). Az új megállapodás megkötésében viszont már minden, a munkavállalók legalább10%-át képviselő szakszervezet részt vehet. Kapcsolódó cikkek: Kollektív szerződés t köthet a munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet a tagok felhatalmazása alapján, továbbá a szakszervezet. A szakszervezet abban az esetben jogosult kollektív szerződés megkötésére, ha tagjainak száma eléri a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló,... kollektív szerződés Polgárjogi kategória, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató valamennyi munkavállalójával azonos tartalmú munkaszerződést kössön.
Például, a kollektív szerződés csoportos létszámcsökkentésről rendelkező fejezete tartalmaz a végkielégítésre vonatkozó olyan általános szabályokat, amelyeket vélhetően a felek a munkaviszony megszüntetésének más eseteire is alkalmazni kívántak, nem csak a nagyobb létszámot érintő leépítésekre. Hiányzó normatív tartalom Nem ritkák a kollektív szerződésekben olyan kikötések, amelyek csak ajánlás jelleggel, érdemi tartalom nélkül deklarálnak célszerű, vagy elvárt magatartást. Különösen jellemző ez a munka díjazása, ezen belül is az egyéb béren kívüli juttatások kapcsán. Például, a szerződés csak ismerteti az "ajánlott", "javasolt" bérpótlékokat, a bérköltség terhére fizetett ösztönzőket és szociális juttatásokat. Érdemi rendelkezések helyett azonban csak megengedő ("adható", "a juttatások lehetnek") szabályokat, deklarációkat találunk. Ezek a puha szabályok arról árulkodnak, hogy az adott kérdésben a tárgyaló felek nem tudtak, vagy nem akartak megállapodni, a téma jelentősége okán mégsem akarták kihagyni a szerződésből.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Felmondható-e jogszerűen a KSz-nek csak egyetlen pontja, ha ennek lehetőségét tartalmazza a KSz? A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) szerint a kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható. Több szakszervezet által kötött kollektív szerződést bármelyik szakszervezet jogosult felmondani. E rendelkezéstől azonban kifejezetten szabad az eltérés, a kollektív szerződés tehát rendelkezhet a felmondás szabályairól ettől eltérően is [Mt. 280. § (1) bekezdés, 283. §]. Ezért nincs akadálya, hogy a szerződést kötő felek magában a kollektív szerződésben kikössék, hogy az részlegesen is felmondható. Ilyen kifejezett, egyértelmű kikötés hiányában viszont erre nincs lehetőség, a szerződést egyoldalúan megszüntetni csak egészében lehet. Érdemes a feleknek pontosan rögzíteni a felmondás feltételeit, így például hogy melyik pontra vonatkozhat, milyen felmondási idővel, illetve mely indokok mellett lehetséges.
Szoba kiadás szerződés Ez akkor is így van, ha az újonnan megszerveződő érdekképviselet már több munkavállalót képvisel, mint az, amelyik a kollektív szerződést annak idején megkötötte. Különösen feszült helyzetet eredményezhet, ha a fennálló kollektív szerződés jóval korábban született, és közben jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok. Ilyenkor sok esetben maga a munkáltató is szívesen cserélne tárgyaló partnert, és kötne újabb megállapodást az új szakszervezettel. Mindezt azonban nem teheti meg, amíg a fennálló kollektív szerződést meg nem szünteti (fel nem mondja). Az új megállapodás megkötésében viszont már minden, a munkavállalók legalább10%-át képviselő szakszervezet részt vehet. Kapcsolódó cikkek: A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza azt is, hogy milyen munkavállalói létszám mellett hány fős üzemi tanácsot kell választani. Az üzemi megállapodást a munkáltató kötheti meg az üzemi tanáccsal (szemben a kollektív szerződéssel, amelyet a munkáltató vagy a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet szakszervezettel vagy szakszervezeti szövetséggel köthet meg).
A kollektív szerződés nem tér ki egyéni érdekekre, hiszen egy munkáltatóval csak egyetlen ilyen megállapodás köthető. A munkaszerződés mindig egyedi tartalmú dokumentum, ami a munkáltató és munkavállaló között létrejött munkaviszony feltételeit szabályozza. Magyarországon munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Csak az írásba foglalt munkaszerződés nyújt jogi védelmet! A dokumentumnak tartalmaznia kell a munkakör megnevezését, leírását, a munkavégzés helyét, a munkabért. Ha a munkaszerződésben külön nem szerepel a munkaidő, akkor az azt jelenti, hogy napi 8, azaz heti 40 óra munkát várhatnak el a munkavállalótól. A munkaviszony határozott vagy határozatlan idejű is lehet, de ezt is előre közölni kell a munkavállalóval. A közös munka kezdődhet próbaidős alkalmazással, aminek az időtartama általában három hónap, de rövidebb is lehet. A próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt. A munkaszerződés jogszabályokban meghatározott esetekben módosítható.
Ezúttal is számos szakmai kuriózumot kínálnak a program előadói, szekciói. Ebből az alkalomból beszélgettünk a 2020-as eseményen Pro Iure Laboris Díjjal kitüntetett dr. Pál Lajossal, a konferencia szakmai házigazdájával. 2022. július 8. A munkaszerződés munka törvénykönyvétől való eltérési lehetőségei vezető állású munkavállalók esetén A vezető állású munkavállalók esetében az alárendeltségi szerep kevésbé jellemző, ennélfogva a jogalkotó nagyobb teret enged a munkaviszony feltételeinek felek általi kialakításához, a szerződési szabadság gyakorlásához. A vezető állású munkavállalókkal tehát olyan munkaszerződést is köthetünk, amely nagymértékben eltér a munka törvénykönyvétől, sokkal kisebb védelmet biztosít a munkavállalónak. Ebben az esetben sem beszélhetünk azonban teljes korlátlanságról.
Valószínűleg sokan találkoztak már azzal a kifejezéssel, hogy keretszerződés, de tudjuk-e, hogy miről is van szó pontosan? Ezt igyekszünk bemutatni jelen írásunkban. Definíció A Jogászvilág olvasói előtt bizonyára nem ismeretlen fogalom a keretszerződés, ám mibenlétének vizsgálatkor elsőként meg kell kísérelnünk definiálni, hogy mit is értünk alatta. Egyáltalán: szerződés-e a keretszerződés? A polgári törvénykönyv (Ptk. ) definíciója alapján a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére (6:58. §). Ehhez képest a keretszerződés csupán egy szerződéskötési technika, amelynek lényege, hogy az azt megkötő felek előre meghatározzák később kötendő kontraktusaik egyes részleteit, a nélkül, hogy a keretszerződés tárgyában (konkrét vagy egyedi) szerződés jönne létre közöttük. A jelentősége tehát abban áll, hogy a feleknek az egyes (konkrét) szerződések megkötésekor (pl. : megrendelés leadása, lehívása) már nem kell meghatározni a kontraktus egyéb részleteit, feltételeit, mert azokat már előre meghatározták a keretszerződésben, így például – a keretszerződésre való utalással/hivatkozással – mindkét fél számára világos, hogy az egyedi szerződés létrejöttekor (egyedi megrendelés leadásakor) hova kell szállítani az árut, hova és mikor, valamint mennyit kell utalnia a vevőnek/ megrendelőnek, vagy éppen kik a felek kapcsolattartói.